Hamarosan mesterséges vért is kaphatunk
A művér úgy néz ki mint az őrölt paprika. A porszerű formában szállítható, a használatához pedig steril vízzel kell majd összekeverni. A mostani verziót még csak egereken tesztelték, még hátra van, hogy embereken és nagyobb testű állatokon is kipróbálják.
Óriási igény lenne művérre. A baleseteknél előálló vérveszteség gyakran halálos lehet, s ha a sérült túl is éli a krízishelyzetet, az oxigénhiány maradandó károsodásokat okozhat a szöveteiben. Csak az Egyesült Államokban 17 000 ember hal meg ilyen oxigén- és tápanyaghiányos állapot miatt, amikor a vér nem szállítja ezeket kellő gyorsaságban és mennyiségben. Ezt az jelenti, hogy naponta 46-an hunynak el emiatt, holott a halál oka megelőzhető lenne. Például mesterséges vérrel.
Kudarcok és kudarcok
A friss vért csak 42 napig lehet tárolni hűtőben, hűtés nélkül pedig néhány órán belül fel kell használni. A művér elsősorban olyan helyeken lenne hasznos, ahol az infrastruktúra kezdetleges és a mentőautó nem érne időben a helyszínre. Az orvostudomány bő 50-60 éve próbálkozik a mesterséges vér létrehozásával, de a kísérletek eddig kudarcot vallottak. Olyan cégek hagytak fel ez irányú kutatással, mint a a Baxter, a Biopure vagy a Northfield Laboratories.
1989-ben az amerikai FDA engedélyezte a japán fejlesztésű Fluosol-DA-20 nevű készítményt, de a mellékhatásai és a használatának összetett volta miatt 1994-ben visszavonták az engedélyt. Nemrég az Oxycyte nevű cég igyekezett embereken kísérletezni a saját fejlesztését, de 2014-ben felhagyott a próbálkozással, mert nem nagyon jelentkezett senki kísérleti alanynak.
Egyedül a HbO2 Therapeutics által előállított vérhelyettesítő anyagot, a Hemopure-t engedélyezték a Dél-Afrikai Köztársaságban. Ez tehén-hemoglobinból előállított anyag, ennek embereken való tesztelését azonban betiltotta az FDA az USA-ban. Tehát sem Európában, sem Amerikában nem hagyták jóvá a bármilyen mesterséges vér forgalomba hozását.
Új remény?
Angliában az állami National Health Service -a University of Bristollal együttműködésben- egy "őssejt-alapú" vérkészítmény klinikai tesztelését kezdi 2017 őszén. Kérdés, hogy ez az anyag másképp viselkedik-e, mint a hagyományos, véradóktól vett vér.
Az innovációt kifejlesztő orvos neve Dr. Allan Doctor - erre mondják, hogy nomen est omen. A kutatócsoport egyelőre apró műszereket juttatott nyulak vérereibe, hogy mérjék, mennyire húzódnak össze az érfalak, így össze tudják vetni azokkal az adatokkal, amikor a művér áramlik az ereikben.
"A Hemoglobin, a fehérvérsejtekben lévő fehérje, ami szállítja az oxigént a tüdőből a szövetekbe, de károsítani is tudja a szöveteket és összeszoríthatja az ereket." - magyarázza Dr. Doctor, a St. Louis-i Washington University gyermekgyógyászati tanszékén dolgozó orvos és kutató. Ő a hemoglobint egy a University of Illinois kutatói által fejlesztett szintetikus polimerbe csomagolta. Ettől az eljárástól remélik, hogy az ErythroMer nevet viselő mesterséges vér nem fogja összehúzni az ereket és egyúttal érzékelni fogja, hova kell mennie az oxigénnek.
A polimeres burkolat reagál a vér pH-szintjére és felveszi az oxigént a tüdőből - ahol a pH-szint magas - és oda szállítja, ahol alacsony a pH-szint. A termék egyszerűen por alakban fagyasztható, s feloldás után steril vízzel összekeverve lesz belőle befecskendezhető művér, mely használható háborúban, óceánjáró hajókon, sőt akár az űrben is.
Bárkinek beadható
A St. Louis-i orvos olyan anyagot hozott létre, ami "immunnéma", vagyis bármilyen vércsoportú embernek beadható, nem fogja aktiválni az immunrendszert, vagyis az nem azonosítja idegen anyagként és nem támadja meg, ígéri a szakember.
Az NBC amerikai tévécsatorna beszámolójában felidézte, hogy a korábbi kísérletek azért nem sikerültek, mert a mesterséges vér kiadta magából az oxigént, mielőtt a szövetekhez vitte volna. Sőt, olyan esetről is tudni, amikor a mesterséges hemoglobin olyan kedvezőtlen folyamatokat indított el a testben, amelynek szívinfarktus lett a következménye.
Független szakértők arra hívták fel a figyelmet Dr. Doctor innovációja kapcsán, hogy már korábban is kísérleteztek tudósok a hemoglobin tokba zárásával. Többféle anyagot kipróbáltak, de egyik sem volt hatásos megoldás. A University of Coloradón is folyt már ilyen jellegű kísérlet. Sikertelenül. A Canadian Blood Services egyik munkatársa azt kifogásolta, hogy Dr. Doctor készítményében a részecskék túl kicsik, mintegy 20%-a egy normális vörösvérsejtnek, ami magával hozza azt az eshetőséget, hogy a vér kiszivárog az erekből a környező szövetekbe. Ha pedig az ember balesetben sok vért veszít, amúgy is hajlamosak az erei a meghibásodásra, a repedésre.
Dr. Doctor és munkatársai eddig csak az egereken végzett tesztek eredményeit ismertették egy szakmai konferencián. Azt még nem tudni, nagyobb testű állatokban hogyan viselkedik a művér, megváltoztatja-e a véralvadást, illetve károsít-e más sejteket a véráramban. Ezek a kísérletek most indulnak.
(A statnews.com és az NBC News cikkei alapján)