2024. május 09. csütörtök
Gergely napja

Előfordulhat, hogy soha nem megyünk nyugdíjba?

A magyar fiatalok várható élettartamukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számítanak nyugdíjas évekre – derül ki egy reprezentatív kutatásából. A tények ugyanakkor mást mutatnak.

Rendkívül pesszimisták életkilátásaikat illetően a legfiatalabb aktív – 20 és 29 év közötti – korosztály tagjai: várható életkorukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számolnak nyugdíjas évekkel – derül ki az NN Biztosító reprezentatív, online felméréséből. A fiatal korosztály pesszimizmusa azért is szembeszökő, mert a demográfiai adatok szöges ellentétben állnak a várakozásaikkal. A KSH adatai szerint Magyarországon 2013-ban a nyugdíjas kort megélő, 65 éves férfiak átlagosan plusz 14,5 év, a nők pedig plusz 18,4 év várható élettartammal számolhattak. A tendencia egyértelműen növekvő: 1991 és 2013 között a 65 éves férfiak várható élettartama 2,4, míg a nőké 2,8 évvel növekedett.

 

Az idősebbek realistábban számolnak. „Talán nem meglepő, hogy minél közelebb érünk a nyugdíjas korhoz, annál pozitívabban ítéljük meg saját életkilátásainkat. A harmincasok a legfiatalabbakhoz hasonlóan pesszimisták, a negyvenesek azonban már 70, az ötvenesek pedig 71 éves várható életkorral számolnak. Azonban még a viszonylag optimista ötvenesek is legalább egy évtizeddel alábecsülik várható életkorukat” – vetette össze a kutatás eredményeit a KSH adataival Bagyánszki Éva az NN Biztosító kutatási vezetője.

 

Kinek lesz nyugdíja? 

A várható élettartam növekedésének pedig komoly társadalmi hatásai is lesznek. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint már 2015 végén is 2,17 millió nyugellátásban részesülő magánszemély élt Magyarországon, ám a várakozások szerint ez a szám – az aktív népesség számának csökkenésével párhuzamosan – tovább növekszik majd. Ezt alátámasztja, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint már 2060-ban két munkaképes korú (15-64 éves) ember jut majd egy 65 évnél idősebb, nyugdíjas korban lévő emberre, szemben a mai néggyel. Azaz az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya a magyar lakosságon belül megduplázódik.

 

A várható élettartam miatti – téves – pesszimizmus magyarázhatja azt, hogy a fiatalok nem takarítanak meg nyugdíjas korukra. Az említett kutatás szerint a nyugdíjcélú megtakarítással egyáltalán nem rendelkezők aránya a kor előrehaladtával fokozatosan csökken: a 20-29 éveseknél még 67%, a 40-49 éveseknél viszont már csak 46, az 50-65 éveseknél pedig 42%. Pedig nem csak demográfiai érvek szólnak a mielőbbi döntés mellett. Minél előbb kezdünk el nyugdíjunkra félretenni, annál alacsonyabb rendszeres megtakarítással tudunk jelentős nyugdíjvagyont felhalmozni.