1,6 milliárd eurót veszít a táskákon az unió
A hamis kézitáskák és bőröndök okozta éves forgalomkiesés az EU-ban 1,6 milliárd euróra becsülhető. A hamisítványok nagyszámú megjelenése évente átlagosan több mint 12 ezer fő elől vesz el munkahelyeket.
A hamisítás virágzó biznisz a világban. Olyannyira, hogy a hamisított áruk éves forgalma gyorsabb ütemben nő, mint a legális termékeké. A globális hamispiac ma a világkereskedelem 7%-át adja, elérve a 600 milliárd dolláros volument. Átlagosan több mint 40 milliárd forintnyi kár éri az óra- és ékszer piacot.
Az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala (OHIM) legutóbb a védjegy- és dizájnintenzív kézitáska- és bőrönd szektorban vizsgálta a termékhamisítás hatásait. A hamisítványok okozta bevételkiesés 2007 és 2012 között az Európai Unióban elérte a forgalom 12,7%-át, és éves szinten 1,6 milliárd euróra becsülhető veszteséget okozott. Ehhez járul még hozzá a kormányzatok bevételkiesése (elmaradt jövedelem- és társasági adóbevétel, társadalombiztosítási hozzájárulás, áfa), amelynek nagyságát 516 millió euróra becsülte a felmérés. A hamis termékek forgalmazása miatt évente 12 ezer fővel kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak a szektorban, mint lehetne.
Fénylik, de mégsem arany!
Louis Vuitton, Burberry, Michael Kors? Vagy csak úgy néz ki? Magyarországon a kézitáskák és bőröndök forgalmának több mint egynegyede hamisítvány. Hasonlóan magas, egynegyed feletti arányokat mutattak ki még Romániában, Szlovákiában, Litvániában és Lettországban. A vizsgált szektorban a hamisítás okozta együttes éves kereskedelmi forgalmi veszteséget a magyar piacra vonatkozóan a felmérés 52 millió euróra (16 milliárd Ft) becsülte.
A kutatás hazai vonatkozása kapcsán Dr. Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese elmondta: „A hamisítás méreteire és gazdasági hatásaira vonatkozó számok komoly figyelmeztetésül szolgálhatnak az európai fogyasztók számára. A hamisítványok nemcsak a gyártóknak és forgalmazóknak okoznak kárt, hanem munkahelyeket vesznek el, csökkentik a kormányzati bevételeket.” A HENT elnökhelyettese hozzátette, hogy az iparágban dolgozók munkahelyének megóvására a hamisítás elleni közös, európai uniós fellépést tartaná a leghatékonyabb megoldásnak.
A divatipar nagy vesztesei
A világgazdaság tetemes veszteséget könyvel el a hamisításon: az egyes cégek értékesítési bevételkiadásai mellett a divatházak beszállítói köre is jelentős üzlettől esik el ugyanis a csalók miatt. A divatházak próbálnak fellépni a jelenség ellen.
Az Európai Unióban a kézitáska- és bőröndgyártás több mint fele Olaszországra koncentrálódik, innen származik az export 40%-a és a munkahelyek több mint egyharmada itt található. A tagállamok közül ez az ország szenvedte el a legjelentősebb károkat a hamisítványok forgalmazása miatt. A bevételkiesés okozta veszteség becsült értéke elérte az 520 millió eurót, ami az EU-t érintő teljes veszteség egyharmadát tette ki.
Franciaországban, mint a második legnagyobb exportőr országban a hamisítás miatti éves bevételkiesés 99 millió euróra tehető. Németországban a szektor bevételkiesése 231 millió volt, Nagy-Britanniában pedig 149 millió eurót ért el.
Nem könnyű a harc
Egyes divattervezők, vagy márkák perelnek akár honlapokat is, amelyek a hamisított változatokat kínálják. Vannak precedens-értékű bírósági ítéletek, amelyek tetemes kártérítés megfizetésére kötelezik az üzleteket, ám nincs sok esély, hogy a jogosultak be tudják hajtani a nekik járó összeget például egy kis webshoptól.
Hatásosabb lehet a megelőzés: 2020-ra az előrejelzések szerint a divatházak globálisan évi 20,5 milliárd dollárt fordítanak majd az eredetiséget bizonyító csomagolásra, hogy segítsenek a vevőnek megkülönböztetni a valódit a gagyitól - olvasható a Piac & Profit februári számában. Ám a harc nem könnyű, és a fogyasztó döntésén is múlik a győzelem. Ma azonban bár az európai vásárlók 96%-ának fontos a szellemi jogok tiszteletben tartása, 34%-uk inkább hamisat vesz, ha azzal pénzt takarít meg.
A munkavállalókat is rosszul érinti
|
