2017. november 20. hétfő
Jolán napja

A cafeteria helyetti béremelés populista ígéret

Tetszetősnek hangzik ugyan a bérnövekedés a cafeteria helyett, de ez valójában populizmus, és teljesítménycsökkentő hatása lehet – mondta el a ritmus.hu kérdésére dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, az Objektív Kutatóintézet kutatási igazgatója.

6041.jpgA Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján Orbán Viktor kormányfő felvetette a cafeteria készpénzesítésének lehetőségét mintegy válaszul az Európai Bizottság ítéletére, amely szerint nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az Erzsébet-utalvány egyes elemei. „Kezdjük azzal, hogy a cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük" - fogalmazott Orbán Viktor. Ennek kapcsán kérdeztük dr. Trautmann Lászlót arról, hogy vajon mi a cafeteria – az étkezési-, rekreációs-, egészségügyi-, nyugdíj-, oktatási munkáltatói hozzájárulások – valós szerepe a 21. századi vállalatok életében?

 

Ön tavaly decemberben a Cafeteria 2016 Ankéton tartott előadásában azt mondta, a cafeteria hosszú távon megmarad, sőt, a 21. századi javadalmazási rendszerekben új hangsúllyal jelenik meg. Mit jelent a mai vállalatok számára a cafeteria?

A 21. század gazdaságában, a tudásalapú gazdaságban a gazdaság hajtóereje az elkötelezett és magas teljesítményre képes munkavállaló. Minden termelő egységnek, minden szervezetnek, beleértve a nemzetgazdaságot és a legkisebb vállalatot, is a feladatai közé tartozik, hogy segítse az állampolgárokat a teljesítményben és alkotóerejük kiteljesítésében. Ezt lehet bérrel és más ösztönzőkkel is elérni. A 21. század egyik fontos tapasztalata, hogy a teljesítményre való ösztönzés nemcsak a béren keresztül valósulhat meg, hanem más forma, más eszközök is rendelkezésre állnak. Ezek között szerepel a cafeteria és az egészségpénztári befizetések is.

 

A munkavállalók azonban valószínűleg örülnek a bérnövekedésnek, és annak is, hogy nem pántlikázott pénzt kapnak. De vajon mi lesz azokkal az öngondoskodási formákkal – például az egészségpénztárakkal –, amelyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a nemzetgazdaságban, és amelyeket eddig a munkáltatók is támogatni tudtak a juttatási rendszeren keresztül?

Valóban tetszetősnek hangzik a bérnövekedés a cafeteria helyett, de ez valójában populizmus, és teljesítménycsökkentő hatása lehet. Populizmus, mert a vállalat értelme, hogy a munkavállalók és a munkaadók között partneri együttműködés alakuljon ki, amelyben mind a két fél közösen alkalmazkodik a globális követelményekhez, közösen zárkóznak fel. Ennek fontos eleme például az egészségügyi szolgáltatások elérése és biztosítása. Az egészség olyan érték, amire a munkaadónak és munkavállalónak közösen kell vigyáznia, ezért indokolt lehet olyan intézményeket létrehozni, ösztönzőket használni, amelyek bizonyos esetekben saját magunktól is megvédenek bennünket. Sok pszichológiai, gazdaságpszichológiai kísérlet – de a mindennapi tapasztalataink is igazolhatják –, hogy a rövidtávú előnyök, gyönyörök kedvéért lemondunk a hosszú távról. Az emberiség kultúrája is összefoglalható abban, hogy az ember intézményeket teremt, amelyek védik az értékeket, biztosítják az erények érvényesülését. Az egészség ilyen érték, és az egészségpénztárak ezt az értéket védik, az államnak pedig feladatai közé tartozik, hogy ezeket az intézményeket védje, fiskális és más eszközökkel segítse ezeknek az intézményeknek a működését. A cafeteria állami szempontból tehát nemcsak adóztatási, költségvetési probléma, hanem az értékrend védelmének kérdése is.

 

6096.jpgÖn szerint mi lesz a következménye, ha megszűnik a jelenlegi ösztönző rendszer és a munkavállalók bérként kapják meg, amit eddig cafeteriában fizettek a cégek?

Az ösztönző rendszeren, az intézményi szerkezeten lehet változtatni természetesen. De gondos modellszámításokra van szükség ahhoz, hogy ki tudjuk számolni a tervezett intézkedés hatásait: mely társadalmi csoportokra hogyan hat a jövedelemnövekedés, mely termékcsoportok iránt fog megnőni, mely iránt fog csökkenni, ennek a keresletváltozásnak milyen hatása lehet az életmódra, és ez segíteni vagy gyöngíteni fogja a teljesítményt. Ezekre a kérdésekre választ kell adni. Azt is figyelembe kell venni, hogy a cafeteriarendszer megváltoztatása hogyan fogja befolyásolnia a vállalati kultúrákat. Minden vállalat kultúrát teremt, csak így tud fennmaradni a 21. században. A kultúrateremtés része a különböző jóléti intézkedések, a munkaadók és a munkavállalók közötti partneri együttműködés erősítése. A cafeteria egyes elemei lehetőséget adtak a munkaadóknak, hogy kinyilvánítsák elkötelezettségüket a munkavállalóik jóléte és fejlődése tekintetében. A most napvilágra került javaslat ezt a lehetőséget csökkenti, és ezzel rontja a magyar vállalatok versenyképességét. Nem igaz, hogy csak a pénz mennyisége számít, az is számít, hogyan adják azt. Az Európai Unió nem a cafeteria rendszer lehetőségét támadta meg, hanem annak formáját, az állami monopólium létrejöttét utasította el, és ebben igaza is volt. Az ehhez a döntéshez való alkalmazkodás ezért nem a cafeteriarendszer megszüntetése, hanem annak az önkénytől való megszabadítása, és a teljesítményelvnek való következetes alárendelése. Ennek érdekében az Objektív Kutatóintézet is végez részletes modellszámításokat, amivel várhatóan április folyamán már a részletesebb szakmai nyilvánosság elé tudunk lépni.

 

Csak az utalványokra?6043.jpg

“Véleményen szerint egy ilyen intézkedés bevezetése csak az Erzsébet-utalványok, illetve az ajándékutalványok körében lehetséges” – mondta a Piac & Profitnak Kardos György, a Bonus-Cafeteria Kft. ügyvezetője. A szakértő szerint a SZÉP-kártya rendszer, illetve az egyéb cafeteriaelemek, mint az adómentes juttatások, lakhatási támogatás, vagy iskolakezdési támogatás stb. esetén a készpénzesítésnek olyan negatív következményei lehetnének, amelyeket nem vállalhat fel a kormány. “Várhatóan a készpénzesített utalványok felső határát havi 20-30 ezer forintban vonják majd meg, és különféle kedvezményeket kapcsolnak majd hozzá, hiszen normál bérként nincs az a munkáltató Magyarországon, aki ezt bevállalná” – vélekedett a szakember, aki szerint afelől senkinek se legyen kétsége, hogy valamilyen formában ezt bizonyára meglépi a kormány. (A teljes cikkért kattintson ide)