Titkos tipp az ingatlanközvetítőtől: itt érdemes lakást venni!
Hatalmas a kínálat az ingatlanpiacon, és az árak is magasak. Mivel a lakásvásárlás hosszú távú befektetés, érdemes nagyon körültekintően választani, nehogy később megbánjuk a döntésünket. A lakás értékét az állapotánál és elrendezésénél sokkal inkább befolyásolja az elhelyezkedése.
Az ingatlanok árát számos tényező befolyásolja, a lakás paraméterei mellett leginkább az elhelyezkedése és a közvetlen környezete. A köztérfelújításoknak és város-rehabilitációs programoknak köszönhetően korábban kevéssé preferált részek is kifejezetten vonzóvá válhatnak. Budapesten több tucat helyszínre érdemes most figyelni – még mielőtt az eladók újraárazzák az ingatlanjukat!
Minőségi lett a nyolcker
A Fővárosi Közgyűlés a közelmúltban úgy döntött, hogy 5,5 milliárd forinttal támogat 32 budapesti köztér-megújítási programot. A főváros minden kerületében várható olyan rekonstrukció, amely már középtávon hatással lesz a környék ingatlanáraira. A zöldterület-fejlesztési és rehabilitációs projektek egyik leglátványosabb hozadéka, hogy idővel a környező lakások árai is emelkedésnek indulnak. „Befektetési célból jó vételnek számítanak azok az akár rossz állapotú és kevésbé értékes lakások, amelyek egy jövőben fejlesztendő területen vannak. Ezek esetében a nyereség az általános piaci árnövekedéssel járó hasznot is meghaladhatja” – osztja meg tippjét Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A korábbi példák azt mutatják, hogy egy kiterjedtebb városfejlesztési program hatalmas lökést ad a helyi lakásáraknak. Lassan 10 éve zajlik a VIII. kerületi Magdolna negyed rehabilitációja, amelynek hatására a korábbi hírhedt városrészből egyre kedveltebb környék vált. Az ingatlanok emelkedő színvonala a vásárlók új körét is megszólította, ma már a lakók 45%-a középosztálybeli beköltöző. Budapest másik nagy ívű fejlesztése a Corvin negyed 2006-ban kezdődött megújítása. A beruházásoknak is köszönhető, hogy a IX. kerület tavaly 24%-os áremelkedéssel dobogós volt a fővárosi kerületek között. De szintén jó példa a XI. kerületi Bikás Park, ahol a parkfelújításnak és a metrómegállónak köszönhetően többszöröződtek az árak.
Kisebb léptékű átalakítások is nagy áremelkedést idézhetnek elő. Tipikus példa erre a sétálóutcává minősítés, melynek hatására a frissen kialakított közösségi terek megtelnek élettel, szolgáltatóegységek létesülnek, jóval élhetőbbé téve a környéket. A hajdani iparterület mellett lévő budai Lövőház utca például mára a környék gasztronómiai, kulturális és szórakoztató terévé vált. Az agglomerációban általában korábbi külterületeket, üdülőövezeteket közművesítenek és minősítenek át építési telkekké. „Befektetési célú ingatlanvásárlásnál évtizedes távlatban kell tervezni, ezért érdemes olyan szakértőtől tájékozódni, aki ismeri az adott környék fejlesztési terveit és ennek birtokában segít meghozni a legjobb döntést” – teszi hozzá Valkó Dávid.
Felújítás okosan!
Míg az elhelyezkedésen nem, a lakás állapotán tudunk változtatni. Felújításra átlagosan 1,8 millió forintot szánnak a magyarok. A népszerű lakásfelújítási szándékok főként a lakás komfortosságát és energiahatékonyságát érintik. A festés és tapétázás a legnépszerűbb cél, a felújítást tervezők 62 százaléka gondolkodik ebben, második leggyakoribb a nyílászárók cseréje (44 százalék). A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a fürdőszoba felújítása (40 százalék) került, majd a sorban a hőszigetelés, a fűtési rendszer, valamint a padló és konyha felújítása következik - mutat rá a Fundamenta kutatása. Az országos reprezentatív felmérés eredményei alapján a 30-as és 40-es korosztályban a legjellemzőbb, hogy végső otthonként gondolnak a meglévő lakásukra, így ebben az életkorban, és az első gyerek megszületését követően válik hangsúlyossá az ingatlan „rendberakásának” kérdése is.
A Fundamenta kutatásából az is kiderül, hogy a konyha, az elektromos hálózat és a vízvezeték felújításának terve jobban előtérbe kerül, amikor a renoválás nem a meglévő saját, hanem új lakás vásárlásához kapcsolódik. A legbevállalósabbak az átalakítások terén a fiatalok, a húszas éveikben járók változtatnának legnagyobb arányban az alaprajzon, építenének új falakat otthonukba.
Panelből luxuslakás, viskóból álomházikó
1,8 millió forintnál többet költenek felújításra a központi régióban élők és a felsőfokú végzettségűek. A Fundamenta kutatási eredményei szerint szintén nagyobb összegből gazdálkodhatnak azok, akik lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkeznek. Ők átlagosan 2,3 millió forintot szánnának a lakás feltuningolására, ami azt mutatja, érdemes lakáskasszával előtakarékoskodni, mert így sokkal nagyobb mozgásterünk lesz a lakásátalakítás során.
A lakáscélú megtakarításokból végzett kreatív felújításokra jól hasznosítható példákkal szolgálnak a Fundamenta Otthonteremtők Viadala versenyének résztvevői. Arra, hogy egy panellakásból is válhat álomotthon, jó példa az egyik jelentkező, Vanda története, aki teljesen újragondolta a rendelkezésére álló 49 négyzetmétert. A felújítás során alig két hónap alatt valódi luxuslakás lett a megkopott fényű panellakásból, melynek falait megbontva és erkélyét beépítve tágas, új terek jöttek létre. Egy másik résztvevő, Kata megoldása pedig egy ház teljes átalakítására mutat jó példát: sok kitartással és munkával egy düledező viskóból igazi álomotthon született, melynek azóta azok is a csodájára járnak, akik eleinte nem hittek elképzeléseiben.
