Zsolnay remekművek Balmazújvárosban
Ma délután, június 24-én nyílik, és szeptember 25-ig lesz látható a balmazújvárosi Semsey Kastélyban a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményének számos rendkívüli darabja Hagyomány és innováció címmel. A szemet gyönyörködtető Zsolnay kerámiák bemutatják a nagy múltú gyár művészi alkotásait, bepillanthatnak a család alkotótevékenységébe, melynek nyomán világhírű, vagyonokat érő remekművek születtek. Ugyanekkor láthatják Mózer Erzsébet Munkácsy-díjas művész lélekkel teli monotípiáit is.
A tárlat a balmazújvárosi Veres Péter Kulturális Központhoz tartozó Semsey Andor Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum együttműködésével valósult meg. A kurátor és a míves kiállítási katalógus szerzője a múzeum művészettörténésze, dr. Kovács Orsolya. A laikusok és gyűjtők számára is izgalmas kötet a gyár és a család történetén kívül bemutatja, hogyan tudott világhírű lenni egy családi manufaktúra az 1800-as évek végi Magyarországon.
A kiállítás helyszíne az ország keleti régiójának egyre fontosabb kulturális színtere, a nemrég felújított Semsey Kastély. Részletes kiállítási meghívó ide kattintva érhető el.
A zseni Zsolnay
A pécsi Zsolnay gyárat 1853-ban alapította Zsolnay Miklós (1800-1880) kereskedő. Főtéren lévő üzletében a rövidáru, játék, hangszer mellett 1831-től porcelán és kőedény árusításával is foglalkozott. Üzleti tapasztalatai révén juthatott arra a felismerésre, hogy a kerámiagyártás jó befektetési lehetőség. Fiát, Zsolnay Ignácot (1826-1900) a lukafai kőedénygyárba küldte tanulni, majd az üzem felbomlásakor megvásárolta annak felszerelését és 1853-ban megkezdődött a munka a Zsolnay-féle manufaktúrában. A budai külvárosban lévő műhelyben terrakotta építészeti elemeket és kerti díszkerámiát, vízvezetékcsöveket és használati edényeket gyártottak, de Zsolnay Ignác díszkerámia előállításával is kísérletezett. Pécsett és a környékén számos fazekasműhelyben állították elő azokat a használati edényeket, amelyek a heti vásárokon árultak. A gyarapodó polgárságnak azonban igénye volt a jobb minőségű edényekre, a lakáskultúra fejlődésével pedig a kerámia dísztárgyakra is.
Kereskedelmi kapcsolataik hamarosan kiterjedtek Ausztia mellett Németországra, Franciaországra és Angliára is. Folyamatos fejlesztéseik, új technikák alkalmazása, illetve saját kísérleteik és újító megoldásaik eredményeképpen a polgárság és a főúri körök is egyre szívesebben vásárolták termékeiket.
A gyár az építőiparba is szállított termékeket, például vízvezetékeket, kéményeket, kályhákat, illetve innen került ki a magyar szecessziós építészet remekművének, a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Iparművészeti Múzeum tetőcserepei, valamint a budapesti Földtani Intézet díszítőelemei.
Remekművek a kastélyban
A pécsi Janus Pannonius Múzeum féltett kincsei között leheletfinoman megmunkált porcelánok, kézzel készített műalkotások, elképesztő aprólékossággal megmunkált teáskészletek, vázák, tálak, díszedények találhatók.
A kiállítás különlegessége, hogy a használati és/vagy dísztárgyakon túl az érdeklődő megtekintheti azokat a dekorlapokat is, amin a művész megtervezte, hogyan nézzen ki majdan a megvalósult (mű)tárgy.
Az épület az elmúlt években is számos figyelemre méltó kiállításnak adott helyet, és a közeli, valamint a távolabbi jövőre nézve is fontos, hiánypótló kiállításokra számíthat a térség nagyközönsége - mondta Hűse László, a Semsey Andor Múzeum gyűjteménykezelője.
Újító hozzáállásuknak köszönhetően az emeleti Zsolnay kiállítással egy időben látható a földszinten a kortárs Mózer Erzsébet, a Szépművészeti Múzeum Munkácsy-díjas grafikai restaurátorának tárlata. A művész 2003-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Még abban az évben az olaszországi Maceratában folytatott festészeti tanulmányokat. Később felvételt nyert a Velencei Képzőművészeti Akadémia grafika szakára. A Velencében töltött évek alapjaiban változtatták meg az élethez és a művészethez való viszonyát. Alkotásai Velence sejtelmes szépségét és kulturális sokszínűségét, a kelet és nyugat találkozását mutatja be. Korábbi kísérletező grafikái után a monotípiában találta meg művészi önkifejezését. Diplomamunkája, a Carmina Buranához készített illusztrációsorozata is ezzel a technikával készült. Grafikai munkái nyomon követik az utazásait, amelyek továbbra is fő ihletforrásai (Velence-sorozat, New York-sorozat).
