11 élelmiszer, ami nem is olyan egészséges, mint gondoltuk
Se szeri, se hossza azoknak a városi legendáknak és állítólagos "népi bölcsességeknek", melyek megmondják, milyen élelmiszerek, italok és szokások tesznek jót az egészségünknek. Nézzük meg, hogyan cáfolja ezeket a tudomány. Ön hány tévhitnek dőlt be eddig?
1. A tej csodaszer!
Inkább a tejipari vállalatok reklámtrösztjének szándékait fedi, mint a valóságot. Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium iránymutatása szerint egy felnőttnek maximum 3 pohár tejet szabad innia, ezt is a kalcium- és a D-vitamin-bevitel miatt. (Az "egy pohár", mint mértékegység Amerikában 236 millilitert jelent, vagyis 2,36 deciliterről van szó.)
A legújabb kutatások szerint ha több tejet iszunk (vagy pirula formájában több kalciumot és D-vitamint veszünk be), azzal nem csökken a csonttörés és -repedés esélye. Sőt, egyes kísérletek arra mutatnak, hogy a fokozott tejfogyasztás kapcsolatban áll az idő előtti elhalálozással.
2. A természetes édesítőszerekről
A müzliszelet, ami tele van magas fruktóz-tartalmú kukoricasziruppal, nem tesz jót az egészségnek. Mert a cukor a természetes élelmiszerekben, mint a gyümölcsök és a mesterséges élelmiszerekben, mint az édességek alapvetően ugyanolyan hatással bírnak.
"A tudósok meg lennének lepve, ha a méz állítólagos felsőbbrendűségéről hallanának, mert szinte egyértelmű, hogy a magas fruktóz-tartalmú kukoricaszirup ugyanolyan biológiai hatással van az emberi testre, mint a méz" - mondta a Business Insidernek Alan Levinovitz professzor.
A cukrozott édességeknél inkább az a baj, hogy az egységnyi cukormennyiség nagyobb bennük, ettől a kalóriabevitel is megugrik.
3. Az organikus élelmiszerek jobbak
Hát ez sem igaz. Legalábbis az USA-ban, ahol az "organikus" címként kiérdemlő termelőknek meg van engedve törvényileg, hogy "természetes anyagokból készülő" vegyszereket permetezzenek. Ezek a Business Insider szerint sok esetben sokkal inkább egészségkárosító hatással vannak, mint a szintetikus kemikáliák.
Az országban olyan alacsony az organikus és a nem organikus élelmiszerek vegyszertartalma, hogy egyik sem jelent veszélyt az egészségre nézve, állítja a USDA. 98 727 vizsgálat összesítéséből az a következtetés vonható le, hogy az organikus alapanyagú élelmiszerek nem feltétlenül tápanyagban dúsabbak, mint a nem organikus termékek.
4. A vitaminok szedésétől egészségesek maradunk
Több évtizednyi kutatási eredmények igazolták, hogy sajnos nem úszhatjuk meg egy-egy pirulával a dolgot, amiben minden szükséges tápanyag és vitamin benne van. Bárcsak ennyivel egészségesek maradnánk!
Bizonyos esetekben a bogyókban szedett vitaminok növelték a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
5. A joghurt jót tesz az emésztőrendszernek
A tejipari vállalatok úgy hirdetik a joghurtot, mint ami rendbe teszi a beleket, sőt még a súlyfelesleg leadását is elősegíti. Az e mögött meghúzódó idea az, hogy a joghurtban lévő "jó baktériumok" hatékonnyá teszik a beleket.
Mivel a baktériumok kapcsolatban állnak az anyagcserével, sőt a nyugati társadalomban előállt tömeges elhízásokkal, a kapcsolat logikusnak tűnik. De sajnos a tudomány még nem jutott el oda, hogy pontosan ismerné, a baktériumok milliói hogyan működnek, beleértve a joghurtban lévőket.
Ez nem jelenti azt, hogy a joghurt egészségtelen volna, inkább azt, hogy az előnyeit eltúlozzák a gyártói.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a gyümölcsjoghurtok nagy része tele van cukorral. Ami nem éppen segíti a fogyást, sőt más problémákat is okozhat.
6. A barna cukor egészségesebb, mint a fehér
A színkülönbség abból ered, hogy az egyiket finomítják, tehát leszedik róla a ragadós szirupréteget, a melaszt, a másikról nem. A barna cukor esetében megmarad a melasz egy része. Ettől még nem egészségesebb. A barna cukor is javarészt fehér cukor, némi melasszal ugyebár.
Ugyan a melasz tartalmaz vitaminokat és ásványi anyagokat (pl. kálium, magnézium), de a barna cukorban nincs elég mennyiség ezekből ahhoz, hogy igazán egészségesebbnek lehessen nevezni a fehér cukorhoz képest.
7. A gyümölcslé méregtelenítő hatású
Az anyagcserénk elvileg kivonja a felesleges és káros anyagokat a szervezetünkből a májon, a veséken és a bélrendszeren keresztül, nincs semmi a gyümölcslében, ami ezt a természetes folyamatot hatékonyabbá tudná tenni. A gyümölcslé valójában a nagyon is fontos és egészséges növényi rostokat veszi ki az italunkból (míg a turmixban benne marad), és inkább cukrot juttat a szervezetünkbe.
8. A napi egy almától egészséges maradsz!
Sok benne a C-vitamin és növényi rost, amik valóban elengedhetetlenül fontosak az egészség fenntartásához, de mindez kevés ahhoz, hogy kiszűrjük a betegségeket. Ha bizonyos vírusok és baktériumok bekerülnek a testbe, sajnos kifejtik a káros hatásukat, attól függetlenül, hogy megesszük-e a napi egy almát.
9. A cukor és a csokoládé afrodiziákumok
A 19. században azt hitték a cukorról, hogy növeli a szexuális vágyat a nőkben, a gyerekekben, sőt a szegényekben is! Nem találtak rá bizonyítékot, hogy a cukor vagy a csokoládé szexuális stimulánsként funkcionálna.
10. A répától a sötétben is tudunk látni
A répában legnagyobb mennyiségben A-vitamin található, ami segíti a szem egészségét, főleg azoknál, akiknek rossz a látásuk. A nagy mennyiségű répafogyasztástól még nem lesznek szuper képességeink: nem fogunk látni az éjszakai sötétben. A mítoszt állítólag a második világháború idején híresztelték el, mert a brit kormány háborús propagandája el akarta hallgatni egy új radartechnológia létezését, mellyel a bombázógépek pilótái este is tudtak látni.
11. A cukrozott italokat fogyasztó gyerekek kövérebbek
A "Fed Up" című dokumentumfilm foglalkozott azzal, miért népbetegség a kóros elhízás Amerikában. A filmben elhangzott az, hogy egy cukros üdítőital elfogyasztása 60 %-kal növeli a gyerek esélyét az elhízásra. Csakhogy a tanulmány szerzői megjegyezték, hogy a kutatásai eredményük "nem tudja bizonyítani az oksági viszonyt". Vagyis nem egyértelmű és megingathatatlan, hogy tényleg így van. Az viszont tény, hogy a magas cukortartalmú üdítőitalok fogyasztása nem egészséges, de nem ez az egyetlen és fő oka a gyerek elhízásának.
Forrás: Business Insider, Tech Insider, Mayo Clinic, Smithsonian Magazine, University of California - Berkeley, Annals of Internal Medicine, The American Journal of Clinical Nutrition, Scientific American, SciShow, Dr. Joy Dubost/Huffington Post, The New York Times, Journal of Bone Mineral Research, JAMA Pediatrics, The Lancet, British Medical Journal, "The dispensatory of the United States of America," "Fed Up," The Lancet