Királynők, csábítók, vezetők – kik ők?
A 2000-es évek óriási változást és új, erős női karaktereket hoztak a sorozatgyártás mindennapjaiba. Azóta a női szereplők nem csak szépek, szexisek, hanem szórakoztatóak, okosak és sikeresek is lehetnek.
Hogyan segítenek a sorozatok legyőzni a nap mint nap újjáéledő tévhitet, amely szerint a nők a gyengébbik nem képviselői? Az Invitel sorozatszakértője, Hermann Veronika vizsgálta meg ezt a kérdést.
Naponta tapasztaljuk, hogy a társadalom többsége még mindig a klasszikus női modellben hisz. Mária Magdolna és Madonna, avagy profán és szent kettőssége szinte a teljes európai kultúrtörténetet végigkíséri. A nőkről még manapság is szokás ebben a két szélsőséges ábrázolásmódban gondolkodni. Pedig a történelem már számtalanszor igazolta, hogy a nők tartják a világ felét – sokszor talán még annál is többet – és mindent elérhetnek, amit a férfiak. Feljuthatnak a csúcsra, ha nagyon akarják. Talán elsőre nem is gondolnánk, de a pozitív megítéléshez a sorozatok is nagyban hozzájárulnak.
Ezerarcú hősnők
A sorozatokban az 1990-es évektől kezdve egyre természetesebbé váltak az erős, összetett női figurák, arra azonban, hogy teljes történeteket építsenek rájuk, még sokat kellett várni. A 2000-es évek elejétől változott meg jelentősen a sorozatkészítők szemlélete és bátran nyúltak olyan – korábban tabunak számító – témákhoz, mint például a társadalmi problémák, politika, tolerancia, és újfajta családmodellek. Ez a változás nagy hatással volt a nők és a női szerepek megítélésére is, hiszen innentől kezdve a sorozatokban a nők már nemcsak a tűzhelyet őrzik, vagy éppen karrierjük alakulása és családi életük között őrlődnek, hanem – ezeket mind egyesítve – kitörnek ezekből a skatulyákból éppen úgy, ahogy időnként a nézőik is.
A helyzet persze nem tökéletes, hiszen amíg a sorozatok egyre nagyobb láthatóságot biztosítanak a sokféleségnek, a filmipar még mindig elég homogén: a fősodorbeli mozifilmek főszereplőinek alig 15%-a nő, míg a moziba járók között ennél értelemszerűen jóval nagyobb, nagyjából 50-55%-os az arányuk. Talán ezt ismerték fel a sorozatgyártók is, amikor Shonda Rhimes három úttörő női főszereplője után egyre több olyan produkció készült, amelynek a főszereplője nemhogy nő, de adott esetben színes bőrű, vagy éppen nem heteroszexuális. A felmérések szerint ezek a sorozatok ugyanolyan, ha nem még nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint a korábbi, úgymond hagyományos főszereplőkkel dolgozó társaik. Nem kell társadalomkutatónak lenni ahhoz, hogy belássuk: a popkultúra termékei annál népszerűbbek, minél jobban hasonlítanak a világunkra, minél hűbben ábrázolják annak sokszínűségét és minél több magyarázatot próbálnak kínálni számunkra.
„Televízió-szolgáltatóként is tapasztaljuk, hogy ha egy társadalmi jelenségnek pozitív nyilvánosságot adunk, akkor annak változhat a társadalmi megítélése is. Éppen ezért a láthatóság kulcsfogalom a nők és a sorozatok esetében egyaránt. Manapság a médiában is egyre nagyobb szerepet kapnak a sikeres nők, a televízió sokat tett és tesz a róluk alkotott kép megváltoztatásáért. Büszkék vagyunk arra, hogy filmes csatornaválasztékunkkal – és a sorozat-fogyasztási attitűd valamint a fentiekhez hasonló témák elemzésével – mi is hozzájárulhatunk a női szerepek megítélésének megváltoztatásához, formálásához” – fogalmazott Langsteiner Marianne, az Invitel Csoport lakossági- és kisvállalati üzletágának vezetője.
Fotók forrása: ©ABC Studios, ©2016 NBCUniversal Media, LLC. All rights reserved
