Mi és az állataink
Házi kedvenceinkre családtagként tekintünk: ilyenformán egészségük is fontos számunkra. Mindegy, hogy perzsacica, pitbull vagy törpenyúl, szeretnénk számára hosszú, boldog életet. Körbejártunk, mit tehetünk, hogy megőrizzük kedvencünk egészségét. És miközben mi tűzbe mennénk az állatainkért, a koppenhágai állatkert erősen vitatott, nagy port kavaró eljárásba kezdett.
Gyermekeinket rendszerességre, felelősségre tanítja az állattartás, ráadásul az állatok közelében felnövekvő kicsiknél az allergia kialakulásának veszélye is csökken. A kis és nagy kedvencek már-már családtagnak számítanak, így vigyázunk az egészségükre, pénzt és időt nem kímélve.
Milliárdos szeretet
Az Amerikai Háziállat Termékszövetszég (APPA) szerint tavaly minden korábbi összegnél többet, 55,7 milliárd dollárt (12 557 milliárd forintot) költöttek házi kedvenceikre az amerikaiak. Ebből a gazdik 21,6 milliárdot fordítottak állateledelre, és szintén óriási összeget, 14,37 milliárd dollárt költöttek állatorvosi ellátásra. A háziállatok jólétét, táplálását, kényelmét szolgáló termékek és szolgáltatások előállítását szolgáló gazdasági ágazat szereplőit egyesítő szervezet ugyan amerikai adatokkal szolgál, ám a trend bizonyára hasonló hazánkban is. A szervezet szerint a nagy összeget az magyarázza, hogy elértünk ahhoz a korszakhoz, amelyben házi kedvencünknek ugyanolyan színvonalú gondoskodást adunk, amilyen környezetünkben, családunkban minden embernek kijár.
Eb, kanári, pók
Hazánkban az NRC piackutató cég végzett felmérést az állattartásról: eszerint a 18-59 éves korosztály 61%-ának van állata, és további 11%tervezi, hogy a jövőben állattartóvá válik. Hazánkban mindenütt a legnépszerűbb a kutya- és a macskatartás. Az állattartók több mint háromnegyedének van kutyája, majdnem felének pedig macskája. Falvakban természetesen e mellé jönnek még a haszonállatok: a sertés, a baromfi, a birka vagy a tehén.
Nem csak kutyát vagy macskát tarthatunk háziállatként, minden tizedik állattartó halakat nevel, és majdnem ilyen népszerűek a kalitkában élő madarak, kanárik, papagájok is – derült ki a hazai felmérésből. Mintegy 4% azok aránya, akiknek teknős a házi kedvencük, és legalább ilyen elterjedt a hörcsög vagy a tengerimalac is. Az állattartók 1%-át alkotják azok, akiknek vadászgörényük van, és szintén 1% tart valamilyen hüllőt, pókot, kígyót, siklót vagy van valamilyen más bogara.
Társak az egészségben
A hazai kutatás azt is felmérte, mennyit költünk házi kedvenceinkre. Élelemre havonta átlagosan 5500 forintot, ehhez jönnek az egyéb költségek, mint a játékok vagy a vitamin, valamint az állatorvosi kiadások. Az adatok szerint az állattartók több mint fele évente egyszer viszi kedvencét állatorvoshoz, 14% pedig félévente.
Állataink egészségének megőrzése fontos számunkra: ennek első lépése – ahogy az embereknél – a helyes táplálkozás. A legtöbben már előregyártott tápokkal etetik kutyájukat és macskájukat. A megfelelő táp kiválasztásánál persze figyelembe kell venni a házi kedvenc életkorát, fizikai aktivitását, termetét. Az egészséges táplálkozás mellett a mozgás is kulcsfontosságú, a civilizációs betegségek ugyanis az állatokat is elérik. Felmérések bizonyítják, hogy a háziállatok között nő a túlsúlyosak aránya, ennek oka az egészségtelen táplálkozás – esetükben etetés –, és a mozgáshiány. Praktikus, ha kedvencünkkel együtt mozgunk: így ember és állat együtt tesz az egészségéért, ráadásul időt takarítunk meg.
Állataink meghálálják a törődést: egy 25 évig tartó kutatás megállapította, hogy számos pozitív egészségügyi hatással jár az állatok tartása. Csökkentik a vérnyomást és a szorongást, erősítik az immunrendszert. James Gern, a visconsini Madison egyetem allergológia és immunológia kutatója azt is megállapította, hogy a közkeletű tévhittel ellentétben, a kutya mellett felnevelkedett gyermekek kevésbé váltak allergiássá vagy asztmássá. Egy kísérlet azt is igazolta, hogy a különösen nagy stresszterhelésű munkakörökben is csökkenti a feszültséget egy kisállat. A szórakoztató elfoglaltság, például a játék a kutyával emeli a dopamin szintet, amely a kellemes közérzet kialakulásáért felelős. Egy másik kutatás Alzheimer kórosakat vizsgált: eszerint aki kisállatot tartott, kevesebb dührohamot kapott. Van például olyan biztosító társaság az USA-beli Ohio államban, amely megkérdezi 75 év feletti ügyfeleit, tartanak-e állatot: ez ugyanis kockázati szempontból pozitív megítélést jelent.
Helyhiány miatt halál?Míg mi minden rendelkezésre álló eszközünkkel óvjuk házi kedvenceink életét, addig előfordul, hogy még az állatkertekben is ennek ellenkezője történik. A koppenhágai állatkertben kivégeztek egy zsiráfot és egy oroszlánt. Mariust, a 18 hónapos zsiráfot az állatkert vezetése szerint azért kellett megölni, hogy elkerüljék a beltenyészetet. Bár több állatkert is jelentkezett, hogy helyet ad Mariusnak, a koppenhágaiak hajthatatlanok voltak. Állatvédők több ezer aláírást gyűjtöttek, ám ez sem ingatta meg a döntéshozókat. A zsiráf kivégzését több száz gyermek nézte végig, ahogy azt is, miként Marius maradványait megeszik az oroszlánok. Az aláírásgyűjtések az eset után is folytatódtak, közel százezren csatlakoztak ahhoz az online petícióhoz, amely az állatkert bezárását követeli. Bengt Holst, az állatkert tudományos igazgatója a BBC-nek nyilatkozva kifejtette, „nem érti a kiszsiráf megölése körül kialakult felzúdulást”, miközben „egy Koppenhágától északra fekvő parkban évente 700-800 rénszarvassal végeznek a populáció kordában tartásáért”. A tudományos igazgató a Svenksky Dagbladet hírportál szerint azt is hozzátette: fegyverrel végeznek az állattal, hogy ne szennyeződjön be a húsa, hiszen több száz kiló húst őrültség lenne kidobni, inkább odaadják az állatoknak. Megmagyarázhatatlan azonban, miért nyilvánosan, gyermekek szeme láttára tették mindezt. A zsiráf azonban csak a kezdet volt: az állatkert 4 egészséges oroszlánt ölt meg. A 16 éves hím családfőt, 14 éves nőstényét és tíz hónapja született két kölyküket, hogy úgymond helyet csináljanak a csúcsragadozók új nemzedékének. A hivatalos indoklás szerint erre azért volt szükség, mert félő volt, hogy az „agg” családfő felserdülő lányaival párzik, vagy újból teherbe ejti társát, amely kora miatt már nem lenne képes kihordani egy újabb vemhességet. A kicsiknek azért kellett pusztulniuk, mert „szülők nélkül amúgy sem maradtak volna életben”, az új vérvonal létrehozására hamarosan az állatkertbe kerülő új, hároméves vezérhím „az első adandó alkalommal végzett volna velük”. A koppenhágai állatkertben évente 20-30 állatot pusztítanak el helyhiány, illetve a beltenyészet veszélye miatt, ha nem tudják másutt elhelyezni őket. Európa-szerte az állatkertekben évente több ezer állatot ölnek meg hasonló okokból. Bár ebben az esetben nehéz, az érzelmi szempontoktól eltekintve az állatkert eljárása közel áll a természeteshez: az állatok szaporodnak, a kölykök felnevelkednek, majd az anyától való elválasztás után esetenként elpusztítják őket az erősebbek. Mindenesetre a fenti eljárás az állatkerti szakmában is évtizedek óta komoly vita tárgya, ezért a legtöbb helyen nem is alkalmazzák ezt a módszert – így hazánkban sem. |
