Túl vagyunk az év legdepressziósabb napjain
Egy, a 2000-es években készült pszichológiai kutatás rávilágított, január harmadik hétfője-keddje az év legdepresszívebb napja. Már lecsengett a karácsonyi varázs, a többség megszegte már az újévi fogadalmakat, hamar sötétedik, hideg van, és sokat kell várni a következő ünnepi időszakig és a tavaszig.
Januárban 62 százalékkal többen kötnek haláleseti (kockázati) életbiztosítást, mint az év további időszakában – ez derül ki egy biztosításközvetítő több tízezer magyarországi ügyfelének 2014-2016 között vizsgált adataiból. A tendencia hátterében – ellentétben sok más típusú életbiztosítással – nem pénzügyi motivációk, hanem elsősorban lélektani-pszichológiai tényezők állnak: az ünnepek felerősítik az érzelmeket és a családtagok iránti gondoskodás vágyát.
Pénzügy helyett pszichológia
Tudjuk mibe kerül, ezért gondoskodunk
Egyre népszerűbbek a halálesetre szóló biztosítások Magyarországon, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adatai szerint 2010-2015 között 143 százalékkal (16 milliárdról 39 milliárd forintra) növekedtek az ehhez a biztosítási típushoz kapcsolódó díjbevételek hazánkban. A haláleseti életbiztosítások – amelyek jellemzően az idősek, illetve az 55 év felettiek körében népszerűek – a biztosítást kötő halála esetén annak családtagjai, rokonai, vagy bármely megjelölt kedvezményezett számára jelentenek előre meghatározott összegű anyagi segítséget – például hagyatéki, temetési költségek, vagy bankkölcsön megfizetésének fedezésére. A 4Life Direct 2016 októberi felméréséből az is kiderült, hogy a magyarok konkrét elképzeléssel rendelkeznek az elhalálozásukat követően a hozzátartozóikra háruló kiadásokról, és a választott biztosítási összegek alapján jellemzően 4-500 ezer forintra teszik ennek várható költségeit A cég adatai szerint a halálesetre szóló életbiztosítások átlagos biztosítási összege az elmúlt három évben 470 és 500 ezer forint között mozgott.
Más típusú életbiztosítások vagy megtakarítási termékek igazi szezonja különféle pénzügyi okokból – többek közt az év vége előtt kihasználható adókedvezmények, vagy az év végi jutalmak befektetése, stb. miatt – jellemzően az év végére esik. A Patika Egészségpénztárba például tavaly minden korábbinál többen fizettek be novemberben, emellett nagyon erős volt a december is, hiszen az adójóváírás kihasználása érdekében sokan rendszeresen ekkor fizetnek be nagyobb összeget a számlájukra. A haláleseti biztosítások januári dömpingje mögött azonban nem fedezhetők fel pénzügyi motivációk.
A tendencia mögött feltehetően elsősorban lélektani-pszichológiai okok húzódnak, amiért az ünnepek, illetve éppen az ünnepek elmúlása lehet a felelős. A 4Life Direct tapasztalatai szerint a halálesetekre szóló biztosításkötések januári megélénkülésének egyik fő oka, hogy az ünnepek felerősítik az érzelmeket, illetve főként a közelmúltban elveszített családtagok hiányát. Ez egyben a még köztünk lévő szeretteink iránti gondoskodás vágyát is növeli: gondoskodni szeretnének róluk akkor is, ha ők már nem lesznek – így sokan egyfajta ajándékként tekintenek erre a típusú biztosításra, amellyel később jelentős terheket vehetnek le hozzátartozóik válláról.
A másik lehetséges ok éppen az ünnepek elmúlásából, az ünnepek utáni kiábrándultságból fakad. Egy, a 2000-es években készült pszichológiai kutatás rávilágított, hogy január harmadik hétfője az év legdepresszívebb napja, amelyben az is közrejátszik, hogy ebben az időszakban már lecsengett a karácsonyi varázs, a többség megszegte már az újévi fogadalmakat (itt olvashatja tanácsainkat, hogy nehogy megszegje, amit elhatározott), hamar sötétedik, hideg van, és sokat kell várni a következő ünnepi időszakig és a tavaszig.
Szomorú január
Azok az emberek, akik a tél elején rossz hangulatban voltak, abban bíztak, hogy karácsony után és az új évben minden jóra fordul, január harmadik hetére rádöbbennek, hogy ez nem így van. A fenti tényezővel is összefügg, hogy a világ számos országában és Magyarországon is az év első hónapjában halnak meg a legtöbben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015-ben és 2016-ban az év többi hónapjával összevetve átlagosan mintegy 20 százalékkal volt magasabb a halálozások száma januárban.
Az elmúlt öt év átlagát számítva pedig a február-december időszakot 12 százalékkal meghaladva szintén januárban volt a legmagasabb a halálozások száma. A januári halálozási számok megnövekedésében a depresszív hangulat mellett természetesen több egyéb tényező is szerepet játszik: a hideg időjárás, mely az influenza mellett légzési és keringési zavarokat is okozhat, így a tüdőgyulladás és az agyvérzés is gyakori halál ok.
