2024. április 25. csütörtök
Márk, Márkó és Márkus napja

Új remény: immunterápiával a rák ellen

Amerikai orvosok az immunrendszer felerősítésével segítik a testet, hogy legyőzze a rákot. A módszert sejtterápiának hívják és a T-sejtek génmódosításával jár. Amerikában 2017 elejére engedélyezhetik az eljárást, de egyelőre csak a vér rákos megbetegedéseire lesz használható. A kutatást részben Sean Parker, a Facebook társalapítója finanszírozza. A sikeres kísérletek elidegenítették az eddig kooperáló orvosokat: rivalizálni kezdtek, Nobel-díjra és világra szóló dicsőségre utaznak.

1968-ban Dr. Steven A. Rosenberg olyan esettel találkozott, amikor a beteg immunrendszere eltüntette a májról a daganatokat. Az orvos azt hitte, hogy a férfi vérében lehet valamiféle életmentő "elixír", és engedélyt kapott rá, hogy a páciens vérét átvigye haldokló betegei szervezetébe. A módszer nem működött. 

 

A most 76 éves Dr. Robsenberg most a National Cancer Institute fősebészeként néhány hasonszőrű kollégájával küzd a rák ellen: álmuk az, hogy a felturbózott immunrendszerrel ezt véghezvihetik. Rosenberg, Dr. Carl H. June (University of Pennsylvania) és Dr. Michel Sadelain (Memorial Sloan Kettering Cancer Center) évtizedek óta tüsténkednek e kezelési taktika kikísérletezésén. Sok szkepticizmussal találkoztak szakmájukon belül. 

 

Nem adják fel a kutatást

7381.jpg

Módszerük közel tart ahhoz, hogy engedélyt kapjon az illetékes szövetségi hatóságtól Amerikában. Egyelőre csak a vért érintő rákbetegségek kezelésére fogják jóváhagyni. A The New York Times értesülése szerint 2017. elejére megtörténik az engedélyezés.

 

Dr. Rosenberg eleinte a melanómára fókuszált, műtéti úton kivette a tumorokat, kivonta belőlük a T-sejteket, melyek már beléptek a tumorba (ezek a tumor-behatoló limfociták), megsokszorozta ezeket  a laboratóriumában, majd visszainjekciózta a betegbe, akárcsak az interleukin-2-t (IL-2), ami egy olyan fehérje, amit a test állít elő, hogy a T-sejtek képesek legyenek működni. 

 

A testbe visszajuttatott T-sejtek rátámadtak a B-sejtekre, amik fehérvérsejtek, melyeknek szerepük van bizonyos leukémia- és limfóma-típusok kialakulásában. A módszer azonban kifújt, kevés sikerrel járt a melanómás és veserákos betegeknél. Ezután kezdett Dr. Rosenberg az új immunterápia körvonalazásába.

 

Génmódosított T-sejtek: CAR-terápia

A metódust sejtterápiának nevezik, és az orvosok a beteg testébe saját immunrendszerének felerősített változatot viszi be, ami "jobban működik, mint ahogy a természet megteremtette". A páciens T-sejtjeit, amik az immunrendszer "katonái", az illető véréből vonják ki, majd genetikailag módosítják, hogy egy olyan összetett fehérjét termeljenek, amik felismerik a rákos sejteket. Ezek a fehérjék az immunrendszer különféle részeinek tulajdonságait is magukban foglalják.

 

A génmódosítás úgy történik, hogy a páciens T-sejtjeire rászabadítanak egy módosított vírust, ami képtelen megbetegedést okozni. A vírusban benne van az összes instrukció, amivel átalakítja a T-sejtet, mely így új receptort növeszt a felületén. Ami létrejön, az egy hibrid T-sejt, vagyis CAR T-sejt (CAR: chimeric antigen receptor).

 

A módosított sejteket laboratóriumban sokasítják, majd több millió vagy milliárd darabot juttatnak be a beteg vérkeringésébe. Olyan ez, mintha egy tumorellenes kommandót eresztenének szabadjára. 

Dr. June "sorozatgyilkosoknak" hívja ezeket a génmódosított sejteket, hiszen egy darab belőlük 100 000 rákos sejtet képesek elpusztítani. Elég agresszívnek hangzanak. A "gyógyszer" azért is különleges, mert tulajdonképpen élő organizmus, nem valami holt kemikália, és amint bejuttatják a testbe, képes önmagától osztódni. 

 

A módszer először 2011-ben keltett figyelmet, amikor Dr. June bejelentette, hogy három betegében sikerült megállítani és felszámolni a limfatikus, azaz nyirokrendszeri leukémiát. A T-sejtmódosító immunterápia egyébként teljesen különbözik az eddig bevezetett immunterápiától, mert azok gyógyszeres kezelést jelentettek: az úgynevezett checkpoint inhibitor-gyógyszerek feloldottak egy bizonyos féket az immunrendszerben dolgozó sejtekben, hogy nagyobb erővel tudjanak küzdeni a rákos burjánzás ellen - de ezzel a baktériumok és vírusok elleni küzdelem is felerősödött a szervezetben.

 

Cikkünk következő részében áttekintjük, mely rákfajtáknál hatott eddig a módszer, és vajon a kemót is meg lehet-e úszni vele.

 

Forrás: The New York Times

 

Ritmus a Facebookon

Legolvasottabb a rovatban