Az egészségügyben van a legtöbb női főnök
A cégbíróságon bejegyzett társas vállalkozások vezetőinek 34,2%-a volt nő 2016-ban. A női vezetők aránya az észak-magyarországi vállalatok körében, míg iparágak szerinti megoszlásban a humán-egészségügyi, szociális ellátás szektorban volt a legmagasabb.
Évről évre újabb és újabb felmérések vizsgálják a nők és a férfiak munkaerőpiaci helyzetének alakulását, ami nem meglepő, hiszen európai és globális szinten is egyre nagyobb hangsúlyt kap a nemek közötti egyenlőtlenségek rendezése. 2015-ben a nők átlagosan 16 százalékkal alacsonyabb fizetést vittek haza, mint férfi kollégáik – derül ki a KSH adataiból – de a fizetések közti különbség a vezető pozíciót betöltők körében ennek akár kétszerese is lehet. A nők foglalkoztatási rátája ugyan némileg javult a tavalyi év folyamán, ám még így is mindössze a gazdaságilag aktív (15-74 év közötti) nők 51,3 százaléka tud elhelyezkedni. Ez a szám közel 14 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiak esetében. A Bisnode Magyarország Kft. megvizsgálta, hogyan alakul a nők részaránya a vezető tisztségviselők, illetve cégtulajdonosok körében.
Minden 3. cégben van legalább egy női főnök
Magyarországon átlagosan minden harmadik cégben találkozhatunk legalább egy női vezetővel, ami önmagában szép számnak tűnik, ám még mindig alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaságilag aktív lakosság több mint felét nők alkotják. 2016-hoz képest ez nem jelent különösebb változást, hiszen a növekedés mértéke nem érte el a 0,2 százalékpontot sem. Jellemzően inkább a kisebb – 10 fő alatti –létszámmal rendelkező vállalkozások esetében találkozhatunk az országos átlagot (34,22 százalék) megközelítő arányokkal, a nagyobb vállalkozások esetében viszont már gyengébb értékekkel kell szembesülnünk.
Biztató jel ugyanakkor, hogy az 1-9 fős vállalkozásokat leszámítva, minden létszámkategóriában növekedett a női vezetők aránya az elmúlt év folyamán. Az 50 és 249 fő közötti cégek 26 százalékában, míg a legnagyobb, 250 fő feletti alkalmazotti létszámmal működő vállalkozások közel negyedénél találkozhatunk legalább egy női vezetővel. A kizárólag nők által vezett vállalkozások pedig a működő cégek számának mindössze 26,3 százalékát teszik ki. Ezekből is látszik, hogy van még hová fejlődnünk, hiszen az európai unió tagjaként felénk is elvárás, hogy 2020-ra a tőzsdén jegyzett cégeink körében a vezetők legalább 40 százalékát nők alkossák.
Tulajdonosokban nincs hiány
A női munkavállalók fizetése átlagosan 16 százalékkal marad el férfi kollégáikétól, de régiónként is eltérő különbségekkel kell számolnunk. A legmagasabb – közel 20 százalékos – eltéréssel a Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon találkozhatunk, míg a legalacsonyabb – átlagosan 8 százalékos – különbséget az észak-alföldi megyékben mérték. A női vezetők aránya Észak-Magyarországon a legmagasabb, itt a cégek 35,35 százalékánál találkozhatunk nővel a felsővezetésben. A Nyugat-Dunántúlon a legrosszabb a helyzet, ahol mindössze 33 százalékot tesz ki a női vezetővel működő cégek aránya, ami minimális növekedést jelent 2016-hoz képest. A legnagyobb – negyed százalékpont közeli – növekedést a Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon mértük.
A hölgyek a vállalkozások tulajdonosi körében markánsabban képviseltetik magukat, mint a vezetői székben, országosan a cégek 42,64%-a rendelkezik női tulajdonossal. A magyar gazdasági társaságokat alkalmazotti létszám szerint csoportosítva a 250 fő feletti cégeknél találkozunk a legritkább esetben – 34,1 százalékuknál – női tulajdonossal. Ez több mint 2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A tulajdonosokra is igaz az a tendencia, hogy a kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató cégeknél találkozhatunk hölgyekkel a legnagyobb arányban. Arányaiban a leginkább „vállalkozó kedvű” nőket a Dél-Dunántúlon találjuk, ebben a régióban a cégek 43,76 százaléka rendelkezik női tulajdonossal. A legalacsonyabb – 42 százalékos – arány Közép-Magyarországon mérhető. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a csak nők tulajdonában álló vállalkozások alig 15 százalékát teszik ki a működő vállalkozások számának.
A szolgáltatási szektorban aktívabbak a nők
A regionális különbségek mellett az ágazati sajátosságok is jelentősen befolyásolják a nők részarányát a tulajdonosi, vezetői körökben. A KSH adatai alapján, a szolgáltató szektorban képviseltetik magukat legnagyobb részarányban a hölgyek, ahol az összes foglalkoztatott 55,31 százalékát teszik ki. Az iparban a nők aránya már csak 28,75 százalék, míg a mezőgazdaságban 24,31 százalékot tesz ki a számuk. Ezen számok ismeretében nem nagy meglepetés, hogy arányaiban a legtöbb nő által vezetett cég az egészségügy (49,8 százalékkal) és az oktatás (47 százalékkal) területéről kerül ki. Ugyancsak jelentős a női vezetésű cégek aránya a textiliparban, az egyéb szolgáltató cégek körében valamint a kiskereskedelemben. Ugyanezekben az iparágakban a legmagasabb a a női tulajdonosok részaránya is, annyi különbséggel, hogy az egyéb szolgáltató cégek kerültek a második helyre a rangsorban 50,1 százalékkal, míg az oktatással foglalkozó vállalkozások a negyedik helyre szorultak 50 százalékkal).
A női vezetésű cégek aránya a bányászatban a legalacsonyabb, kevesebb mint 19 százalék. Ezt követik a számítógép és elektronikai termékeket gyártó, valamint a gépipari cégek 20 százalék alatti aránnyal, míg az ipari gépgyártó és építőipari cégek körében a női vezetésű vállalkozások aránya nem éri el a 22 százalékot. A női tulajdonosok körében ugyancsak a bányászat a legkevésbbé népszerű, 33,8 százalékkal. Ezt követik a gépjárműkereskedelemmel foglalkozó, a kommunális tevékenységet végző, valamint az építőipari és fémgyártó cégek. Bár ezeknek az ágazatoknak alacsonyabb a népszerűsége a hölgyek körében, még így is találhatunk kizárólag női irányítás alatt álló vállalatokat. A legkisebb arányban – 10 százalék körüli értékkel – a gépiparban találkozhatunk teljesen nők által vezetett cégekkel. A csak női tulajdonosokkal rendelkező cégek az ipari gépeket gyártó vállalkozások között a legritkábbak, mindössze 5,4 százalékot tesz ki az arányuk.
