A betegek is inkább külföldön gyógyulnának
A legújabb tendencia, hogy már a betegek is követnék az orvosokat: egyre többen keresik a külföldi orvosi kezelés lehetőségét és az azt lehetővé tevő egészségbiztosításokat - állapította meg egy friss felmérés.
Évente kétezer egészségügyi dolgozó, köztük közel ezer orvos hagyja el Magyarországot, és fogadtatja el a diplomáját vagy képesítését külföldön. Az elvándorlás miatt hazánkban arányaiban kevesebb idő jut a betegfelvételre és a diagnózis felállítására, mint Nyugat-Európában.
Éllovasból sereghajtó
Az orvosképzés tekintetében a világ vezető országai közé tartozunk, hazánkban minden százezer lakosra jut 15 diplomát szerző doktor, míg ez a szám például Svédországban épphogy eléri a 10 főt – derül ki az OECD Health at a Glance 2015 című kutatásából. Ugyanebből a felmérésből azonban az is kiderül, hogy a praktizáló orvosok tekintetében már lényegesen rosszabb helyzetben vagyunk: míg Svédországban 4, hazánkban csupán 3 orvos jut ezer lakosra, így a magyar doktoroknak közel másfélszer több pácienst kell ellátniuk, mint a nyugati kollégáiknak.
Ezt az ellentmondást a magyar orvosok és egészségügyi dolgozók kivándorlása magyarázza, ami 2010 és 2014 között összességében 10000 egészségügyi dolgozót, köztük 5000 orvost érintett – ennyien mentek külföldre dolgozni. A legnépszerűbb célországok az Egyesült Királyság és Németország fej-fej mellett, amit Ausztria és Svédország követ a Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ adatai szerint - állapította meg a CIG Pannónia hazai és nemzetközi statisztikákat feldolgozó elemzése.
Bárki gyógyulhat külföldön, csak biztosítás kérdése
A szakemberek számának csökkenése mellett a kevés rendelkezésre álló diagnosztikai eszköz okozza a legnagyobb nehézséget. Világviszonylatban hazánkban az egyik legkisebb az egy főre jutó CT berendezések száma - egymillió lakosra mindössze 8 készülék jut - miközben az európai országok közül a legjobban teljesítő Izlandon ez a szám eléri a 40-et (OECD Health at a Glance 2015).
Ezen problémákat elkerülendő már nem csak az egészségügyi dolgozók veszik más országok felé az irányt, egyre több beteg is számol a külföldi gyógykezelés lehetőségével és az ezt lehetővé tevő biztosításokkal.
Azok tehát, akik nem szeretnék, hogy az államhatárok szabjanak gátat a gyógyulásuknak, saját maguk is finanszírozhatják gyógykezelésüket, és köthetnek külföldön érvényesíthető egészségbiztosítást. Van például, amelyik akár három kontinensen és 70 országban jelen lévő nemzetközi egészségügyi szolgáltató hálózat elérését kínálja: a biztosítottnak lehetősége nyílik arra, hogy állapotáról a szakterület legjobbjainak tartott specialistáitól kérjenek másodlagos szakorvosi véleményt, megbetegedésük esetén pedig a szakmájukban legelismertebb orvosok kezeljék őt. A külföldön végzett gyógykezelések fele Németországban történik, amit Spanyolország és az Egyesült Államok követnek.
A CIG felmérése szerint leggyakoribb a rákos megbetegedések külföldi felülvizsgálata és kezelése, amit az idegsebészeti beavatkozások követnek. Az elmúlt évek statisztikái jól mutatják, hogy az elsődleges diagnózis gyakran téves volt, és az esetek közel harmadában a nemzetközi szakértő gárda eltérő kezelést is javasolt, ami ezeknél a megbetegedéseknél életmentő lehet. A külföldi gyógykezelés pedig ma már nem csak a gazdagok kiváltsága, hiszen ezeknek a biztosításoknak az éves díja nem több, mint egy új okostelefon ára.
A gyógyulás az életmódtól is függ
Az öt legveszélyesebb betegség illetve műtéti beavatkozás – a rákos megbetegedések, a by-pass műtét, a szívbillentyűcsere, az idegsebészeti műtét és az élődonoros szerv- és szövetátültetés. Az Euro Health Consumer Index 2014 szerint sok esetben a gyógyulás sokkal eredményesebb lehet külföldön: Svédországban például arányaiban 50%-kal több beteg gyógyul meg rákos megbetegedésből, mint Magyarországon.
Ebben a mutatóban azonban minden bizonnyal szerepet játszanak az életmódbeli különbségek is. Az emberek stressznek való kitettsége, táplálkozási szokásai, a rendszeresen végzett testmozgás gyakorisága, valamint a szűrővizsgálatok és a más prevenciós lehetőségek igénybevétele lényegesen befolyásolja a betegségek lefolyását.
Magyar kutatónőről kapta a nevét egy új baktériumA közelmúltban újabb anaerob, oxigént nem igénylő baktériumot izoláltak holland kutatók. A különböző kórképekből azonosított, eddig ismeretlen fajt Nagy Erzsébet szegedi mikrobiológus után Anaerococcus nagyae-nak nevezték el a kutatónő munkájának elismeréseként. A professzor asszony a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársa. Bővebben itt olvashatsz. |
