2024. április 19. péntek
Emma napja

Így adózik jövőre a cafeteria!

Új elnevezéssel, megváltoztatott értékhatárral és egyes elemek esetében megnövelt adóteherrel, de 2017-ben is adhatóak lesznek a klasszikus munkavállalói juttatások, mint pl. az önkéntes kasszák, a közlekedési bérlet, a munkahelyi étkezés vagy iskolakezdési utalvány. Az új rendszer egyértelműen az öngondoskodás felé tereli a munkavállalókat. Az adóforintokkal évről évre nagyobb mértékben terhelt, így csökkenő céges gondoskodás mellett a jelenlegi életszínvonal megtartása csak a saját megtakarítások bevonásával képzelhető el, legyen szó gyermeknevelésről, egészségről, vagy nyugdíjról.

A Patikapénztár úgy látja, hogy az új cafeteriás szabályok összességében kedveznek az önkéntes kasszáknak. Azok a felelős munkáltatók, akik 2016-ban kihasználják az önkéntes pénztárakba fizethető maximális havi keretet – a nyugdíjpénztárakba 55 500 forintot, az egészség- és önsegélyező kasszákba 33 300 forintot –, a juttatás évi 200 ezer forint feletti része után már most is 49,98%-os adót fizetnek. A Patika-csoport hétezer munkáltatóval áll napi kapcsolatban. A statisztikából látszik, hogy jelenleg a céges juttatás fele esik a kedvezőbb, 34,51%-os sávba, a másik felét pedig már most is 49,98%-os adóteher sújtja. Ez mutatja, hogy a pénznél többről van szó.

 

A 21. század két fontos tapasztalata, hogy a tudásalapú gazdaságban a hajtóerő az elkötelezett és magas teljesítményre képes munkavállaló! Az ilyen teljesítményre ösztönzés nemcsak a béren keresztül valósulhat meg, hanem rendelkezésre állnak más eszközök is, például az egészségpénztári befizetések. Az egészség olyan érték, amire a munkaadónak és munkavállalónak közösen kell vigyáznia. Éppen ezért indokolt olyan intézményeket létrehozni, ösztönzőket használni, amelyek bizonyos esetekben saját magunktól is megvédenek bennünket. Sok pszichológiai, gazdaságpszichológiai kísérlet, de a mindennapi tapasztalataink is igazolhatják, hogy a rövidtávú előnyökért gyakran háttérbe szorítjuk a hosszú távú érdekeinket.

 

A 2017. évi cafeteria minden eleme kedvezőbb, mint a munkabér

A Patika által összeállított számpéldában az is látszik, hogy amíg a munkabér adótartalma 48,2%, addig a cafeteria három pillérje a 0%-33,3%-os sávba esik. Ez egy 10 ezer forintos havi juttatás esetében azt jelenti, hogy amíg az adómentes pillér elemei esetében a teljes 10 ezer forintot elköltheti a munkavállaló, és azt semmilyen más adó nem terheli; addig a munkabér esetében a 10 ezer forint nettó munkabérre majdnem ugyanennyi adóteher (9.323 Ft) rakódik.

 

Mennyibe kerül 2017-ben nettó 10.000 forint munkabért kiegészítő juttatásként vagy munkabérként?

 

Munkáltatót és a munkavállalót terhelő adókötelezettség

Adómentes juttatás

(SZJA tv. 1 sz. mell.)

Béren kívüli juttatás

(SZJA tv. 71. §) 34,51%-os közteherrel

Egyes meghatározott juttatás

(SZJA tv. 70. §) 49,98%-os közteherrel

Munkabérként történő kifizetés esetén

Munkavállaló igényelt, azaz a költhető juttatás

10 000

10 000

10 000

10 000

Munkavállaló

által fizetendő

Nyugdíjjárulék levonás (10%)

0

0

0

1 504

Egészségbiztosítási és Munkaerő-piaci járulék levonás (8,5%)

0

0

0

1 278

SZJA (15%)

0

0

0

2 256

Bruttó (a juttatás a munkavállalói adóval növelt összege)

10 000

10 000

10 000

15 038

Munkáltató által fizetendő

Szociális hozzájárulás (27%)

0

0

0

4 060

Szakképzési hozzájárulás (1,5%)

0

0

0

226

Cafeteria adó 34,51% (15% SZJA valamint a 14% EHO 1,19-szorosa)

0

3 451

0

0

Cafeteria adó 49,98% (15% SZJA valamint a 27% EHO 1,19-szorosa)

0

0

4 998

0

A juttatás teljes költsége (juttatás munkavállaló és munkáltató terheivel növelve)

10 000

13 451

14 998

19 323

A juttatás teljes költségmutatója

100,00%

134,51%

149,98%

193,23%

Összes adótartalom %-ban

0,00%

25,66%

33,32%

48,25%

A számítások minden kétséget kizáróan rámutatnak, hogy a 2017. évi munkabért kiegészítő juttatás bármelyikével lehet adóforintokat spórolni, amit a munkavállaló tetszőlegesen költhet egészségpénztári befizetésre, vagy megtakaríthat a nyugdíjpénztárban.

 

A mindennapokban szembesülhetünk az egészségügyben uralkodó állapotokkal, a folyamatosan szűkülő forrásokkal, a pénzszűke mellett elmaradó műtétekkel, a várólistákkal, nem beszélve a nyugdíjkassza állandó hiányáról.

Ebben a helyzetben a munkavállaló és a család egyre inkább csak önmagára, az átgondolt megtakarításaira támaszkodhat, ha valódi védelemre vágyik. Az önkéntes kasszák már bizonyítottak, hiszen a közel negyedszázados fennállásuk óta milliók megtakarítását kezelik, és nyújtanak a családoknak szolgáltatásokat. Ráadásul az egészségpénztárak mostantól jelentősen bővíthetik szolgáltatási portfóliójukat az önsegélyező funkciókkal, aminek megfelelően a hozzájuk csatlakozott szolgáltatóhálózat is bővül. Az állam 20%-os SZJA-kedvezménnyel ösztönzi a magánpénztári befizetéseket, így például az 50 ezer forint befizetést további 10 ezer forinttal toldja meg.

Az öngondoskodás megkezdéséhez a készpénzesített Erzsébet-utalvány minden eddiginél nagyobb lehetőséget teremthet: a havi 8 ezer forintból már 2-3 ezer forint elég, hogy egy kis odafigyeléssel magánpénztári befizetéssé váljon, legyen szó azonnali gyógyszervásárlásról, vagy nyugdíj-előtakarékosságról.

Mi lesz azokkal az öngondoskodási formákkal – pl. egészségpénztárakkal –, amik támogatása egyre fontosabb szerepet tölt be a vállalatok HR stratégiájában?
Dr. Trautmann László (a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, az Objektív Kutatóintézet kutatási igazgatója) szerint a vállalati kultúra fejlődésének záloga, hogy a munkaadók és a munkavállalók közötti valódi partneri együttműködés jöjjön létre. A cafeteria egyes elemei lehetőséget adnak a munkaadóknak, hogy kinyilvánítsák elkötelezettségüket a munkavállalóik jóléte és fejlődése tekintetében. Az Európai Unió nem a cafeteria rendszer lehetőségét támadta meg, hanem annak formáját, az állami monopólium létrejöttét utasította el. Tehát ez nem a cafeteria rendszer megszüntetését célozza, hanem annak az önkénytől való megszabadítását. Az alábbi linkre kattintva részletesen olvashat ezekről.