Elménk üzemanyagai

Benedek Noémi   •   2015. február 08. vasárnap 14:00

Csokoládé, szőlőcukor, kávé, energiaital, alkohol – mindegyik különböző pozitív hatást fejthet ki a szellemi teljesítményünkre, de mint annyi más esetben, itt is kulcsfontosságú a mérték.

A kávé olyannyira hozzátartozik a mindennapjainkhoz, hogy sokan nem is tudják, mi a fekete serkentő titka. „A koffein javítja az agy oxigénellátását, serkenti a keringést, ezáltal javítja a szellemi teljesítményt – mondja Simonffy Márta, neurológus főorvos. – A véráramba jutva a koffein az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki a hatását: blokkolja az adenozin-receptorokat. Ezek azok a sejtek, amelyek agyunk számára a fáradtságot jelzik: szabályozzák az ébrenlét és az alvás ritmusát. A legerősebb hatása a fogyasztást követő 15-120 percben van. Az éberséget két hormon, a kortizol és az adrenalin segítségével éri el.”

Fekete függőség

Ha azonban túl gyakran stimuláljuk ily módon az agyunkat, egyre nagyobb adagra van szükség ugyanolyan mértékű hatás eléréséhez. Napi 300 milligramm koffein bevitele esetén a teljes tolerancia mindössze 18 nap alatt alakul ki – mutatta ki Roland Griffith, a Johns Hopkins orvostudományi Egyetem neurológus-pszichiáter professzorának kutatása. Mivel a koffein egy legális drog, nem csak a tolerancia alakul ki nagyon hamar, hanem a függőség is, ezért az orvostudomány egyre gyakrabban betegségként kezeli a függőséget. Már egészen kis adagot, napi 1 kávét fogyasztók esetében is 12-14 órával az utolsó adag elfogyasztása után jelentkeznek az elvonási tünetek: letargia, émelygés, idegesség, depresszió, izomfájdalom. Kutatások azt is bebizonyították: a koffeinről korántsem egyszerű leszokni.

A magyar lakosság csaknem négyötöde rendszeresen iszik kávét. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint évente átlagosan 2,2 kilogramm kávét és 18 dekagramm teát fogyasztunk el. Ez nemzetközi összehasonlításban nem számít kifejezetten magasnak: az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság 90 százaléka kávézik minden na. Mennyiség tekintetében pedig a finnek vezetik a világranglistát 12 kilogrammal, de szorosan a nyomukban járnak a norvégok, izlandiak, dánok és hollandok.

Koffeinmentesen?

Az a koffeinmennyiség, amely a legnagyobb mértékben stimulálja agyunkat, s közben nem károsítja a szervezetünket, napi 300 milligramm körül van. Azt azonban nehéz megmondani, hogy ez pontosan hány csésze kávénak felel meg: függ a kávé elkészítésétől, a hígítási aránytól, de attól is, hogy a kávébabot pörkölték vagy fermentálták. Átlagosan 100 milligramm koffeint tartalmaz egy presszókávé, míg egy csésze tea 20-90 milligrammot, az energiaitalok pedig 20-40 milligrammot 100 milliliterenként. A koffeinfogyasztás ártalmas lehet a szív- és érrendszerre, ezért sok orvos javasolta pácienseinek, hogy álljanak át a koffeinmentes kávéra. Ennek is vannak azonban káros hatásai: a koffeinmentes kávét például olyan kávébabból állítják elő, melynek sokkal magasabb a zsírtartalma, ezáltal növeli a koleszterinszintet. A kutatók ezért azt javasolják: akik már hozzászoktak a koffeinfogyasztáshoz, inkább csökkentsék adagjukat, ahelyett, hogy áttérnének a koffeinmentes variációra.

Az élet kávéja…

Ugyanakkor az eddigi legnagyobb, 400 ezer fő bevonásával készült kutatás azt mutatta ki, hogy ha egészséges életmódot folytatunk, és emellett kávézunk, hosszabb életre számíthatunk, mint a koffeint nem fogyasztók. Az amerikai nemzeti egészségügyi intézet felmérése szerint, amelynek eredményeit a New England Journal of Medicine-ben publikálták a kutatók, az egészségesen élő, napi két vagy több csésze kávét fogyasztó férfiak halálozási kockázata 10 százalékkal alacsonyabb nem kávézó társaikénál. A nők esetében nagyobb, 15 százalékos a különbség. A kutatásból az is kiderült, hogy a koffeines és a mentes kávét fogyasztók halálozási kockázata megegyezett. Az sem mindegy azonban, hogyan készítjük el a kávét: a török típusú, szűretlen, forrázásos eljárással ugyanis benne maradnak a kávéban az olajos anyagok, az úgynevezett diterpének, melyek növelik a koleszterinszintet.

Azonban a kutatók is óva intenek attól, hogy az eredmények hatására fék nélkül kezdjük inni a kávét: a kávéfogyasztás ugyanis semmiképpen nem ellensúlyozza más káros szenvedélyek hatását, így a dohányzásét, az alkoholfogyasztásét vagy a mozgásszegény életmódét. Általánosságban ugyanis az is megfigyelhető volt, hogy a sok kávét fogyasztók kevesebbet mozogtak, sok vörös húst fogyasztottak, dohányoztak, vagyis egészségtelenebbül éltek, mint nem kávézó társaik.

A sör kreatívvá tesz?

A kreativitásunkra azonban nincs hatással a kávé, az elsősorban a konvergens (összetartó) gondolkodásnál segíti az agyat. Vagyis akkor könnyíti meg a munkánkat, ha már ismert sémák mentén oldunk meg egy feladatot. Joy Paul Guilford, a múlt század egyik legismertebb amerikai pszichológusa szerint a kreativitáshoz azonban divergens (széttartó) gondolkodásra van szükség. Ez teszi ugyanis lehetővé egy probléma több oldalról való megközelítését, az esetleg elsőre összefüggéstelennek tűnő elemek összekapcsolását.

Egyes kutatók szerint a kreatív gondolkodást az alkohol segíti: egy vizsgálatban például 18 kreatív igazgatóval végeztek kísérletet. Két csoportra osztotta őket: az egyik csoport egyáltalán nem ihatott alkoholt, míg a másik csapat fogyaszthatott némi szeszes italt. Majd kaptak egy feladatot, amelyhez kreatív megoldásokat kellett gyűjteniük. Kiderült, hogy az „alkoholos” csapatban nem csak sokkal több kreatív ötlet született, de az öt legjobb ötletből négyet ők hoztak. A szakemberek azonban az alkohol esetén is figyelmeztetnek: csak kis mennyiség az, amely még az egészségünket szolgálja, és nem ártalmas.

Az Oxfordi Egyetem kutatói nemrég közöltek egy tanulmányt, amely szerint érdemes lejjebb vinni az ajánlott, még egészségesnek mondható alkohol-adagot is. Korábban a nemzetközi statisztikák alapján a férfiak esetében napi 3-4, nőknél pedig 2,3 egységnyi szeszesital volt ajánlott, a közelmúltban a felére csökkentették ezt az adagot. Egy egységnyi alkohol a brit tudósok számítása alapján 1-2 pohár sör, 1,2 deciliter bor vagy fél deciliter tömény alkohol. És azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a májunknak legalább heti két alkoholmentes napra van szüksége, hogy megfelelően elláthassa méregtelenítő funkcióját.