Így hat ránk a „mosolyglória” effektus
A szociológiában jól ismert úgynevezett glória-hatás: egy-egy pozitív vonás hat az általános megítélésünkre is. A mosolyunk, a fogsorunk állapota pedig már a rólunk kialakuló első benyomásnak is része. Hogy mennyire, arról egy friss kutatás eredményei árulkodnak.
Egy hibátlan fogsorú hölgyet ábrázoló kép láttán a többség (89%) inkább szimpatikusnak gondolta a nőt, míg a hibás fogsorral ez az arány csupán 38% volt. Utóbbi esetben ráadásul a válaszadók 23%-a szerint egyáltalán nem volt rokonszenves a hölgy, míg ha tökéletes fogsorral mosolygott, csak a résztvevők 1%-a vélekedett így - derül ki egy friss felmérésből.
A Czinkóczky Implant Központ 1100 fő megkérdezésével készített kutatásában a válaszadók egy hölgyről mondták el véleményüket az arcképe alapján. Volt, aki szép fogsorral, míg mások hibás fogakkal látták ugyanazt a fotót. Az eredmények magukért beszélnek...
A kutatás tanúsága szerint a férfiak voltak a legszigorúbbak: az ép fogú hölgyre egyikük sem mondta, hogy egyáltalán ne volna szimpatikus számára, viszont a hibás fogakkal szemben 27%-uk már teljesen elutasító volt, és csupán 20%-uk számára maradt szimpatikus a hölgy – miközben a megkérdezett nők 40%-a még mindig inkább rokonszenvesnek találta.
Az átlagnál sarkosabb volt a 34 évesnél fiatalabbak véleménye, míg a diplomások és a községekben, falvakban élők már enyhébben ítélkeztek. Elnézőbbek voltak azok is, akiknek maguknak is van rossz foguk – de a hibátlan fogsor vonzereje az ő esetükben valamivel még magasabbnak is mutatkozott, mint az ép fogazatúak körében.
Az első benyomás mindent eldönt?
A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, a megkérdezettek vajon sikeresebbnek látják-e az ép fogsorral mosolygó hölgyet. A válaszadók 94%-a inkább sikeresnek ítélte a képen szereplő személyt, ha tökéletes volt a mosolya, míg hibás fogak esetén mindössze 48%-uk vélekedett így, 8% pedig egyáltalán nem gondolta sikeresnek a képen rossz fogakkal megjelenő nőt.
Természetesen, a sikeresség látszatához a megjelenés további elemei – így a ruházat vagy a hajviselet is – hozzátartoznak, illetve azt a befogadó személye is nagyban befolyásolja. Ez magyarázhatja, hogy mindkét megkérdezett csoportban többen gondolták sikeresnek a hölgyet, mint ahányan szimpatikusnak találták, és azt is, hogy a 35 évesnél fiatalabbak körében az átlagosnál kevésbé keltett sikeres benyomást.
Minden második embernek fogorvoshoz kellene mennie
Miközben a fiatalabb válaszadók hajlamosabbak ítélkezni a fogak állapota alapján, saját fogsorukat illetően kevésbé tudatosak: a 18-24 évesek 35%-ának van rossz foga, 16%-uk pedig nem is tudja, hogy milyen állapotban van a fogsora. A többi korcsoportban csupán 5-7% azok aránya, akik régóta nem kerestek fel szakorvost. A kutatásból az is kiderült, hogy a 65 évesnél idősebbek kétharmadának nincs kezelésre váró foga, míg a 35-64 évesek közel fele fogorvoshoz kényszerül.
"A rossz, hiányos fogazat, kiváltképp, ha látható, szorongóvá tehet. Gondoljunk csak azokra, akik mereven, félig zárt szájjal nevetnek, vagy kényszeresen a szájuk elé kapják a kezüket, ha nevetniük kell, mert szégyellik a mosolyukat” – mondja Dr. Czinkóczky Béla szájsebész, fogszakorvos az elrontott és speciális implantációs esetek szakértője.
A fogak takargatásából fakadó zavart, kényszerűnek tűnő mosolygás számos kínos szituációhoz vezethet a hétköznapokban is. Ám leginkább akkor lehet hátrányos számunkra, amikor fontos helyzetekben kell helyt állnunk, és korábban ismeretlen emberekben szeretnénk jó benyomást kelteni. Például egy állásinterjún vagy egy első randevún…
A mosolyunkkal kommunikálunk. A világnak azt üzenjük, hogy pozitív, nyitott, barátságos emberek vagyunk, beszélgetőpartnerünknek pedig azt, hogy egyetértünk vele, hogy biztatóan és valódi érdeklődéssel figyelünk arra, amit mond. „Azonban, még az esztétikánál is nagyobb gondot jelenthetnek azok az egészségügyi kockázatok, amelyekkel szembe kell néznünk, ha nem kezelik a beteg fogakat” – jegyzi meg Dr. Czinkóczky Béla aggódva.
