Nem sportolnak a magyar nyugdíjasok
A magyar idősek háromnegyede nem sportol rendszeresen, saját bevallásuk szerint az időhiány, a lustaság és a rossz egészségügyi állapot állnak ennek háttérében – derült ki egy friss országos kutatásból, amely az Egészségügyi Világnap alkalmából készült.
A kutatás során a megkérdezettek 24 százaléka állította, hogy sportol, további 42 százalék korábban végzett ilyen tevékenységet, de már felhagyott vele, a válaszadók 34 százaléka pedig soha nem is sportolt. A nem sportolás első számú indoka az időhiány, a válaszadók 19 százaléka jelölte meg ezt, míg 17 százalékuk lustaságra hivatkozott. A válaszadók 14 százaléka egészségügyi állapota miatt nem végez ilyen tevékenységet. Azok az idősek, akik soha nem sportoltak leginkább (21 százalék) azzal magyarázzák ezt a döntésüket, hogy megítélésük szerint sport nélkül is eleget mozognak. A 4Life Direct felmérésében arra kereste a választ, hogy egészséges életmódot folytatnak-e az 50 év felettiek, sportolnak-e rendszeresen és milyen élelmiszer típusokat fogyasztanak leginkább.
Április 7-én, az Egészségügyi Világnapon 1950 óta minden évben arra emlékezünk, hogy 1948-ban ezen a napon alapította meg az ENSZ a WHO-t (World Health Organization), az egészségügyi világszervezetet, melynek célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása.
Mindössze a megkérdezettek harmada tud a lakóhelyéhez közel direkt idősek számára kialakított sportolási lehetőségről - ez az arány szignifikánsan magasabb a budapesti lakosok esetében (40 százalék), míg a községekben, falun élők kisebb arányban tudnak ilyenről (28 százalék). A válaszadók 19 százaléka szerint nincs ilyen típusú sportolási lehetőség a környékükön, a megkérdezettek közel fele pedig nem tud róla, hogy lenne ilyen lehetőség.
Érdekesség, hogy a kutatás szerint a sportolás független az életkortól, a nemtől, vagy az aktivitástól, vagyis például a nyugdíjasok ugyanakkora arányban sportolnak, mint azok, akik még aktívak.
Több gabonát esznek a nyugdíjasok
A megkérdezett 50 év felettiek túlnyomó többsége hetente többször is fogyaszt gabonaféléket, pékárut, tejtermékeket, gyümölcsöt, zöldséget és húst is. A napi szintű fogyasztásban a pékáruk állnak az első helyen, illetve minden második válaszadó naponta fogyaszt tejterméket és gyümölcsöt. Zöldség azonban már csak 31 százalékuk, hús pedig csak ötödük asztalára kerül minden nap. Az édesség kevésbé fogyasztott kategória, a válaszadók fele fogyaszt ilyesmit hetente többször is. Alkoholt önbevallás alapján ötödük fogyaszt hetente többször is, 5 százalék pedig naponta.
A heti többszöri fogyasztási adatokat vizsgálva kiderül, hogy a nyugdíjasok magasabb arányban fogyasztanak gabonaféléket, pékárut, tésztát, húst, valamint alkoholt, mint azok, akik még nem vonultak nyugdíjba. A középkori és időskori elhízásban szerepet játszik az is, hogy egyre kevesebb figyelmet szentelünk testünk valós tápanyagigényeinek, s nem olyan ételeket eszünk, amik tápanyagokban és fehérjékben gazdagok, hanem inkább szénhidrátokban és cukorban.
Ami számít, és ami nem
Idősebb korban lassul az anyagcsere, legalábbis korábban ezt állították a tudósok. A legújabb kutatások azonban ezt cáfolják: az időskori elhízás hátterében nem az anyagcsere-folyamatok lassulása, hanem a mozgáshiány áll
Szakemberek megvizsgálták az emberek pihenő állapotban működő anyagcseréjét, ami azt jelenti, hogy mennyi energiát használ fel a szervezet, amikor nem mozgunk. Ennek mértékét több tényező is befolyásolja, például a magasságunk, a nemünk, a génjeink. Vagyis ezeken sokat nem változtathatunk.
Ha viszont egy bizonyos kor után azért szedünk könnyebben magunkra kilókat, mert egyre kevesebbet mozgunk, a helyzet orvosolható. Az anyagcserét több módon is felgyorsíthatjuk valamelyest. A mozgás mellett, hasznos, ha csípős ételeket eszünk, ha stimulánsként ható italok iszunk (pl. kávét, teát) vagy ha nagy mennyiségű fehérjét veszünk magunkhoz. Túl nagy különbséget a kalóriaégetésben ne várjunk ezektől. Egy biztos, fogyni nem leszünk képesek miattuk. A legjobb módszer az anyagcsere felgyorsítására továbbra is a mozgás, vagyis a fizikai erőkifejtés. Ez jelenthet akár kisebb fizikai aktivitást, mint például egy rövid sétát, a lépcső használatát a lift helyett, vagy módszeresebb, hosszan tartó, egy-két órás sportolást, jógázást, konditeremben edzést, úszást.
Hiába álltunk le a mozgással, az edzés után is csúcson jár az anyagcsere - legalábbis a pihenő testhelyzetekben tapasztalt kalóriaégetéshez képest. Ekkor ugyanis még mindig nagy oxigénmennyiségre van szüksége a testnek.
Bizonyos ételek, italok fogyasztása közben olyan anyagok kerülnek a szervezetbe, ami nagy mértékben hozzájárulhat a kilók gyarapodásához, az inzulin rezisztencia vagy a cukorbetegség kialakulásához, és számos egyéb anyagcsere-zavarhoz.
