2017. december 12. kedd
Gabriella napja

Az elhízás és a rák kapcsolata

Sokan hallottak már arról, hogy a súlyfelesleg növeli bizonyos betegségek, például a cukorbetegség,  vagy a szív-és keringési betegségek rizikóját. Azt viszont még a leginkább egészségtudatos kategóriába tartozó,  felsőfokú végzettségű nők közül is csak kevesen tudják a felmérések szerint, hogy összefüggés van a súlytöbblet és bizonyos rákfajták kialakulásának kockázata között.

2017 februárjában a WHO Nemzetközi Rákkutatási Hivatala és az Európai Elhízástudományi Társaság együtt hívja fel a súlyfelesleggel élők figyelmét a fokozott rákrizikóra. Milyen daganatok kockázatát növeli az elhízás, és megelőzhető-e az életmód megváltoztatásával a rák? - ezekre a kérdésekre Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász segítségével keressük a választ.


Súlyfelesleggel összefüggő rosszindulatú daganatok 

8294.jpg

"Az utóbbi években több, nagy esetszámot áttekintő összefoglaló tanulmány is arra a megállapításra jutott, hogy van összefüggés bizonyos, az életmóddal összefüggő rosszindulatú daganatfajták előfordulási gyakorisága és a túlsúly, vagy elhízás fennállása között. Abban mindenki egyetért, hogy legjobb a rákot megelőzni, ezért nagy jelentőségű az a tény, hogy a 10 leggyakoribb rákfajta nagy részét megelőzhetjük az egészségtudatos életmóddal.
Magyarországon különösen fontos a daganat megelőzés, hiszen mind a túlsúly/elhízás, mind a daganatos megbetegedések számát tekintve a világranglista élmezőnyébe tartozunk.
A túlsúllyal és elhízással összefüggő rosszindulatú daganatok: nyelőcső-, vékonybél-, vastagbél-, végbél-, máj-, epehólyag-, hasnyálmirigy-, vese-, agyhártya-, és pajzsmirigyrák, egyes vérképzőszervi rákos betegségek (pl.  leukémia, mielóma multiplex, limfóma). Ide tartozik még férfiak esetében a prosztatarák, nőknél pedig a  méhtest-, méhnyak-, petefészek-, és  az emlőrák (klimaktérium után).” – mondja a doktornő.

 

Testsúly-függő rákrizikó növekedés 

A tápláltsági állapot kategóriák megállapítása a testtömeg index (BMI) alapján történik, így  normális,  túlsúly, és elhízott tartományba sorolhatóak az emberek. A nagyobb súly-, és zsírfelesleg általában nagyobb rák kockázatot jelent, ennek mértéke függ még a daganat típusától és a nemtől is.
 

Rosszindulatú daganat típus

Testsúly-függő rákrizikó

Méhtest rák


A rizikó főleg akkor nő, ha nem történt menopauzával kapcsolatos hormonkezelés.
Elhízás, BMI 40, vagy felette: 7-szeres
Túlsúly, enyhe elhízás esetén: 2-4-szeres

 

Nyelőcsőrák (adenocarcinoma)

Túlsúly,enyhe elhízás esetén: 2-szeres
Elhízás, BMI 40 vagy felette: 4-szeres
Férfiakban nagyobb a kockázat.

Gyomorrák (gyomorszáji részen)

 

Férfiakban nagyobb a kockázat
Elhízás, BMI 40 vagy felette: 4-szeres
Túlsúly,enyhe elhízás esetén: 2-szeres

 

Májrák

Túlsúly, elhízás esetén: 2-szeres
Férfiakban nagyobb a kockázat

Veserák

Túlsúly, elhízás esetén: 2-szeres

Mielóma multiplex

10-20%-os rizikónövekedés

Agyhártyarák

Túlsúly,enyhe elhízás esetén: 20%-os
Elhízás, BMI 40 vagy felette: 50%-os

Hasnyálmirigyrák

Túlsúly, elhízás esetén: 1,5-szeres

Vastagbél-, végbélrák

 

Férfiakban nagyobb a kockázat
Túlsúly, elhízás esetén: 30%-os

 

Epehólyagrák

Túlsúly,enyhe elhízás esetén: 20%-os
Elhízás, BMI 40 vagy felette: 60%-os

Petefészekrák

5 egység BMI növekedés: 10%-os rizikónövekedés.
A rizikó főleg akkor nő, ha nem történt menopauzával kapcsolatos hormonkezelés.

Pajzsmirigyrák

5 egység BMI növekedés: 10%-os rizikónövekedés.

Mellrák

5 egység BMI növekedés: 12%-os rizikónövekedés

Klimax után a BMI növekedéssel egyenesen arányos a daganat rizikó növekedés, főleg  ha nem történt menopauzával kapcsolatos hormonkezelés.

(forrás: National Cancer Institute USA) 
 
"A testsúly-függő rákrizikó növekedést sokan jobban megérthetik kilogrammokban kifejezve. Nőknél  például 13 kg súlytöbblet 60%-al növeli a méhtestrák, vagy az epehólyagrák rizikóját, 34%-al a veserák kockázatát. Férfiakban  15 kg súlyfelesleg 52%-al növeli a nyelőcsőrák, 24%-al a vastagbélrák rizikóját.
Jelenleg is intenzív kutatások folynak a súlyfelesleg és a rák kockázat növekedés közti kapcsolat okainak feltárására. A legvalószínűbb ok a súlytöbblettel összefüggő alacsony szintű krónikus gyulladás a szervezetben, amely az immunrendszer működését kedvezőtlenül befolyásolja, és hosszú távon a DNS-t is károsítja. A zsírfelesleg az ösztrogén, tesztoszteron, bizonyos stresszhormonok,és az inzulin túltermeléshez vezet, így fokozza a krónikus gyulladást. Az utóbbi időben a bélflóra egészségtelen irányba történő eltolódása is felvetődött oki tényezőként, ami a krónikus gyulladás fenntartásán kívül az anyagcsere megváltozásához is vezet. A D3-vitamin hiánya szintén szerepet játszhat bizonyos ráktípusok (pl. prosztata-, hasnyálmirigy-, emlő-, petefészek-, és vastagbélrák) kialakulásában." – árulja el Dr. Gajdács Ágnes testsúlygyógyász, a MediFat igazgatója.

 

A leggyakoribb rosszindulatú daganatok 1/3-a megelőzhető! 

A testsúly-függő rákrizikó megelőzésében elsődleges fontosságú a súly- és zsírfelesleg, és ezen belül a zsigeri zsírtömeg  csökkentése. Hosszú távú cél az egészséges testsúly és testösszetétel (zsír/izom arány) elérése és  megőrzése.


A fogyást segíti, de önmagában is képes a rák rizikó csökkentésére a fizikai aktivitás fokozása. Több testmozgás, kevesebb ülés, heti 150 perc közepes intenzitású testmozgás beillesztése az életmódba a megelőzés eszköze, heti 300 perc közepes intenzitású testmozgás pedig a fogyás ütemét is felgyorsítja.
A hatékony testsúlykontroll és a rák megelőzés elképzelhetetlen az egészségtudatos táplálkozás nélkül. Számos tudományos vizsgálat igazolta mérsékelt kalóriabevitel mellett  a  megfelelő zöldség-, és gyümölcsfogyasztás, valamint rostbevitel daganat megelőző hatását. A WHO ajánlása szerint napi 5 adag, azaz 400 g zöldség, és gyümölcs napi bevitelére kell törekedni (1 adag=80 g). Az európai felnőttek többsége azonban nem fogyasztja el ezt a mennyiséget, és az európai gyerekeknek is csak 6-24%-a éri el a kellő adagot. Kutatások szerint az ajánlottat is meghaladó mennyiségű, napi 8 adag, többségében friss zöldség (5 adag) és gyümölcs (3 adag) rendszeres fogyasztása 25%-al csökkenti a daganatos halálozás rizikóját.

 

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a konzerv zöldségek és gyümölcsök nem csökkentik a rákrizikót, a gyümölcslevek és üdítők, illetve más, magas kalóriatartalmú ételek, italok fogyasztása pedig sem ajánlott! Az optimális rostfogyasztás (napi 30 g) és a megfelelő mértékű folyadékbevitel kombinációja hozzájárul az egészséges bélflóra és normális széklet kialakításához. A vörös húsok (pl. marha, birka, sertés) , illetve a feldolgozott húskészítmények rendszeres fogyasztása fokozhatja a daganatképződés kockázatát, ezért ezekből hetente maximum 500 g (megfőtt mennyiség) az ajánlott adag. Az alkoholfogyasztás jelentős mérséklése bizonyos daganatfajták (pl. májrák) fokozott rizikóját csökkenti. A dohányzás elhagyása és a füstmentes környezet kialakítása nemcsak a tüdőrák, hanem más rákfajták megelőzésében is fontos szerepet játszik.


Az anyatejes táplálás legalább a gyermek 6 hónapos koráig az anyai mellrák megelőzés egyik eszköze lehet, ráadásul a baba egészséges életkezdésének fontos eleme. Napfényszegény időszakban  elengedhetetlen a D3 vitamin pótlás, melynek  bizonyos rákfajták rizikójának csökkentésén kívül számos egészségügyi előnye van. A pozitív életszemlélet, a megfelelő stresszkezelés meditációval, relaxációval, vagy egyéb módszerekkel javítja az életminőséget, és rákmegelőző hatású lehet. Az egészségtudatos életstílus része a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel, hiszen a daganatok, vagy azt megelőző eltérések korai felfedezése az életet jelentheti!