2017. augusztus 17. csütörtök
Jácint és Arika napja

Kivonul az Uber Magyarországról

609 nappal az indulás után, július 24-én déli 12 órától nem lesz elérhető Budapesten az UberX. A 160 ezer magyar felhasználó ezután csak külföldön, többek között 21 uniós tagállamban használhatja az alkalmazást.

Az Uber 2014. november 12-én indult el Magyarországon. 609 nappal, és 160 ezer felhasználóval később az Uber arra kényszerül, hogy felfüggessze szolgáltatását Budapesten, köszönhetően annak az újonnan életbe lépő jogszabálynak, amely ellehetetleníti, hogy magyar vállalkozó autósok - hiába van engedélyük, és fizetnek tisztességesen adót - pénzkeresésre használhassák a tulajdonukban lévő gépjárművüket.

 

Végső döntés: felfüggesztve

7094.jpg

Július 24-én 12 órakor a vállalat UberX szolgáltatását felfüggeszti, így fővárosiak és turisták tízezrei maradnak olcsó, készpénzmentes, kiváló minőségű utazási alternatíva nélkül.  Július 24. után a magyar utasok már csak külföldön használhatják az Uber alkalmazásukat. Az Uber úgy szeretné megköszönni 10 ezer leghűségesebb magyar felhasználójának az elmúlt 20 hónapot, hogy ajándékba ad nekik egy ingyen utazást az Európai Unió 21 országának valamelyikében.   

 

“Az új jogi szabályozás elsősorban az autós partnereinkre nézve jelent kockázatot, annak ellenére, hogy minden hatósági engedéllyel rendelkeznek. Az ő érdekükben, az ő védelmükben döntöttünk úgy: felfüggesztjük az autók rendelésének lehetőségét. Azt kell mondjam, nem rajtunk múlott. Már az első pillanattól kerestük a döntéshozókkal való párbeszéd lehetőségét. Nyilvánvaló volt, hogy nincs megfelelő jogszabály, amely az Uberhez hasonló innovatív szolgáltatásokat, a sharing economy szereplőit szabályozná. Ami szabályozás van, azt még arra a korszakra szabták, amikor nemhogy okostelefon, még telefon sem nagyon volt Magyarországon. Mi többször is jeleztük hajlandóságunkat arra, hogy segítsük egy modern jogszabály megalkotását. De erre nem volt igény. Végül olyan jogszabály született, amely bünteti az innovációt, hátrányos a versenyre és a fogyasztóra, és előnytelen az államnak. Nem maradt más választásunk.” - jelentette ki Fekete Zoltán, az Uber magyarországi operatív igazgatója.

Az emberek szeretik

Egy korábbi kutatás alapján a budapestiek kétharmada egyetért azzal, hogy továbbra is szükség van a közösségi autómegosztó szolgáltatás működésére a fővárosban. Az IPSOS felmérésében a válaszolók több mint négyötöde szerint az új digitális technológiák új gazdasági lehetőséget teremtenek Budapesten, és adóbevételeket biztosítanak az államnak. A lakosság háromnegyede úgy látja, hogy a jelenleg hatályos törvények módosítására van szükség annak érdekében, hogy megfeleljenek a közösségi gazdaság és az új digitális technológiák teremtette feltételeknek, és így lehetővé tegyék az innovatív szolgáltatások terjedését.

 

Az UBER támogatottsága kiemelkedően magas a fiatalabb, 18-39 év közöttiek körében, de minden második ötven évnél idősebb válaszadó is egyetértett azzal, hogy továbbra is szükség van az UBER szolgáltatásaira Budapesten.

 

Az utasok többször is támogatásukról biztosították az Ubert, többek között abban a petícióban, amelyet több mint 30 ezren írtak alá. A közös utazás emlékére az Uber elindította a www.ubergeneration.org honlapot, ahol bemutatják, mit jelentett az elmúlt 20 hónap az utasok, az autós partnerek és a főváros számára.

 

Vannak, akik nyitottabbak 

Más európai ország törvényhozói úgy tűnik inkább támogatják az innovációt, mint a magyar kormány.

Európában először az észt parlament törvényjavaslata szabályozná az autómegosztást és az Uberhez hasonló digitális platformok működését - derül ki az észt parlament sajtóközleményéből. A törvénytervezetet többek között Taavi Rõivas, észt miniszterelnök, Kristen Michal gazdasági miniszter, Toomas Hendrik Ilves köztársasági elnök, Kaja Kallas EP-képviselő és Kalle Palling, az észt parlament Európai kapcsolatok bizottságának elnöke is támogatja.

 

“Olyan szabályokat kell alkotnunk, amelyek a mai világban is működőképesek. A technológia lehetővé teszi számunkra, hogy erőforrásainkat okos, rugalmas formában használjuk, és nem engedhetjük meg, hogy a túlszabályozás álljon az innovációból fakadó előnyök útjába” – mondta Kalle Palling. Andrus Ansip, az Európai Bizottság Egységes Digitális Piacért felelős alelnöke szerint az észt vezetők ezzel egy különösen fontos lépést tesznek az európai digitális gazdaság kiépítése felé.