A középkorúak elhízása nem csupán anyagcsereváltozás
Harminc éves korunktól lassul az anyagcserénk, könnyebben szedünk fel dekákat, kilókat. Legalábbis ezt prédikálták nekünk a tudósok. Az új fejlemény az, hogy az anyagcserénk lassulása minimális. Mi okozza hát akkor azt, hogy középkorától kezdve könnyebben elhízik az ember?
Szakemberek megvizsgálták az emberek pihenő állapotban működő anyagcseréjét, ami azt jelenti, hogy mennyi energiát használ fel a szervezet, amikor nem mozgunk. Ennek mértékét több tényező is befolyásolja, például a magasságunk, a nemünk, a génjeink. Vagyis ezeken sokat nem változtathatunk.
Mozogjunk többet
Tudósok most azt állítják, hogy elsősorban nem az anyagcsere lassulása a ludas abban, hogy egy bizonyos kor után könnyebben magunkra szedünk kilókat. Mi az ok? Ahogy idősebbek leszünk, egyre kevesebbet mozgunk. Ezen viszont változtathatunk. Az anyagcserét több módon is felgyorsíthatjuk valamelyest. Nemcsak a mozgás jó erre, hanem ha csípős ételeket eszünk, ha stimulánsként ható italok iszunk (pl. kávét, teát) vagy ha nagy mennyiségű fehérjét veszünk magunkhoz. Túl nagy különbséget a kalóriaégetésben ne várjunk ezektől. Egy biztos, fogyni nem leszünk képesek miattuk.
Amikor eszünk, valamelyest lassul az anyagcserénk (a napi kalóriafelhasználás 10 %-át ekkor hajtjuk végre).
A legjobb módszer az anyagcsere felgyorsítására továbbra is a mozgás, vagyis a fizikai erőkifejtés marad. Ez jelenthet akár kisebb fizikai aktivitást, mint például egy rövid sétát, a lépcső használatát a lift helyett, vagy módszeresebb, hosszan tartó, egy-két órás sportolást, jógázást, konditeremben edzést, úszást.
Hiába álltunk le a mozgással, az edzés után is csúcson jár az anyagcsere - legalábbis a pihenő testhelyzetekben tapasztalt kalóriaégetéshez képest. Ekkor ugyanis még mindig nagy oxigénmennyiségre van szüksége a testnek.
Ha fogyni akarunk, az edzés és az edzés utáni állapot a legalkalmasabb a fölös súly leadására.
Van még egy tévhit a kemény edzésekről. Ha nehéz súlyokat emelgetünk, annak nincs olyan nagy hatása az anyagcserénkre, mint gondolnánk. Mert az izmok igénybe vétele nem éget el annyi kalóriát. Bármily meglepő, a legtöbb kalóriát felhasználó szervezet maga az agy. Nem a bicepsz.
Agyunk a pihenő helyzetben történő kalóriaégetés 20 %-áért felel, mutatott rá Dr. Claude Bouchard, a Louisiana State University professzora. Sorrendben második a szív (15-20 %), majd a máj (15-20 %), a vesék, a tüdő és egyéb szövetek.
A súlyemelés kétségtelenül egészséges mozgás, hiszen segít megőrizni teherbíró képességünk, fittségünk és ügyességünk, de az izmok mozgatása legfeljebb 20-25 %-át teszi ki az anyagcserének. Gary Foster, a University of Pennsylvania pszichológiaprofesszora szerint teljesen valótlan az a közkeletű vélekedés, hogy a nagy izmok naponta több száz kalóriát égetnek el.
A testmozgás elmaradása mellett a középkori és időskori elhízás másik fő oka, hogy egyre kevesebb figyelmet szentelünk testünk valós tápanyagigényeinek, s nem olyan ételeket eszünk, amik tápanyagokban és fehérjékben gazdagok, hanem inkább szénhidrátokban és cukorban.
A kor előrehaladtával az éhségszabályozó mechanizmusok mintha kevésbé lennének "hozzákötve" a valódi tápanyagigényekhez, vagyis többször érezzük, hogy ennünk kell, akármit, csak valamivel tömjük meg a gyomrunkat.
Étkezési szakértők azt tanácsolják, hogy többször együnk kevesebbet, csak akkor együnk újra, ha tényleg éhesnek érezzük magunkat, ne pedig megszokásból, csak a rágcsálás kedvéért. Ha ezt társítjuk a rendszeres testmozgással, nagyobb az esélye, hogy nem szedünk fel fölös kilókat.
Forrás: NIH, The Los Angeles Times, Business Insider