Hogyan állunk a nyugdíjakkal? Meddig kell még dolgoznunk?
A magyarok tudnak a legnehezebben megszabadulni a munkától a nyugdíjba vonulást követően – derül ki az Egyesül Államok Népszámlálási Hivatalának 2015-ös jelentéséből, amely 12 ország adatait mutatja be.
A legjobb helyzetben a francia és a spanyol nyugdíjasok vannak, náluk a megkérdezettek 74, illetve 68%-a válaszolta, hogy nyugdíjas éveiben még részmunkaidős állásokat sem kellett vállalnia, rögtön élvezhette a jól megérdemelt pihenést. A 12 ország adatait bemutató jelentés szerint Magyarországon a dolgozók 45%-a a nyugdíjba lépéskor azonnal felhagyna a mindennapi pénzkereséssel, ennek ellenére a hazai nyugdíjasok közel kétharmada nem tudta ezt megtenni.
Magyarország az egyetlen, ahol a pihenést tervező aktív lakosságnál kevesebb nyugdíjas tudta biztosítani magának a munkától mentes megélhetést. Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint ezt főként a pénzügyi tudatosság, és a hosszú távú megtakarítási eszközök ismeretének hiánya okozza.
Kerüljük el a hosszú, de szegénységben töltött életet!
A Patika Egészségpénztár szakértői is úgy látják, állam, munkáltató és a ma még aktív lakosság közös felelőssége a biztonságos nyugdíjas évek biztosítása. A KSH adatai alapján pedig bőven van mit tennünk a nyugdíjas évek biztonsága érdekében, habár ma még a felosztó-kiróvó rendszer látszólag működik.
Magyarországon 2030-ra 2,1 millió ember tölti be a 65. életkorát, miközben ugyanebben az időszakban csak 1,6 millió fiatal lép munkába, tehát már csak a népesedési folyamatok miatt is lesz egy félmilliós hiány. Ezen felül, a sok minimálbérre bejelentett munkavállaló alig fizet járulékot, sok fiatal külföldön keresi a boldogulását, és a munkaerőpiacra belépők száma is csökken. Mindebből az következik, hogy nehéz helyzetbe kerülhet a jelenlegi nyugdíjmodell.
Munka örökkön örökké? 
Az öregedő társadalom szerte Európában felveti a nyugdíj korhatár kitolását, illetve a nyugdíj melletti foglalkoztatás kérdését. A vélemények ezzel kapcsolatban megoszlanak. Az Aegon idei nyugdíjfelkészültségi kutatása szerint világszerte a megkérdezettek mindössze 20%-a ért egyet a várható élettartam kitolódása miatt a nyugdíjkorhatár emelésével, míg az Egyesült Államokban kissé másképp vélekednek, ott 32% voksol a hosszabb munkában töltött időre.
A másik lehetőség – és erre úgy tűnik, sokan lennének nyitottak – a nyugdíj mellett végzett munka. Többen az Aegon kutatás válaszadói közül legfőbb okként az aktív életmód és a szellemi frissesség megőrzését jelölték meg, 37% szereti a munkáját, és 70% pedig jövedelmi és megtakarítási megfontolásokból tenne így. Persze az éremnek van egy másik oldala is: vajon a munkáltatók hogyan vélekednek az idősebb korosztály foglalkoztatásáról akár csak részmunkaidőben?
Amire vágyunk és a valóság
Az Ébresztő! Készüljünk fel a nyugdíj(unk)ra! című friss nemzetközi felmérés arra is rávilágított, hogy globálisan a munkavállalók mindössze 38%-át teszik ki az úgynevezett „rendszeres megtakarítók”, akik rendszeresen tesznek félre a nyugdíjas éveikre, és 23%-ra tehetők az „alkalmi megtakarítók”, akik időnként tesznek félre valamennyit erre a célra. Viszont az is kiderült, hogy a munkavállalók nyitottak lennének és szívesen belépnének munkáltatói nyugdíjprogramokba, ami a megtakarítással nem rendelkezőket is elindítaná a rendszeres megtakarítások irányába.
A fent idézett kutatásban megkérdezettek arra számítanak, hogy nyugdíjaskori jövedelmük közel felét (46%) az állami nyugdíjrendszer fogja biztosítani a számukra. Spanyolországban a legmagasabbak az ezzel kapcsolatos elvárások (64%), míg Indiában a legalacsonyabbak (25%). Az Egyesült Államokban élők a nyugdíjaskori jövedelmük 43%-ára számítanak a társadalombiztosítástól, és egyéb állami juttatásokból az Aegon szerint.
Magyarországon viszont az NN számításai alapján – amennyiben a jelenlegi demográfiai folyamatok nem változnak – az állami nyugdíj az aktív kori jövedelem egyre kisebb hányadát fogja elérni. Ma az átlagos induló nyugdíjak az átlagkeresetek 83,3%-át teszik ki, 2050-re pedig legfeljebb 65,5%-át.
Forrás: United States Census Bureau – An Aging World: 2015 alapján
