Ráfizetünk a dohányosok ápolására
Évente 6 millióan halnak meg a dohányzástól. Többe kerül a dohányosok kezelése az egészségügynek, mint amennyit a dohánytermékekre kirótt adókból beszednek a kormányok. Egészségileg és anyagilag is negatív a cigi mérlege.
A dohányipari cégek nem fizetnek annyi adót a termékeik után, mint amennyi ellensúlyozná a cigarettázók kezeléséből eredő állami kiadásokat. Vagyis az adófizetők pénze bánja, hogy oly sok dohányos van a társadalomban.
Jelenleg 6 millióan halnak meg évente a dohányzás szövődményeitől, de számuk 2030-ra évi 8 millióra nőhet, derült ki az ENSZ égisze alatt működő Világegészségügyi Szervezet (WHO) és az amerikai Rákkutató Intézet (US NCI) közös kutatásából.
A halálesetek 80 %-a olyan országokban fog bekövetkezni, ahol a lakosság túlnyomó része alacsony vagy közepes fizetést visz haza.
Ugyanakkor csökken a dohányzók aránya a világnépességben, ami kétségtelenül jó hír. Hogyan lehet ez? Úgy, hogy az emberiség lélekszáma gyorsabban növekszik, mint ahogy bővül a cigizők száma. (De a bővülés akkor is tény és a trend megállíthatatlannak tűnik.)
2013-ban és 2014-ben a dohánycégek világszerte 269 milliárd dollárt fizettek be a termékükre kirótt adóként. De a cigarettázásból eredő szövődmények és betegségek kezelésének költségvonzata és a kár, amit a nemzetgazdaságok szenvednek el azzal, hogy az elhunyt személy, mint munkaerő többé nem járul hozzá a GDP termeléséhez, összesen eléri az 1000 milliárd dollárt. Több mint 70 tudós közös munkája ez a kalkuláció, amit egy 688 oldalas jelentésben publikáltak. A dohányzás költségei a jövőben várhatóan csak növekedni fognak.
A kormányok 2013/2014-ben kevesebb mint 1 milliárd dollárt költöttek arra, hogy egészségtudatos kampányokkal próbálják visszafogni a dohányzást a lakosság körében. Szakértők szerint a dohányzásból eredő elhalálozás a leginkább megelőzhető halálnem.
Forrás: Reuters, WHO