Megvan az első kártérítési döntés: 7 milliárd az Erzsébet utalvány miatt
Mintegy 23 millió eurós (több mint hétmilliárd forintos) kártérítést ítélt meg a Világbank Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központja (ICSID) az Edenred francia utalvány-kibocsátó cégnek, amely az étkezési és szabadidő-utalványok rendszerének átszervezése miatt indított eljárást a magyar állam ellen.
A Világbank washingtoni székhelyű választott bírósága december 13-án hozta meg döntését a Ticket Express utalványokat gyártó Edenred ügyében, amely 2013 szeptemberében adott be kérelmet Magyarországgal szemben – jelentette hét végén a globenewswire.com internetes oldal a francia cég közleménye alapján.
És ez még csak a kezdet
A magyar állam ellen az ICSID-nél még további két kártérítési eljárás is folyik, ezeket az Edenredéhez hasonló indokkal - és a francia cégek magyarországi befektetéseit garantáló, Budapest és Párizs között 1987-ben aláírt egyezményre hivatkozva - a szintén utalványok kibocsátására és forgalmazására szakosodott Sodexo és a Le Cheque Déjeuner csoport indította. Utóbbi két francia cég esetében még nem hozott döntést a washingtoni székhelyű vitarendező központ.
Az Edenred közleménye szerint a washingtoni bíróság december 13-i ítélete fontos állomás a magyar állammal fennálló vitában és most új szakasz nyílik, amelynek célja az, hogy érvényesítsék az ítéletet. A magyarországi utalványpiac 2012-re teljesen átalakult, az étkezési jegy kibocsátása állami monopólium lett. A kormány lépése ellen már 2011-ben, a tervek nyilvánosságra kerülésekor több érintett cég, így az említett három francia tulajdonú vállalat is tiltakozott.
Az Európai Bizottság a luxemburgi Európai Bíróság elé vitte az étkezési és szabadidő-utalványok külföldi kibocsátóira és forgalmazói vonatkozó magyarországi korlátozások ügyét. Brüsszel megítélése szerint a magyar törvényhozás által 2012. január 1-jén bevezetett korlátozások ellentétesek a szolgáltatások szabadságára vonatkozó európai uniós szabályokkal. Az Európai Unió Bírósága idén februárban hozott ítéletében kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a SZÉP kártya és az Erzsébet étkezési utalvány feltételrendszere.
Perelhetnének a cégek a SZÉP kártya miatt is
A kormányzat a 2017-es cafeteriarendszerben már átszabta az Erzsébet utalványt: jövőre is választható elem marad, csak a munkáltatónak többet kell fizetnie a juttatás után miután az a béren kívüli juttatások köréből átkerült az egyes meghatározott juttatás kategóriába. 43,66 százalékos adóteherrel pedig akár más formában is biztosíthat étkezési hozzájárulást a cég. A SZÉP kártyát ért kifogásokra azonban, úgy tűnik, a mai napig nem született válasz. Mintha az uniós bírálatban megfogalmazott kritika elkerülte volna a hazai döntéshozók figyelmét – hívja fel a figyelmet a Piac & Profit cikkében.
– A SZÉP kártya feltételeit lefektető 55/2011-es szabályozás bevezetése után közel egy évvel, 2012. június 21-én az Európai Bizottság felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, mert álláspontja szerint hivatkozott szabályozás a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv, valamint az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSZ) több, alapvető rendelkezésébe ütközik. Az irányelv alapelvi szinten rögzíti, hogy a versenyképes szolgáltatási piac nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés ösztönzéséhez és a munkahelyteremtéshez az Európai Unióban. A tagállamoknak mindent meg kell tenniük tehát annak érdekében, hogy megszüntessék a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásait. Az EUMSZ 49. és 56. cikkei pedig a letelepedés szabadságának, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának prioritását emelik ki – idézi dr. Tolnai Gábor ügyvédet, okleveles adószakértőt a portál.
Máig fennálló kifogások
Az Európai Bizottság megállapította, hogy a SZÉP kártyáról szól 55/2011-es kormányrendelet – a vonatkozó belföldi jogi rendelkezésekkel együttesen – négy pontban sértette a 2006/123/EK irányelvet, valamint az EUMSZ 49. és 56. cikkeiben megfogalmazottakat. A magyar szabályozás kizárja, hogy társaságok fióktelepei SZÉP kártyát bocsássanak ki, nem ismeri el azon vállalatcsoportok tevékenységét, amelyek anyavállalatai nem a magyar jog szerint létrejött társaságok, igazolható módon a bankok, illetve pénzintézetek számára tartja fent a SZÉP kártya kibocsátásának lehetőségét, valamint a kibocsátó vonatkozásában magyarországi telephely meglétét írja elő.
Dr. Tolnai Gábor szerint a tagállamoknak kötelességük megvizsgálni, hogy jogrendszerük révén a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot vagy a szolgáltatási tevékenység gyakorlását megkülönböztetés-mentes követelmények bármelyikének való megfeleléshez kötik-e. Jelesül, hogy a tagállami szabályozás kötelezi-e a szolgáltatót meghatározott jogi formában való működésre, illetve, hogy az érintett szolgáltatási tevékenység nyújtásához való jogosultságot – a tevékenység sajátos természete alapján – bizonyos szolgáltatók számára tartja-e fent.
Az Európai Bíróság a Bizottság által felhozott négy jogsérelemmel kapcsolatban kimondta, hogy a magyar kormánynak a korlátozó intézkedések mellett felhozott érvei, az irányelv szolgáltatásnyújtásra vonatkozó alapelvi elvárásaival szemben nem foghatnak helyt. Ennek megfelelően a 2016. február 23-án született ítéletében Magyarországot az EUMSZ 258. cikk alapján, kötelezettségszegési eljárás keretében elmarasztalta. Ebben az esetben ha a tagállam nem hagy fel késedelem nélkül a kérdéses gyakorlattal, újabb eljárás indulhat ellene, amelynek során pénzbírságot is kiróhatnak rá – hívja fel a figyelmet Tolnai. (A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja.)
