Életet menthetnek a hálózatba kapcsolt járművek
Több mint 260 ezer elkerült közlekedési baleset, közel 400 ezer tonnával kisebb szén-dioxid-kibocsátás. Többek között ezt ígéri a járművek között megteremtett M2M-kapcsolat, amely már nem a tudományos-fantasztikus irodalom szüleménye, hanem a küszöbön álló, legtöbbünk életét átformáló valóság.
Az automatizált vezetés és az internetkapcsolat jóvoltából 2025-re a vezetésre fordított idő körülbelül 80 százalékát a sofőr más feladatokkal is töltheti: olvashat, e-maileket írhat, videokonferenciát tarthat, vagy épp filmet nézhet - állapítja meg a Bosch és a Prognos tanácsadó cég Connected Car Effect 2025 című tanulmánya.
A kutatás, amelyben azt vizsgálták, hogy a hálózatba kapcsolt technológia milyen hatással lehet Németország, az USA és Kína nagyvárosaira, rávilágít a technológiai – és egyben életmódbeli – paradigmaváltás legfontosabb tendenciáira is.
Új eszközök a sofőr szolgálatában
A hálózatba kapcsolt technológiai forradalom „rejtett hősei” azok a segédrendszerek és kényelmi funkciók, amelyeket a legtöbben már most is ismernek és használnak. Dr. Dirk Hoheisel, a Bosch igazgatótanácsának témafelelős tagja kiemelte: „A számítógépes modelljeink alapján például az ESP menetstabilizáló rendszerek 2025-ig a három vizsgált ország új járműveinek 90 százalékában megtalálhatóak lesznek, a szenzoros vészfékező és sávtartó rendszerek pedig az új személyautók akár 40 százalékának kelléktárában szerepelnek majd. A fokozott kényelmet biztosító rendszerek az autók többsége esetében szintén a felszereltség részét képezik majd: 2025-re nagyjából minden második új jármű infotainment rendszerébe integrálható lesz majd a felhasználó okostelefonja.”
Az ilyen rendszerek növekvő száma, valamint a hálózatba kapcsolt technológiai megoldások térnyerése miatt ezek a berendezések lényegesen többet nyújthatnak majd a részeik összességénél. Az ESP érzékelői a jövőben a lefagyott útszakaszokat is jelentik, a jármű kamerái pedig összegyűjtik a sebességkorlátozásokra vagy épp a ködre vagy viharra vonatkozó adatokat is – az internetalapú parkolóhely-adatbázisokról vagy a forgalommal szemben közlekedőre közel valós időben figyelmeztető rendszerekről nem is beszélve.
Közösségi adatokon alapuló parkolás
Nincs többé parkolóhely-keresés! Az autóba telepített ultrahangos érzékelők a normál közlekedés során felismerik a szabad parkolóhelyeket, a rögzített adatokat pedig a jármű egy digitális térképre tölti fel. A Bosch nagy teljesítményű algoritmusai elemzik az adatok valószerűségét, és előrejelzik a parkolóhelyekkel kapcsolatos helyzetet. A közelben tartózkodó járművek ezután valós időben férnek hozzá a digitális térképhez, így a vezetők célzottan haladhatnak a szabad parkolóhelyek felé.
Az Amerikai Egyesült Államokban az első kísérleti alkalmazásokat 2017-ben kezdik meg, a Mercedes-Benzzel közösen a Bosch a közösségi adatokon alapuló parkolást Stuttgart térségében jelenleg is teszteli.
A technológia hatása a mindennapokra
Évente több mint 260 ezer személyi sérüléssel járó baleset kerülhető el (Németország: 30 ezer, USA: 210 ezer, Kína: 20 ezer) – hozzávetőlegesen ennyi személyi sérüléses közúti baleset történik Magyarországon 16 év leforgása alatt (a KSH 2015-ös adatai alapján). Ebből fakadóan pedig csaknem 352 ezerrel kevesebb személyi sérülés történhet közlekedési balesetek miatt (Németország: 37 ezer, USA: 290 ezer, Kína: 25 ezer) – mintha Magyarországon 16 éven keresztül nem történne személyi sérüléssel záruló közúti baleset (a KSH 2015-ös adatai alapján).
A hálózatba kapcsolt segédrendszerek (mint amilyen például az e-Call segélyhívó rendszer) körülbelül 11 ezer ember életét menthetik meg. Összességében akár 4,3 milliárd euróval kisebb lehet a tárgyi és baleseti kár, ráadásul mindez egyértelmű megtakarítást eredményezhet a biztosításokat illetően is, így minden egyes vezető pénztárcájára közvetlen hatással bírhat.
A hálózatba kapcsolt funkciók körülbelül 400 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását előzhetik majd meg. A közösségi adatokon alapuló parkolás és az aktív parkolóhely-menedzsment akár 380 millió kilométerrel csökkentheti a parkolóhely-keresésre fordított utakat, ami jelentős üzemanyag-megtakarítást és egyben a károsanyag-kibocsátás csökkenéséhez is hozzájárul. A hálózatba kapcsolt parkolási funkciókkal körülbelül 70 millió órányi autózás takarítható meg a tanulmányban vizsgált három országban.
