A hetven lesz az új ötven
Kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: az elköltözés, a házasság, a gyerekvállalás. Mivel a megnövekedett élethosszal párhuzamosan kitolódik a nyugdíjkorhatár is, ezért a tisztes, munkamentes időskor megteremtése egyre inkább az öngondoskodáson múlik - mutat rá egy friss felmérés.
Szülei jobb anyagi körülmények között éltek – így vélekedik minden második ember a Groupama Biztosító megbízásából végzett felmérés szerint. Jó hír, a fiatalabb generáció a felmenőinél jobban áll a hosszú távú pénzügyi öngondoskodás terén.
Az idős kort is aktívan töltenénk
Szvetelszky Zsuzsa társadalomkutató úgy véli, az évtizedekig érvényes ’majd csak lesz valahogy’ mentalitás kiveszőben van. „A mai fiatalok és középkorúak tudják, megtapasztalták, hogy a nagy társadalmi rendszerek által a szüleiknek, idősebbeknek biztosított automatikus juttatásokból a generációjuknak már nem jut.”
A fiatalok a rugalmas tervezésben hisznek, tudván, hogy elsősorban magukra számíthatnak. Nem gondolják, hogy a nyugdíjjal véget érne az aktív életük, minőségi, tevékeny időskorról álmodoznak: felfogásuk szerint a hetvenesek lehetnek az új ötvenesek – állítja a társadalomkutató, aki szerint nagyon hosszú távon akár a hetven lehet az új ötven.
A szülőknek könnyebb volt?
Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett országos, reprezentatív kutatás eredményei is alátámasztják a társadalomkutató állítását. A kutatás rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: míg a szülők generációja átlagosan 22 évesen kötött házasságot, ezt ma a fiatalok körülbelül 28 éves korban teszik. A gyermekvállalás 23-ról 26 éves korra halasztódott, és 2-3 évvel később fejezik be tanulmányaikat, illetve költöznek el otthonról a fiatalok.
Az önmegvalósítás és a jövőről való anyagi gondoskodás egyre fontosabbá válik, miközben a családalapítás időpontja fokozatosan kitolódik. Ezzel lehet összefüggésben az is, hogy az emberek majdnem fele, 49%-a úgy érzi, hogy szülei jobb anyagi helyzetben voltak nála, mikor annyi évesek voltak, mint most ők. A megkérdezettek negyede szerint a szülők hasonló, 28%-a szerint viszont rosszabb anyagi körülmények között álltak helyt adott életkorukban.
A fiatalok többsége megfelelő tartalékot akar felhalmozni
A kutatás szerint az öngondoskodás fontosságának megítélésében hatalmas változás látható a mai huszonévesek és szüleik generációja között. A mai 18-29 éves korosztály 8-10 évvel korábban kezd el nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint ahogy szüleik generációja tette. Nem csak a kényszer hajtja őket, hanem egyfajta optimizmus is: a fiatalok többsége szíve szerint 58 évesen már nyugdíjba menne, és ehhez megfelelő tartalékot akar felhalmozni.
A mai „Z” generáció, azaz az 1990-es évek végén, vagy azután születtek elképzelése szerint az idősebbeknek egyre több lehetőségük lesz fiatalosan élni, és aki időben megkezdi az öngondoskodást, annak nagyobb lehetősége van arra, hogy fiatalsága nyugdíjas korban se érjen véget – mondja Szvetelszky Zsuzsa.
A nyugdíjpénztár a legnépszerűbb
Egy másik kutatásból kiderült az is, hogy a magyarok csupán 10%-a hajlandó kockázatot vállalni azért, hogy magasabb profitot érjen el. Tavaly nőtt a lakossági állampapír-befektetések népszerűsége, de továbbra is a legnépszerűbbek a bankszámlán, bankbetétben tartott megtakarítások. Ugyanakkor csökkent a pénzüket otthontartók aránya, a tavalyi 23%-ról 16%-ra. A megkérdezettek 39%-ának viszont semmilyen megtakarítása, félretett pénze nincs.
"Az idei felmérésből látszik, hogy bár a régiós országok közül nálunk a legfontosabb az öngondoskodás, nem vagyunk elégedettek a mostani megtakarítási képességünkkel. Nem használjuk ki az állami támogatással járó pénzügyi lehetőségeket, például a lakástakarékpénztári, illetve a nyugdíj előtakarékossági, nyugdíjbiztosítási konstrukciókat" – idézte az MTI Harmati Lászlót, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettesét.
A nyugdíjas korukra félretevők körében viszont egyértelműen a nyugdíjpénztári forma a legismertebb és legnépszerűbb. Összességében nő azoknak a száma, akik takarékoskodnak valamilyen formában a nyugdíjra, mégis nagy a különbség a nyugdíjpénztári tagok által ideálisnak tartott és a ténylegesen félretett forintok összege között a felmérés szerint.
Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint a nyugdíjpénztárak előnye, hogy olcsón, hatékonyan és jól érthetően működnek, alacsony jövedelem mellett is reális nyugdíjmegtakarítást eredményeznek. Balogh László a portfolio.hu Öngondoskodás 2016 című konferenciáján megjegyezte azt is, hogy sokan felülbecsülik a várható nyugdíjuk mértékét, időskorra vetítve is a jobb életminőséget várják el - írja a Multi-Pay a hírlevelében.
