115 évig is élhetünk, vélik a tudósok
Természetes vágya az embernek, hogy sokáig éljen, lehetőleg jó egészségben. A tudomány mai állása szerint 115 év a maximum, ameddig az orvostudomány életben tud tartani minket. A néhai Czeizel Endre azt vallotta a nemzetközi genetikus szakma szaksajtójára támaszkodva, hogy az emberi élet 120 évig is kitolható.
A világ legidősebb embere, akinek születéséről pontos adatokkal rendelkezünk a 122 éves korában elhunyt Jeanne Calment volt. 1997 augusztus 4-én halt meg egy idősotthonban Franciaországban. Máig ő tartja a rekordot - hacsak valaki az iparosodáson kívül eső országokban látta meg a napvilágot, és élt hosszabb ideig, csak éppen nincs róla bizonyíték.
A tudósok ma azt mondják, ne is várjunk újabb rekordot. Bár tény, hogy a nyugati világban az emberek egyre tovább maradnak aktívak és résztvevői a társadalomnak (nem kis részben a kommunikációs csatornáknak, az emailnek, a Skype-nak köszönhetően), és a híres emberek nekrológjaiban is sűrűbben olvasni 8-as és 9-es számmal kezdődő életkorokat.
Létezik maximum életkor
Dr. Jan Vijg, az amerikai Albert Einstein College of Medicine professzora azt nyilatkozta a The New York Times-nak, hogy elértük az emberi életöltő határát. Mostantól kezdve ez a limit. Az emberek nem lesznek idősebbek 115 évnél. Dr. Vijg e következtetésre két diákjával, Xian Donggal és Brandon Milhollanddal közösen végzett kutatás során jutott. Tanulmányuk a Nature folyóiratban jelent meg.
Gerontológusok, biológusok és genetikusok éles kritikákkal illették a tanulmányt. A Max-Planck Odense Center on the Biodemography of Aging munkatársa, James W. Vaupel nevetségesnek tartja Dr. Vijgék állításait. A chicagói University of Illinois professzor, S. Jay Olshansky viszont elfogadja azt a tételt, hogy az emberi életnek és az elmúlás kitolásának van határa, hiszen ő is hasonló nézeteket propagált az elmúlt 25 évben.
Dr. Vaupel arra alapozza optimizmusát (és vitatja a 115 éves határt), hogy 1900 óta folyamatosan nő az emberi életöltő. A századfordulón született amerikai gyermeknek még 50 év volt a várható élettartama, a ma születő amerikai csecsemőnek 79 év. Japánban 83 év az átlag.
A huszadik század elején azért nőtt a várható átlagéletkor, mert csökkent a gyerekhalálozás. Később már azért, mert egyre többen éltek meg magas kort. Ennek az életvitel megváltozása is az oka: kevesebben dohányoztak, többen figyeltek rá, hogy egészségesen táplálkozzanak. Az antibiotikumok és a krónikus betegségek (pl. szívbetegség) ellen kifejlesztett gyógyszerek is sokat segítettek.
Ez mind szép és jó, csakhogy a statisztikákat alaposan szemügyre véve Dr. Vijgék egy fura anomáliára bukkantak. Arra akartak rájönni, hogy mely korcsoport létszáma nőtt a leggyorsabban.
-Az 1920-as évek Franciaországában a 85 évesek köre gyarapodott a leginkább.
-Az 1990-es évekre a leggyorsabban bővülő korcsoport a 102 éves nőké volt.
Ha ez a trend tovább folytatódna, manapság a 110 éves francia nők köre gyarapodna a leggyorsabban. De nem így lett.
Árulkodik a statisztika
A növekedés lelassult száz év fölött. És nemcsak Franciaországban. Dr. Vijg és munkatársai 40 állam lakosságának születési és halálozási adatait tanulmányozta. Tulajdonképpen már az 1980-as években lelassult az idősebb korosztály számbéli gyarapodása. Vagyis még mindig egyre többen élnek meg élemedett kort, de nem olyan nagy mértékben nő a számuk, mint korábban.
Dr. Vijg éppen annak a Dr. Vaupelnek a nemzetközi adatbázisát is használta (International Database on Longevity), aki oly erélyesen szólalt fel a vizsgálatot összegző tanulmány következtetései ellen. Dr. Vaupel fájljai 534 olyan emberről tartalmaznak infókat, akik rendkívül magas kort értek meg. Még ezek alapján is megfigyelhető, hogy a "szuperidősek" körének bővülése az 1960-as évek óta lassuló tendenciát mutat.
Ez a trend megfigyelhető a második, harmadik, sőt az ötödik legidősebb embernél is - mindegyik évtizedben.
1968-ban a legidősebb ember 111 éves volt. Az 1990-es évekre a felső határ kitolódott 115-re. De a már említett Madame Calmenten kívül -aki 122 évig élt- senki más nem élte túl a 116. születésnapját.
Dr. Vijgék kiszámolták, mekkora az esélye, hogy valaki ismét 122 évig éljen. Gyakorlatilag nulla. Dr. Vijg szóhasználatával élve, "10 000 világra lenne szükség," olyan világra, mint a mienk, hogy ezekben legalább egy ember akadjon, aki betölti 125. életévét. A verdikt: a világ legidősebb ember mindig 115 év alatt marad és semmi sem utal rá, hogy ez megváltozna a jövőben.
Vagyis mindenki életében eljön az a pont, amikor szervezete feladja, hangsúlyozza Dr. Vijg. Akár úgy, hogy halálos betegség viszi el, akár úgy, hogy végelgyengülésben hal meg. Dr. Vijg úgy definiálja az öregedést, mint a "DNS-t és más molekulákat ért károsodást". Testünk és az orvostudomány ugyan lelassíthatja az öregedést e károsodás részleges kijavításával, de elodázni és megfékezni nem tudja. Dr. Vijg szerint az emberi faj legreálisabb reménye az lehet, hogy az egészséges életévek tartamát toljuk ki, nem pedig a halál bekövetkeztét odázzuk el.
Forrás: The New York Times