Trendelőrejelzés: háttérbe szorul a globalizáció
2017-ben az USA gazdasága nő majd a legjobban, sok gazdaság számára azonban a bizonytalanság éve lesz az idei. Ázsia továbbra is a világ leggyorsabban növekvő régiója marad, azonban a főszereplő már nem Kína, hanem India és Indonézia lesz a PwC szerint.
Az új év kezdetén a PwC közgazdászai ismét a jövőbe tekintenek és előrejelzéssel szolgálnak a 2017. évre. Az előttünk álló 12 hónapban várhatóan a meghatározó globális gazdasági témák a következők lesznek.
A globalizáció háttérbe szorul
A PwC közgazdászainak véleménye szerint az előző két évhez hasonlóan a világkereskedelem növekedése idén is elmarad majd a globális termelés növekedésétől. A világ egyes részein újjáéledő gazdasági nacionalizmus próbára teszi a Kereskedelmi Világszervezet szabályait, és valószínűleg nyomás alá kerül a világ legjelentősebb kétoldalú kereskedelmi útvonala (USA-Kína). Ez a trend a Csendes-óceáni Partnerségre és a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségre vonatkozó megállapodás hiányában hosszú távon is folytatódhat.
Az amerikai monetáris politika visszatér a normalitáshoz
Az USA a munkahelyteremtés és a háztartási fogyasztás erősödésének köszönhetően idén a G7 csoportban a leggyorsabb, mintegy 2%-os gazdasági növekedést ér el. A növekedés mértéke még ennél is nagyobb lehet, ha az új kormányzat megvalósítja az adócsökkentésre és az infrastrukturális kiadások növelésére vonatkozó terveit – mutat rá a PwC elemzése, amely szerint az USA a G7 országok gazdasági növekedésének mintegy 70%-át adja majd, annak ellenére, hogy abszolút értéken a G7 GDP-jének mindössze felét állítja elő.
A Federal Reserve tovább fogja szigorítani monetáris politikáját. Elképzelhető, hogy a Fed gyorsabb ütemű szigorításba kezd, mint azt az új kormányzat fiskális terveinek üteme, kiterjedése és végrehajtása alapján jelenleg feltételezik. Ugyanakkor nyomás alá kerülnek a finanszírozásukhoz a dollárra támaszkodó gazdaságok.
A politika lesz a meghatározó bizonytalansági és gazdasági tényező
A trendelőrejelzés szerint idén az euróövezet magországaiban a foglalkoztatás rekordszintre emelkedik, a periféria országaiban azonban több új munkahely jön létre. Utóbbi gazdaságok növekedése az elmúlt három évhez hasonlóan idén meghaladja majd a magországokét.
A periféria-országok közül várhatóan Írország GDP-növekedése lesz a legnagyobb, évi 3%-kal, míg a magterületeket Franciaország és Hollandia vezeti majd, évi 1,5%-os növekedéssel. A magterületeken 97 millió munkahellyel várhatóan rekordszintet ér el a foglalkoztatottság. A periféria országaiban azonban mintegy százezerrel több új munkahely jön majd létre, mint a magországokban.
Az euróövezet országaiban akár fél tucat választást is tarthatnak. Németországban, Franciaországban, Hollandiában, valamint potenciálisan Olaszországban és Görögországban (melyek együttesen az euróövezeti GDP 70%-át adják) általános választások lesznek, melyek zavart hozhatnak ezen országok rendes politikai ciklusába. Spanyolországban várhatóan népszavazást tartanak Katalónia jövőjéről.
„A nemzetközi színtéren szorosan figyelemmel fogjuk kísérni az orosz-amerikai kapcsolatokat, melyek kihatással lehetnek Kelet-Európára, a Közel-Keletre, és potenciálisan Kelet-Ázsiára, valamint az iráni nukleáris megállapodásra” – mondja Barret Kupelian, a PwC vezető közgazdásza.
Hangsúlyeltolódás Ázsiában
Ázsia továbbra is a világ leggyorsabban növekvő régiója marad, azonban a főszereplő már nem Kína, hanem India és Indonézia lesz. Indonézia idén várhatóan belép az ezer milliárd dolláros gazdaságok elit klubjába, ahol eddig 15 ország volt, ezután lesz 16. Ugyanakkor a kínai gazdaság növekedése az előrejelzés szerint 6% körül marad. India hozzájárulása a globális GDP-növekedéshez idén elérheti a 17%-ot (lásd az 1. sz. ábrát). A kínai növekedés üteme ugyan lassul, de ha mértéke továbbra is eléri az évi 6,5%-ot, úgy Törökország egész gazdaságával megegyező mértékben járul majd hozzá a világgazdaság növekedéséhez. A nyersanyagárak – igaz szerény – emelkedésének köszönhetően Brazília és Oroszország gazdasága évi 0,5%, illetve 1%-os mértékben újra növekedésnek indul.
A nem pénzügyi szektorbeli kínai adósságállomány meghaladja a GDP 250%-át. Amennyiben ez az adósságállomány továbbra is a 2010 óta tapasztalt átlagos ütemben nő, a teljes kínai adósságállomány 2017 végére 650 milliárd dollárral növekedhet. Kína viszonylag zárt tőkemérlegének köszönhetően a 2. sz. ábra szerint közepes kockázati besorolással rendelkezik, csökkentve devizakitettségét. Azonban a nem pénzügyi szektorbeli kínai adósságállomány növekedése 2008 óta gyorsul, és már megközelíti az euróövezet válsággal küszködő országainak magas GDP-hez viszonyított adósságállomány-arányát. Tavaly a kínai hitel/GDP rés (azaz a hitel/GDP arány eltérése a hosszú távú trendtől, mely az adósságállomány fenntarthatatlan felhalmozódását jelzi) meghaladta a következő három éven belül bekövetkező válság kockázatát jelző szintet. Ez a kockázat tovább nő, amennyiben az ingatlanárak jelentősen esnek, aláásva az adósságállomány alapját.
