Ezt reggelizi a legtöbb magyar
Magyarországon komoly probléma, hogy sokan egyáltalán nem is reggeliznek. Egyes elemzések szerint a lakosság 30%-a üres gyomorral indul munkába. Azokban a családokban, ahol a szülők példát mutatnak, ott a gyerekek is változatosabban étkeznek.
Mindannyiunk életében vannak olyan napok, sőt, hetek, amikor a rengeteg munka miatt még arra sincs időnk, hogy napi háromszor, nemhogy ötször étkezzünk. Bekapunk gyorsan egy szendvicset, vagy péksüteményt napközben, aztán rohanunk is tovább, este pedig kifosztjuk a hűtőt. A rendszertelen étkezésnek azonban hosszú távon komoly negatív hatásai is lehetnek.
A leggyakoribb káros szokások közül az egyik az, hogy nem azért eszünk, mert éhesek vagyunk, hanem azért, hogy levezessük, oldjuk a feszültséget és egy kis örömet okozzunk magunknak. A számítógép melletti nassolás közben észrevétlenül, pillanatok alatt sok-sok kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, és mivel nem mozgunk eleget, a pluszkilók lassan, de biztosan megjelennek. (Az elhízáshoz vezető rossz étkezési szokásokról itt olvashatsz.)
Reggelizni kell, de nem mindegy, hogy mit
A reggeli jótékony hatása már régóta ismert. A rendszeres reggelizés kapcsolatban áll a tökéletesebb tápanyagbevitellel és segíthet az egészséges testtömeg fenntartásában. Egy tápláló reggeli növeli a teljesítőképességet, méregtelenít, ezért elmúlik a fáradtság, javítja a koncentrálóképességet.
Különösen fontos a gyerekek és a serdülők számára, mivel úgy tűnik, hogy a reggeli támogatja őket a tanulásban és segíti iskolai teljesítményüket. És legalább ilyen fontos az egész nap rohanó felnőttek számára is, de nem mindegy, hogy mit fogyasztunk.
Ha olyan étellel indítjuk a napot, amelynek magas a szénhidráttartalma, akkor gyorsan megemelkedik a vércukorszintünk, és alig néhány óra múlva már korog a gyomrunk. Jobb inkább kerülni a péksüteményeket, kekszeket, amelyek fehér lisztből készültek. Egy ilyen reggeli után - éppúgy, mintha semmit nem ettünk volna - sokkal többet fogunk enni később tízóraira, vagy ebédre.
Magyarországon a reggelizők körében a szendvics a legnépszerűbb, ezt követik szorosan a cereáliák, különböző tejtermékek, péksütemények és a tojás. Egyes adatok szerint az egy főre jutó éves gabonapehely fogyasztás hazánkban alig éri el az egy kilót, miközben Angliában ez hat kilogramm. Nem véletlen, hiszen a gabonapehely-reggeli rendkívül egészséges köszönhetően a magas kalciumtartalmának, valamint megfelelő mennyiségű rostot, fehérjét és szénhidrátot is fogyasztunk vele.
Trendi az egészségtudatosság
Egy korábban készült felmérés, a brit Nemzeti Étrend- és Táplálkozástudományi tanulmány szerint azok, akik szántak időt a reggelire, később a nap folyamán kevesebb zsírt és több szénhidrátot vettek magukhoz. Közülük is azok, akik gabonapelyhet fogyasztottak, kevesebb telített zsírsavat és fehérjét tartalmazó ételt ettek, mint azok, akik mást reggeliztek.
A reggeli gabonapelyhek várhatóan profitálnak a növekvő egészségtudatossági trendekből és a fogyasztói vásárlóerő lassú növekedéséből. Ebben a kategóriában az előrejelzések azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi értékesítés volumene és értéke is növekedni fog. A vásárlók számában további bővülés várható, ahogy egyre több termék készül egészséges és természetes összetevőket tartalmazó receptúra alapján.
Gabonapehelyből sem mindegy, hogy melyiket
|
