A paleolit ét-trend
Az ősemberdiétából valahogy úgy lett divat, ahogyan Forrest Gump divatot teremtett a futásból. Az étrend kitalálói egyszerűen megpróbáltak egészségesen táplálkozni, követőik viszont a fogyókúra új csodamódszerét fedezték fel benne.
A stressz és az elhízás a civilizáció velejárója, de míg előbbire viszonylag könnyű gyógyszert találni, a túlsúlytól nem könnyű megszabadulni. De hiába próbáljuk a körülményekre kenni a problémáinkat, a bajokat magunknak okozzuk – ezt állítja Szendi Gábor is, aki szerint a civilizációs betegségek oka maga a civilizáció. A paleolit táplálkozás hazai szakértője szerint a népbetegségeink –az allergiák, az elhízás, a szív-és érrendszeri betegségek, a depresszió, egyes ráktípusok – egészen a közelmúltig csak elvétve bukkantak fel a társadalomban. A technikától és az úgynevezett „nyugati civilizációtól” elzárt népcsoportoknál még ma is ritkán fordulnak elő ezek a problémák. Ebből indul ki a paleolit diéta, vagy inkább életmód: éljünk úgy, mint őseink, évezredekkel ezelőtt. Stressz, tartósítószer és mikrohullámú sütő nélkül.
Gyűjtöget, vadászgat.
Évezredekkel ezelőtt, a mezőgazdaság, a földművelés és az állattenyésztés kialakulás előtt a vadászat és a gyüjtögetés volt a két legfontosabb élelmiszerforrása az embernek. Az étrendjük– mai szemmel – igen szegényesnek tűnik: hús, zöldfélék és gyümölcsök. A kenyér, a tészta, a nemesített zöldségfélék, a burgonya, csak jóval később, a népesség drasztikus növekedésével és a városiasodással jelent meg az étlapon, ahogy a cukor, a zsíros ételek és a magas szénhidráttartalmú fogások is csak évezredek múlva vált a mindennapok élelmiszerévé. Csakhogy a bőség sokkal gyorsabban következett be, mit ahogyan arra az emberi szervezet felkészülhetett volna. Ma pedig jóval kevesebb táplálékra lenne szükségünk, mint amennyihez hozzájutunk, s amennyit képesek vagyunk elégetni, energiává alakítani.
Kalória? Egy fenét!
A paleolit diéta alapvetése, hogy nem a kalóriákat kell fejben tartani, mert annak semmi köze a hízáshoz. A problémát a magas keményítőtartalmú élelmiszerek okozzák (gabonafélék, burgonya, rizs, kukorica, cukor és csokoládé), amelyek gyorsan megemelik, és hosszan magasan tartják a vércukorszintet. A sejtek cukorfelvevő képessége azonban véges, ezért amikor jól laknak, a fölösleges cukor zsírrá alakul, s lerakódik a bőr alatt, illetve raktározódik a belső szervek körül, valamint a májban.
A máj a cukordömping miatt mérgeket, gyulladáskeltő anyagokat bocsát ki, amitől a szervezet állandó „lázban” van, az érfalak megkeményednek, beszűkülnek, szív- és érrendszeri problémák keletkeznek. De korántsem a zsír, hanem a túlzott szénhidrátbevitel a hunyó, azaz a paleolit hívei szerint nem a koplalás a megoldás, hanem a minőségi váltás.
A paleolit étrend valóban segíthet a fogyásban, hiszen nem koplalást, hanem minőségi változást ír elő. A tésztafélék elhagyása, a zöldségek és gyümölcsök, valamint a természetes húsok fogyasztása önmagában is a testsúly csökkenését okozza, ha ehhez még sport is társul, a közérzet és az általános energizáltság is javul.
A fehérjebevitellel viszont csínján kell bánnia a cukorbetegeknek – figyelmeztetnek a szakemberek – mert növeli a vesekárosodás veszélyét.
A tej és a tejtermékek drasztikus mellőzése sem elfogadható, hiszen ezzel olyan bioaktív anyagokat vonunk meg a szervezettől, amelyek fontosak, egyebek mellet a rákmegelőzés vagy a vérnyomáscsökkentés szempontjából.
Van másik?
Az édességekről kevesen képesek lemondani, de bizonyos élelmiszereket nem is nagyon lehet cukor nélkül elkészíteni. Persze van megoldás a problémára: itt van mindjárt az egyik legújabb felfedezett, a sztívia, amellyel egyszerűen és kockázatmentesen lehet pótolni a cukrot. A sztíviát az utóbbi időben egyre több multi is felfedezte magának, talán egyszer eljön az idő, amikor a „cukros üditő” kifejezés értelmét veszíti? De a nyírfacukor, a szacharin és az eritrit is megfelel cukor helyett – vélik a paleolit hívei. Kenyér helyett pedig maglisztből készült paleo-pékárut javasolnak, és persze sok mozgást, pihentető és elegendő alvást - nassolás nélkül.
Amit a paleo-étrend száműzött
A glutén a gabonafélék egyik fehérjéje, de a szervezet számára emészthetetlen. Korábban például a csecsemőknek sem ajánlották a gluténtartalmú ételeket, noha ma ez az álláspont kissé veszített erejéből, mindenesetre Szendi Gábor is óva int a gabonaféléktől: hizlalnak, s ezzel (is) növelik a szívbetegségek kockázatát.
A földműveléssel megjelent növényekre semmi szükség – ilyenek egyebek mellet a hüvelyesek vagy a szójatermékek. Ezek az élelmiszerek megzavarják az emésztést.
Magas glikémiás indexük mellett mérgező és rákkeltő hatásúak a burgonyafélék és a kukorica – legalábbis így vélik a paleolit diéta követői.
A tejre (anyatejre) csak csecsemőként van szükségünk, később csak az emberek harmada képes hasznosítani a benne lévő enzimeket. A csontok erősítésére a paleo mást, elsősorban a mozgást ajánlja.
Amit a paleo-étrend javasol
Vadássz és falj! A hús az ősember alapvető élelmiszere volt, nekünk is erre van szükségünk elsősorban. De nem mesterségesen érlelt szalámikra és pépesített, adalékokkal teletömött hústermékekre gondoljunk, hanem húsra, többek között vadra és halakra.
Növények, bogyók, gyümölcsök – a paleolit étrend másik pillérei, probiotikumaiknak köszönhetően az egészséges bélflóra őrei. Kedvencek a spárga, a hagymafélék, a cikóriagyökér és a csicsókagumó, de a gomba és a dió is.
Sajtok, ha kis mennyiségben is, de kerülhetnek az asztalra, de csak az érett fajták, amelyekben a hosszú előállítási folyamat során lebomlanak a tejfehérjék.
