Ezt tanultuk Carrie Fisher és Debbie Reynolds halálából a szívbajokról
A szívbetegségekkel járó komplikációk egyre nagyobb bajt jelentenek a légitársaságoknak. Ha ön repülőgépen észlel szívfájdalmakat, ne odázza el a segítségkérést azzal, hogy úgyis nemsokára leszáll a gép. A légiutas kísérők ki vannak képezve, hogy segítsenek és újraélesztést is végre tudnak hajtani, ha szükséges.
2016. december 23-án a 60 éves Carrie Fisher, a Star Wars-filmek Leia hercegnője: Eddie Fisher énekes és Debbie Reynolds, az MGM stúdió egykori üdvöskéjének közös lánya eszméletét vesztette a United légitársaság Londonból Los Angeles-be tartó járatán. Angliából tért haza, ahol egy tévés vígjátéksorozatot forgatott.
A gép már megkezdte a süllyedést az LAX repülőtér felé, amikor a stewardesseket riasztották, hogy Fisher nincs magánál. A légitársasághoz tartozó hivatásos orvos nem volt a fedélzeten, de két egészségügyi tapasztalattal rendelkező utas a művésznő segítségére sietett.
Egy YouTube-sztár, aki Fisher mögött ült az első osztályon, elárulta, hogy Fisher bő fél órán át nem lélegzett. A mentősök a leszálláskor a kapunál már várták, hordágyra helyezték, végigrohantak vele a reptéren és a UCLA Medical Centerbe szállították, ahol rögtön lélegeztetőgépre kapcsolták.
A TMZ-nek egy benfentes azt mondta, hogy nem szívinfarktus okozta az eszméletvesztést, hanem "cardiac arrest." Vagyis Fisher szíve megállt. Ennek fényében nem meglepő, hogy állítólag nem mutatta fizikai fájdalom jeleit a hosszú repülőút során.
Másnap anyja, Debbie Reynolds színésznő azt írta a Twitteren, hogy Carrie állapota stabilizálódott, de arról nem szóltak a híradások, hogy valaha vissza nyerte volna az eszméletét.
Azonnal segítséget kell kérni
A reptéren dolgozó egyik mentős azt mondta a TMZ celeb-pletykaportálnak, hogy egyre több olyan utassal van dolguk, akik szívproblémáktól szenvednek és a halálesetek gyakran megelőzhetők lennének.
Azok az utasok, akik mellkasi fájdalmat érzékelnek és nem kapnak levegőt repülés közben, gyakran elhessegetik a félelmeiket azzal, hogy úgyis nemsokára leszáll a gép, majd akkor fordulnak orvoshoz. Csakhogy akkor már sokszor túl késő.
Ilyenkor minden perc számít. "Azt gondolják, "Már csak egy óra van hátra", de addigra meghalnak", mondta egy mentős a TMZ-nek. A repülőtéren gyakran megforduló mentősök szerint főleg a férfiak szoktak ellenállni a késztetésnek, hogy segítséget kérjenek.
Az utasok hajlamosak azt feltételezni, hogy senki sem tudna segíteni rajtuk, csakhogy ez sem igaz. A légiutas kísérők tréningben részesülnek, hogy el tudják látni a sürgősségi esetket. Ha szükséges, az újraélesztést is szakszerűen tudják végezni.
Magasságok és mélységek
Fisher élete során megjárta a mennyeket és a poklokat, szakmai és magánéleti értelemben egyaránt. Korán köszöntött rá a világsiker, Leia hercegnőként egycsapásra híres lett (alig 21 évesen), rászokott az italra, a kábszerekre, aztán az antidrepsszánsokra is.
2011-ben Oprah Winfrey beszélgetős műsorában elárulta: elektrosokk-kezelésben részesült, hogy le tudja küzdeni a depressziót. Szerinte a kezelés "kiszedi az agyamból a cementet".
Egyszer azt mondta: mindig is azt érezte, "túl sok vagyok", de a gyerek- és kamaszkorában az pszichiátriai szakma még nem igazán ismerte a mániákus depresszió fogalmát. Csak később diagnosztizálták őt, mint bipoláris esetet. Szenvedéseit fanyar humorra tárgyalta ki könyvekben, tévéműsorokban, kabaréműsorban (Wishful Drinking) és számtalan beszélgetős műsorban.
Stílszerűen óriási antidepresszáns alakú urnába helyezték hamvait. Az oldalára azt írták: Prozac. Ami egy antidepresszáns. "Ez volt Carrie legnagyobb szenvedélye", mondta fivére, Todd Fisher.
Debbie Reynolds imádta lányát, de kapcsolatuk sosem volt felhőtlen. Bő 10 éven Carrie nem is állt szóba az anyjával.
Viharos veszekedéseiket könyvben dolgozta fel Carrie, ebből készült a Képeslapok a szakadékból című film, melyben Debbie-t Shirley MacLaine játszotta, lányát Meryl Streep.
Carrie halála után anyja a fia villájában tartózkodott, hogy megbeszéljék, mit kell intézkedni a temetéssel kapcsolatban: A színésznő, akit az Ének az esőben című filmből ismerhetünk, azt mondta, "Annyira hiányzik Carrie, vele szeretnék lenni." Majd negyed óra múlva stroke-ot kapott. Mentő vitte kórházba.
Megtört szív szindróma
A 84 éves Reynolds egészségi állapota fokozatosan romlott. Már 2015-ben sem tudott megjelenni az Amerikai Filmakadémia díjkiosztóján, amikor Jean Hersholt Humanitárius Díjjal tüntették ki.
A tudomány előtt sem ismeretlen az a jelenség, hogy a nagy lelki megrázkódtatás olyan mértékű stresszt okoz a pszichének és ezáltal a szervezetnek, hogy szó szerint "megszakad az ember szíve a bánattól". A stressz takocubo kardiomiopátiát idéz elő.
Az orvos eközben azt hiszi, a koszorúér úgy el van tömődve, hogy a körülötte lévő szívizom elhalt. Hogy valóban ez a helyzet, arról úgy győződnek meg a doktorok, hogy tűt szúrnak a testbe -általában a combba vagy a csuklóba- és kamerát nyomnak katéterrel az éren keresztül egészen a szívig, ahol megnézik a kamerán keresztül az erek állapotát. Csakhogy míg a szívinfarktusnál valóban elzárult a koszorúér, a kardiomiopátiánál nem.
A kardiomiopátia esetében a bal szívkamra megdagad, fala megfeszül (egyes források szerint ki is szakad). A takocubo egy japán halászedény, aminek az egyik oldalán rés található. Az edényt polipok befogására használják.
A szív többi része közben rendesen üzemel vagy éppen erősebb üzemmódban jár, hogy átvegye a rosszul funkcionáló szívkamra kapacitását, szerepét.
A takocubo kardiomiopátia közkeletűbb neve: megtört szív szindróma. Orvosi körökben nincs egyetértés afelől, mi okozza: vajon a stresszhormonok, az intenzív érzelmek vagy a gyógyszerek.
Állítólag azoknak, akiknek gyenge a szívük, viszonylag kisebb stressz is kiválthatja a kardiomiopátiát. Ebből könnyebben fel lehet épülni. De ha nagy mentális sokk éri az egyént -ilyen a közeli hozzátartozó halála-, akkor gyakran végzetes kimenetelű az incidens, derült ki az American Journal of Public Health-ben 2008-ban közzétett tanulmányból. Egy bostoni mentős viszont azt írta a slate.com-on, hogy a takocubo kardiomiopátia ritkán halálos kimenetelű. "Sőt ami azt illeti, a diagnózis általában a megkönnyebbülés sóhaját váltja kis az orvosokból." Pont azért, mert az orvos rájön, hogy nem szívinfarktussal van dolga. Ami gyakrabban végzetes kimenetelű.
Szívleállás és szívinfarktus
Míg a szívinfarktus mögött (szív)izomprobléma van, a "cardiac arrest" mögött elektromos zavar. A szívritmus nem következetes, változó, a szív nem képes megfelelően pumpálni, s az ember összeseik. Mivel a szívfunkció hirtelen abbamarad, a légzés is leáll, s az ember elveszti az eszméletét. A cardiac arrestet kiválthatja szívinfarktus is, főleg ha a szívinfarktust elszenvedők nem jutnak el a kórházba elég gyorsan.
A szívinfarktus tünetei: kellemetlen érzés -időnként fájdalom- a mellkasban, szédülés, hányás, fájdalom az állkapocsban, a nyakban, a hátban, zsibbadó érzés a karban, a vállban, légszomj.
A cardiac arrest viszont mindenfajta előjel nélkül is bekövetkezhet. Az ember egyszerűen összeesik. Se pulzus, se eszmélet, se légzés. De még ekkor is újjáéleszthető (szájon légzéssel, defibrillátorral, a mellkas ütemes nyomásával), újra el lehet indítani a szívverést, nem szükségszerű, hogy meghaljon.
Nr. 1 kórság: szívbetegségek
Az Egyesült Államokban a szívinfarktus gyakrabban fordul elő, mint a cardiac arrest. Előbbit 2014-ben 750 000 esetben állapították meg, utóbbi 560 000 alkalommal történt, állítja az American Heart Association.
Világszerte a szívbetegségek vezetik a halálozási toplistát. (Ebbe beletartozik mindenfajta szívbetegség.) Évente 17,3 millióan halnak meg benne. 2030-ra ez a szám valószínűleg 23,6 millióra nő.
Forrás: TMZ, CNN, Daily Mail, slate.com