2018. június 25. hétfő
Vilmos és Maxim napja

Az érzékeny felszín

Nincs olyan ember, aki ne szembesült volna valaha valamilyen bőrproblémával. Ekcéma, allergiás bőrelváltozások, vagy a pikkelysömör – az előfordulásuk száma folyamatosan nő. A bőr a szervezet legnagyobb és elsődleges „védőrendszere”, amire figyelnünk kell!

Bőrünk a szervezet leghitelesebb és persze leginkább szembetűnő tükörképe. Tökéletesen jelzi, ha gond van, ahogy igaz az is: amint immunrendszerünk nincs a legjobb állapotban, a bőrbetegségekre is fogékonyabbak leszünk. A folyamatosan fejlődő fototechnika miatt azonban a kép kissé csalóka, ahogy a rengeteg „korrekciós” eszköz, alapozó, színezett testkrém, vagy a szolárium is torzítja a képet arról, milyen is a „klasszikusan” egészséges bőr.

 

Fertőz? Nem fertőz?1685.jpg

Minden apró pici folt, elszíneződés miatt nem kell aggódni, de az tény, hogy nincs olyan közöttünk, aki élete során ne találkozna valamilyen bőrbetegséggel. Ráadásul a megbetegedések száma folyamatosan emelkedik.

 

A leggyakoribbak az allergiás bőrbetegségek, az ekcéma, a vírusos szemölcsök, gombás fertőzések, vagy a pikkelysömör, amely az egyik leginkább megbélyegző betegség. Bőrünk nemcsak azért igényel különös gondoskodást, mert az első benyomást adja rólunk a külvilágnak, de szervezetünk elsődleges és legnagyobb védekező szerve is. De mi okozza a betegségeit, vagy mikortól tekintendő „kórosnak” egy-egy elváltozás? „A bőrbetegségek egy jelentős része kellemetlen, az életet talán a leginkább átható probléma. Többnyire látványosak, bőrünk már csak ezért is különleges törődést igényel – mondja dr. Holló Péter egyetemi docens. – Számos bőrbetegséget fertőzések váltanak ki, ez azonban nem azt jelenti, hogy mindegyikük jelentős fertőzőképességgel rendelkezik. Leginkább kicsi, zárt közösségekben fordulnak elő, és döntő, hogy immunrendszerünk mennyire van leterhelve.

 

Legnagyobb szervünk a bőrünk, amelynek külön immunrendszere van, de ezen túl is szervezetünk elsődleges védelmi vonala. Hordozunk egyfajta velünk született érzékenységet, ami meghatározza, hogy a különböző külső, belső ingerekre hogyan reagálunk, de a környezeti adottságok, életmód is nagyban befolyásolják bőrünk állapotát.”

 

Rizikófaktorok

1683.jpgBőrünk sokféle lehet, ami alapvetően határozza meg, kinek, mire kell különösen ügyelnie. „A rákos megbetegedések szempontjából a bőr pigmentáltsága a meghatározó – mondja Holló Péter. – Míg a világos bőrűeket jobban, a sötétebbeket kevésbé fenyegeti a bőrrák. A különböző allergiás, fertőző betegségekkel szemben a száraz, érzékenyebb bőrűek a védtelenebbek. Nekik sokkal jobban kell figyelni például a kiszáradásra. Téli időszakban különösen fontos a hidratálás, bőrápolás.

 

Az utóbbi időben a D-vitamin hiányt is számos betegséggel kapcsolatba hozzák. Tény, hogy a hiánya az immunrendszerünkre hat, ami gyengíti bőrünk védekezőképességét is. Az azonban tévhit, hogy akár a téli, akár a nyári szoláriumozással »eddzük«, készítjük fel testünket a nyári napsugarak esetleges káros hatásaira. Senkit sem bíztatok a szoláriumozásra.”

 

Holló doktor a rosszindulatú elváltozásokkal kapcsolatban is eloszlat egy tévhitet. „Messze idejét múlt az a felfogás, hogy jobb, ha nem nyúlunk hozzá az anyajegyekhez. Az a kóros anyajegy, amit idejekorán észlelünk, és szükség esetén eltávolítunk, nem okoz a továbbiakban gondot. Ha olyan elváltozást találunk a testünkön, ami korábban nem volt ott, vagy csak megváltozott, vérzik, más a formája, a felülete, megváltozott a színe vagy kisebesedik, mutassuk meg mindenképpen szakembernek. Habár a bőrrák, és elsősorban a legrosszabb indulatú melanoma gyakorisága rohamosan emelkedik, szerencsére az utóbbi években megnőtt a korai stádiumban felismert bőrdaganatok aránya.”

 

UV-sugarak:

nem tréfa, védekezzen!

Az ultraibolya sugarak közül különösen veszélyes a rövidebb hullámhosszúságú UV-B sugár, ami a felhámig hatol, rövid távú hatása a napozás után pár órával jelentkezik bőrpír, gyulladás, felhólyagosodás és hámlás formájában.

Az UV-B sugarak károsítják a sejtmagban lévő DNS-t, ezáltal okozhatnak bőrrákot, ráadásul az ózonréteg vékonyodásával a rákkeltő UV-B sugárzás még nagyobb mértékben éri a bőrt. Mivel a mesterséges UV-A sugárzást kibocsátó szoláriumok fénycsövei is bocsátanak ki kis mértékben UV-B sugárzást, ezért megdőlni látszik az a teória, hogy a szolárium nem okozhat bőrrákot.

 

A bőrrák

A rosszindulatú bőrdaganatokat alapvetően két nagy csoportba oszthatjuk, a hám eredetűek és a festéksejt eredetűek. A hám eredetű daganatok közül a két leggyakrabban előforduló típus a bőr bazális, azaz legalsó rétegéből kiinduló bőrrák (basalioma) és a laphámrák (spinalioma). A basalioma főleg 40 év felett jelentkezhet, a fénynek kitett területeken, leggyakrabban az arcon és a törzsön – tenyéren, talpon vagy nyálkahártyákon sosem fordul elő. A basalioma lassan növekszik és áttétet igen ritkán ad.

 

A spinalioma kevésbé gyakori, de gyorsan növekszik, az esetek 1 százalékában ad áttétet, elsősorban a nyirokcsomókban. Szintén a fénynek kitett területeken jelentkezik, de a nyálkahártyán is megjelenhet.

Mindkét bőrrák-típus kialakulásában szerepet játszik a tartós, éveken keresztül összeadódó napfénykárosodás. Azoknál, akik tartós napfényhatásnak vannak kitéve lényegesen gyakoribb az előfordulásuk.

 

A festék tartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása a melanóma. A bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok 2-3 százalékát alkotja, viszont a legveszélyesebb, rendkívül rosszindulatú daganat. A belső szervekbe, májba, agyba, tüdőbe, csontokba korán ad áttétet. Késői felismerés esetén a betegek fele szervi áttétben meghal, korai felismerésekor ez az arány 10 százalékra csökkenthető. A melanomás betegek száma az utóbbi évtizedekben ijesztően növekszik, az elmúlt 50 évben meghatvanszorozódott! Ez a környezeti hatásokkal, elsősorban a túlzott napozással magyarázható. Magyarországon évente több mint kétezer új esetet diagnosztizálnak. A 20-30 éveseknél és a 60 év körülieknél van737.jpg a két maximuma a kialakulásának, de fiatalabbaknál is elő fordul. Bármely testrészen jelentkezhet: kialakulhat a talpakon, tenyereken, körömágyban, nyálkahártyákon, sőt a szemben is. Sokszor anyajegyből keletkezik, de az esetek 70 százalékában az ép bőrön jelenik meg, mint rosszindulatú daganat. Kockázati tényezői a fokozott ultraibolya (UV) sugárzás, a fehér bőr, a kék szem, a szőke haj, az irritáció, a bőr többszöri sérülése, öt milliméternél nagyobb, szabálytalan pigmentációjú, szabálytalan szélű anyajegyek, az anyajegyek nagy száma, illetve korábbi bőrrák előfordulása a szűkebb vagy tágabb rokonságban.