A női szépség titkai
Ízléses csomagolás, kellemes illat, gyönyörű emberek a reklámban – ez jellemzi a kozmetikai termékek kínálatát. No meg kimondhatatlan, űrtechnológiát sejtető alapanyag-elnevezések, és rengeteg vita, hogy az ipari készítmények vagy a biokencék az igazán hatásosak.
A kozmetikumok használatának divatja már évezredes. Az ókori egyiptomi források külön foglalkozásként említik a kenőcsös tégely őrzőjét, és a kozmetika első írásos dokumentuma is idestova több mint 400 éves. Az 1596-ban megjelent írás – Izabella Cortese úrnő titkos és rejtett mesterkedése és művészete – elárulja a fiatalítás és sminkelés fortélyait, sőt a bibircsókok és foltok eltüntetésére szóló javallatokat is.
A hölgy tanácsain ma már mosolyognánk, néhol hüledeznénk, de így van ez a néhány évtizede oly sikert hozó vegyileg előállított kozmetikai alapanyagok némelyikével is. Szakemberek és vásárlók egyaránt vitatkoznak, hogy fantasztikus eredményekkel vagy inkább a szervezetre káros hatással rendelkeznek a laborokban született mesterséges vegyületek.
A természetes jobb?
A csináld magad mozgalom ma már nemcsak a házi kenyérsütésben teljesedik ki, hanem az otthon készített kozmetikumok is egyre divatosabbak. Ez már a bio- és natúrkozmetikumok elterjedésének egy újabb lépcsője.
Kovács Hajni is maga készíti a család piperéit, és teljesen biztos benne, hogy sokkal jobban jár, mintha az áruházban vásárolná meg a testápolót és a többi kencét. „A krémek magas ára miatt próbáltam ki, vajon megoldható-e másképp is, hogy egészséges maradjon a bőrünk, de nem bántam meg. Közben rájöttem, hogy egy-két természetes anyag éppen elég a szépséghez, ráadásul nem kenünk magunkra tartósítószereket sem.”
„Vannak már internetes honlapok is, ahol recepteket gyűjtenek. Szerintem az ötlet nagyon jó. Aki elég kreatív, van kedve és ideje ahhoz, hogy beszerezze az alapanyagokat, majd otthon megcsinálja a saját testápolóját, az próbálja ki – javasolja Rajkay Emőke biokozmetikus. – Persze van, aki inkább megvásárolja az otthon készülő termékeket, más pedig elmegy egy kozmetikába, ahol natúrkozmetikumokat alkalmaznak. A kettő között az a különbség, hogy a kozmetikus a szaktudásával, az érintésével, a miliő megteremtésével ad egy hozzáadott értéket is. Ezt az otthoni szépségápolás nem pótolja.
Nyilván ez pénztárcafüggő is, de azoknak is azt javaslom, hogy konzultáljanak kozmetikussal, akik egyébként otthon, maguk intézik a bőrápolást. Az emberek nagy része ugyanis nincs tisztában például a bőrtípusával sem. A nagy márkás lakossági termékek között háromféle bőrtípusra találunk változatokat – száraz, zsíros és kombinált –, pedig ennél több lehetőség van.”
Sokan gondolj
ák, hogy a lakossági márkás termékek olyan anyagokat is tartalmazhatnak, melyek hosszú távon károsak lehetnek a szervezetre. Pedig hatalmas kutatói bázis áll a vállalatok és termékeik mögött.
„Attól függ, hogy kikről beszélünk – magyarázza a kozmetikus. – Van, hogy a reklámra szánt pénzt a krémeken hozzák be, kevesebbet költenek hatóanyagra. Én nem kenném fel, amit összekutyulnak. Hangzatos neveket adnak olyan összetevőknek, melyeket nem ismerünk, és soha nem is tudunk ellenőrizni. Míg az egyik cégnél szinte csak paraffint tartalmaz a termék és minimális részben hatóanyagot, a másiknál akár a receptúrát is megtudhatjuk. Ráadásul a paraffin egy olyan védőréteget von a bőrre, amitől az olyan információt kap, hogy nincs szükség természetes zsírozásra, ettől aztán kiszárad, ezért többet krémezzük. Ördögi kör. Ezzel szemben a növényi olajok, a sheavaj vagy a kókuszzsírok a bőr lipidrétegét, magát a hámot állítják helyre.
Én azt ajánlom, hogy legyünk tudatosak, próbáljunk ki több mindent, lehetőleg natúr- vagy biokozmetikumot, de előtte kérjük ki szakember véleményét a bőrünkről, a termékekről.”
Gyakori allergének
Konzerváló-, tartósítószerek – folyamatos a vita, hogy a tartósítószerek vagy a romlásnak indult krémek ártanak jobban. Mindenesetre kevesebb konzerválóanyag kisebb rizikót jelent.
UV-szűrők – gyakran csak akkor váltanak ki túlérzékenységi reakciót, ha használatuk után napra megyünk, ám éppen az lenne a feladatuk, hogy ilyenkor védjenek.
Lanolin – hidratáló készítmények alapanyaga.
Parafeniléndiamin – egyes sötét színű szempillafestékek, szemhéjtus és hajfestékek tartalmazzák.
Kobalt – kék és zöld szemfestékek alapanyaga.
Brillantvörös, kárminfesték – arcpirosítók, rúzsok
(néha textíliák, ételfestékek alapanyaga).
Tudományos döntés
„Soha nem kennék mást a bőrömre, csakis a nagy márkák professzionális kozmetikumait, mert azok már bizonyítottak – avat be bőrápolási titkaiba Jánosi Katalin, PR-menedzser. – Komoly kutatások, sok pénz van mögöttük, ezért biztos vagyok benne, hogy nem okozhatnak problémát. Általában ajánlás útján választok. Ha egy barátnőm, ismerősöm javasol egy terméket, akkor a kozmetikusommal is egyeztetek, hogy szerinte az én érzékeny bőrömre megfelelő lesz-e. Persze átnézem az összetevők listáját is. Képes vagyok az interneten napokig kutatni, hogy mi mire való, mit írnak róla mások. Nem feltétlenül veszek meg mindent, csak azért, mert nagyon drága. Van például olyan nemzetközi professzionális márka, amelynek a termékei közül biztosan nem választanék soha. Évente rengeteg újdonsággal rukkolnak elő, szerintem idő sincs arra, hogy ezeket mind megfelelően leteszteljék.”
Dr. Nagy Éva bőrgyógyász-kozmetológus is a nagy orvosi kutatóbázissal rendelkező cégek termékeit választja saját maga számára, és a hozzá fordulók részére is.
„Nem használok mást, csak steril környezetben előállított, tudományos háttérrel rendelkező, professzionális termékeket. Főként francia készítményeket ajánlok a pácienseimnek is, mert nagy a választékuk a hipoallergén, rosaceás és más bőrproblémával küzdők számára is megfelelő kozmetikumokból.”
Hipoallergén termékek
Tény ugyanakkor, hogy a természetes alapanyagú kozmetikumok divatját éljük. Csakhogy az esetek többségében, a virágporra allergiások a krémekhez feldolgozott növényi anyagokra is túlérzékenyek. Főleg az árnika, a cickafark és a körömvirág kivonata számít allergiakeltőnek. Éppen ezért ha valaki allergiára hajlamos, jobban teszi, ha nem is kísérletezik a különböző alternatív természetgyógyász-receptekkel vagy az aromaterápiával. Bár az iparilag előállított, nagy márkanevekkel fémjelzett professzionális kozmetikai termékcsaládok drágábbak, mint a nagyközönségnek szóló változataik, ezek között jóval több úgynevezett hipoallergén készítmény van. Az ok egyszerű, több pénzből több kísérletnek, tesztnek vethetik alá a terméket. Ezeket patikákban vásárolhatjuk meg.
Azok a termékek kaphatják meg a hipoallergén jelölést, amelyeket allergiás bőrön, klinikai körülmények között teszteltek. A „bőrgyógyászatilag ellenőrzött” jelölésű termékeket azonban általában csak egészséges bőrű embereken próbálták ki.
Allergia vagy irritáció?
Amikor egy-egy új kozmetikai készítményt próbálunk ki, és a bőrünk azonnal kipirosodik vagy csípő-égő érzéssel válaszol, rögtön kimondhatjuk az ítéletet, allergiásak vagyunk rá. Pedig a kozmetikumok mellékhatásai közül meg kell különböztetni az allergizáló és az irritáló hatást.
Az allergia tünetei az erős viszketés, kivörösödés, duzzadás, amely a túlérzékenység mértéke szerint szóródhat, vagyis más, a kozmetikum által nem érintett testrészen is megjelenhet. A túlérzékenység intenzitásától függően akár könnyezés, nehézlégzés is előfordulhat. Az allergiás reakció a kozmetikum okozta irritációval ellentétben, nem jelentkezik azonnal, többnyire csak egy-két nappal később. Ilyenkor ugyanis a bőrön át a szervezetbe jutott allergének az immunrendszerünket mozgósítják.
Az irritáció okozta bőrgyulladás azonban csak arra a helyre korlátozódik, ahol a kiváltó anyaggal a bőr érintkezett, vagyis nem az immunrendszer, hanem a bőr, mint szerv reagál a kozmetikum összetevőire.
Az irritáció korántsem jelenti, hogy allergiásak is lennénk az adott kozmetikum alapanyagaira, ugyanis a bőrünk így jelzi azt is, ha a készítmény nem elég kíméletes a számára, hogy ápolás címén túl nagy igénybevételnek tettük ki. Például túl sokféle készítményt használunk egyszerre, vagy nagyon gyakran váltogattuk.
Ilyenkor pár napig semmiféle kenceficét ne használjunk, aztán csak egyetlen készítménnyel kezdjük újra a bőrápolást. Három nap múlva hozzávehetjük a másodikat, és ha semmiféle túlérzékenységi reakció nem jelentkezik, újabb három nap múlva a harmadikat (ezzel a módszerrel sok allergológiai vizsgálatot megspórolhatunk). Ha a készítmény csomagolásán az összetevőket felsorolják, akkor az ismert allergének listáján is kikereshetjük, melyik anyag lehet az allergia kiváltója. Az alapanyagok mennyiségi arányuk szerint követik egymást a felsorolásban, vagyis az elsőként szereplő összetevőből van a legtöbb.
