Cukor, szacharóz, glükóz, fruktóz - mik ezek, és mit okoznak?
Bizonyos ételek, italok fogyasztása közben olyan anyagok kerülnek a szervezetbe, ami nagy mértékben hozzájárulhat a kilók gyarapodásához, az inzulin rezisztencia vagy a cukorbetegség kialakulásához, és számos egyéb anyagcsere zavarhoz. Ez az anyag a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup.
A fogyasztásával kapcsolatos veszélyekről kérdezzük Dr. Gajdács Ágnes belgyógyász, obezitológus szakorvost, testsúlygyógyászt, a MediFat igazgatóját.
„Az édes íz szeretete alapvető emberi tulajdonság, nem véletlen, hogy a gyümölcsök és a méz évezredek óta a kedvenceink közé tartoznak. Mivel az édes íz lehet például örömforrás, vagy a jutalmazás egyik eszköze, ezért egyre jobban kívánjuk, egyre többet fogyasztunk belőle. Néhány évvel ezelőtt, még a cukoralkoholok (pl. nyírfacukor, eritrit stb.) divatossá válása előtt az egyik legfőbb természetes, cukorhelyettesítő alternatíva a fruktóz volt. Mivel a fruktóz édesebb a cukornál, ezért kisebb mennyiség is elég belőle, ráadásul a glikémiás indexe alacsony, így a cukorbetegek és fogyókúrázók is előszeretettel választották cukor helyett. Az elmúlt években azonban felvetődött a gyanú, hogy a cukor lecserélése korántsem olyan jó döntés. Ráadásul néhány étel és ital úgy tartalmaz fruktózt , hogy nem is tudunk róla, vagy ha fel is van tüntetve a termékcímkén valamilyen néven, a mennyiségről nem kapunk tájékoztatást.” – mondja a szakorvos.
Cukor, szőlőcukor, gyümölcscukor, fruktóz – mi a különbség?
„A cukor kifejezés hallatán legtöbben a kristálycukorra gondolnak. Az étkezési cukor – pl. fehér vagy barna nádcukor, répacukor, juharcukor -, más néven szacharóz egy diszacharid, amely egy szőlőcukor (glükóz) és egy gyümölcscukor (fruktóz)molekula összekapcsolódásával jön létre. A glükóz, más néven szőlőcukor egy monoszacharid, melyet sokrétűen használ fel a szervezetünk. A májból a glükóz az aktuálisan energiát igénylő szerveinkhez kerül, például az agyba szellemi tevékenység során, vagy az izmokba fizikai aktivitás esetén. Ha épp nem igényel egyik szerv sem energiát, a máj raktározás céljából visszaalakítja a glükózt keményítővé (glikogén), a glikogénraktárak megtelte után a felesleg zsírrá alakul, és a zsírraktárakba kerül. A szőlőcukor ezen kívül fontos alkotóeleme pl. a fehérjéknek, a sejtmembránnak, hormonoknak, az immunrendszer egyes alkotóelemeinek. A vércukorszint pedig nem más, mint a vérben lévő glükóz mennyisége, melynek szabályozását az inzulin hormon végzi, segítségével a cukor a vérből a sejtekbe kerül, és fel tud használódni. A fruktóz (gyümölcscukor) szintén monoszacharid, a szervezetben enzimes mechanizmussal alakul át glükózzá. A fruktóz a GLUT-5 receptorok segítségével szívódik fel a belekben, és mivel a glükózzal ellentétben a fruktóz nem serkenti az inzulin kiválasztást, szinte teljes egészében a máj glikogénraktárait tölti fel, ráadásul„zsírgyártó” üzemmódba kapcsolja szervezetet. Ezen kívül a fruktóz az étvágyunkat is növeli, mert a glükóznál kevésbé gátolja az étvágyfokozó ghrelin hormon termelődését, az étvágycsökkentő leptin hormon termelését pedig gátolja. A túlzott fruktózfogyasztás a zsigeri (pl. máj) zsírmennyiséget növeli, így a túlsúly, elhízás,inzulinrezisztencia, cukorbetegség, metabolikus szindróma kialakulásának kockázata jelentősen nő." – avat be a részletekbe Dr. Gajdács Ágnes.
Mi mindenben van cukor?
Az élelmiszercímkéken nem kötelező a fruktóz tartalom feltüntetése, ennek ellenére néha megtalálhatjuk az erre utaló elnevezéseket: fruktóz, inulin, invertcukor, glükóz-fruktóz szirup, fruktóz-glükóz szirup, fruktóz szirup, magas fruktóztartalmú kukorica szirup (high fructose corn syrup= HFCS), izocukor. Hanem találunk adatot az adott termék fruktóz tartalmáról, de csökkenteni akarjuk a fruktózbevitelünket, az alábbi ételek, italok mennyiségét csökkentsük lehetséges magas fruktóztartalmú kukoricaszirup tartalmuk miatt:
- Szénsavas üdítők, gyümölcslevek
- Ízesített joghurtok
- Sütőipari termékek
- Reggelizőpelyhek
- Gyümölcskonzervek
- Szószok, öntetek
- Instant levesek
- Instant kávék, kávéízesítők
Érdemes megfogadni az Amerikai Diabétesz Társaság (ADA) legújabb ajánlását, melyben nem javasolja a fruktóz feldolgozott formában történő alkalmazását, ezért ajánlja pl. az üdítőitalok fogyasztásának minimálisra csökkentését minden korosztályban. Mielőtt viszont kedvenc gyümölcseinkről is lemondanánk, a gyümölcsök, zöldségek rendszeres fogyasztása továbbra is ajánlott! Édesítésre leginkább a sztívia javasolható, ami kalóriamentes, nem emeli a vércukorszintet, cukorbetegek, fogyókúrázók is biztonsággal fogyaszthatják.
Fruktózáradatban élünk
A Kelet-Európában kapható élelmiszerek egy részének a Nyugat-Európaiétól eltérő minőségéről vagy ízéről szóló híradások hatására a nagy üdítőital-gyártó cégek egyike gyorsan reagált a felvetésekre. Így kiderült,hogy bár a cég különböző édesítőszereket használ országonként, Magyarországon az USA-ban használt receptúrával megegyezően fruktóz-glükózszirupot használnak termékeikhez, amelyet magyar kukoricából állítanak elő. Annak örülhetünk ugyan, hogy nincs részünk megkülönböztetésben az amerikai fogyasztókhoz képest, az örömünket azonban rontja, hogy a hízás és cukorbetegség szempontjából különösen veszélyes a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup (más néven HFCS, izoglükóz, fruktóz-glükóz szirup) fogyasztása, melyet elsősorban üdítők, gyümölcslevek, ill. élelmiszerek édesítésére használnak. A szirup egyre nagyobb arányú élelmiszer ipari felhasználása mellett szól, hogy olcsó, hosszan eltartható, sütőipari termékeknek szép színt ad. A magas fruktóztartalmú kukoricaszirupokban a fruktóz-glükóz arány változó, leggyakoribb az 55% fruktóz – 45% glükóz arány. Az USA-ban 2007-es adatok szerint a teljes édesítőszer felhasználás 41%-át a fruktóz és magas fruktóztartalmú, 45%-át pedig szacharóztartalmú ( 50%-ban szintén fruktózból álló) édesítőszerek tették ki. A globálisan egyre növekvő kukoricaszirup használatra hatással van az EU cukorpiaci rendtartása is, mely pl. kvótákkal szabályozza a répacukor, nádcukor, izoglükóz (magas fruktóztartalmú kukoricaszirup), melasz, inulinszirup és bizonyos más cukrok előállítását, felhasználását. Magyarországnak van 2013/14-es adatok szerint a legnagyobb izoglükóz kvótája,kétszer akkora, mint a 2. legnagyobb kvótával rendelkező Belgiumé. A cukorkvóta rendszer 2017. szeptember 30-án megszűnik, nagy kérdés, hogy ez a változás milyen hatással lesz pl. a magyar piacra, hiszen mi magyarok évente fejenként kb. 21 kg bevitellel a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup fogyasztási világranglista 2. helyét foglaljuk el, alig lemaradva az USA-tól!
Egyes tanulmányok arra hívják fel a figyelmet, hogy egyéb mutatóktól (népesség elhízottsági adatai, összkalória-, illetve étkezési cukorbevitel) függetlenül nőtt a II. típusú cukorbetegség, és azt megelőző kóros eltérések gyakorisága azokban az országokban, ahol gyakoribb a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup fogyasztás. Mivel a kukoricaszirup pontos fruktóz tartalmáról nem állnak rendelkezésre adatok, a fruktózfogyasztás akár jóval magasabb is lehet, mint a becsült értékek. Az viszont biztos a KSH adatai szerint, hogy 12 év alatt duplájára nőtt Magyarországon a cukorbetegek aránya a 15 évnél idősebbek között: 6 %-ról (2003) 12,5%-ra (2015).
Fruktóz – a jó, a rossz és a csúf
Tudományos konferenciákon gyakran elhangzik a következő mondás: Van a jó, a rossz és a csúf fruktóz. Az almában található fruktóz a jó, az étkezési cukorban lévő a rossz, a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup pedig a csúf. Ez a megállapítás nem véletlen, hiszen a magas fruktóztartalmú étrend már 1 hét után kedvezőtlen változásokat indíthat el - különösen a fruktózhatásra genetikailag is fogékony emberekben-, például a trigliceridszint növekedése mellett gyakori az összkoleszterin és az LDL-koleszterin szint emelkedése, míg az érelmeszesedés ellen védő hatású HDL-koleszterin szint csökken. A magas fruktóztartalmú étrend ezen kívül már 7 nap alatt jelentős vércukor-, és inzulinszint emelkedést okoz, inzulinrezisztencia alakulhat ki, növeli a zsigeri, a máj és az izmok zsírtartalmát, a húgysav szint is nő, fokozódik a magas vérnyomás és egyéb szív- és keringési betegségek rizikója. Más vizsgálatokban a fruktóz tartalmú üdítőital fogyasztása 3 hét után jelentősen növelte a testsúlyt mindkét nem esetében. A Framingham Heart Study megállapította, hogy napi több, mint egy adag üdítőital bevitele a metabolikus szindróma gyakoriságának növekedését eredményezi. A súlygyarapodás és a fruktózhatás kapcsolatba hozható a nem alkoholos zsírmáj kialakulásával, az ebben szenvedők kb. kétszer annyi fruktózt fogyasztanak (90 g/nap), mint az egészségesek. A fokozott fruktózbevitel kedvezőtlen hatást gyakorol a bélflórára,és megváltoztatja a bél áteresztő képességét, ami alacsony szintű krónikus gyulladást hoz létre a szervezetben. A magasabb fruktózbevitel az agyműködésre is hatással van, rontja pl. a koncentrációt.
