Népszerűek az újépítésű családi házak
A KSH gyorstájékoztatója szerint idén, az év első 3 hónapjában 47%-kal több lakás épült és 89%-kal több építési engedélyt adtak ki, mint 2016 azonos időszakában. A belvárosi több száz lakásos nagyberuházásokon kívül a családi házak építése is meredeken emelkedik.
Idén, az első 3 hónapban országosan 2061 új lakásra adtak ki használatba vételi engedélyt, amely közel másfélszerese az előző évi adatnak. A rohamos emelkedés ellenére Budapesten 51%-kal kevesebb ingatlant adtak át. Ez azonban annak köszönhető, hogy a nagyléptékű építési beruházások még nem készültek el és ezek a lakások várhatóan csak a második félévtől kerülnek tömegesen piacra.
Az átlagnál jóval látványosabb, 82%-os emelkedés mutatkozik a családi házként épített ingatlanok terén. Ezt a piaci szegmenset erősen megviselte a 2008-ban kitört gazdasági válság. Ebben az időben ugyanis sokak számára, a hirtelen megnövekedett lakáshitel törlesztő részletek mellett vállalhatatlan terhet jelentett a legtöbbször túl nagy, és emiatt magas fenntartási költségekkel járó otthon. A válságot követő fellendülés a családi házak esetében zajlott le a leglassabban. Mára azonban országos átlagban elérték a válság előtti évek árait.
Sokan költöznének családi házba, mégis nagy a túlkínálat?
Az ellentmondás elsődleges oka, hogy az emberek elsősorban újépítésű családi házba költöznének. A sokszor korszerűtlen, használt épületek kevésbé népszerűek. Ezeknél az épületeknél a vásárlók gyakran tartanak az elsőre nem látható bonyodalmaktól, mint például a közművek hiányától, az osztatlan közös tulajdontól vagy a szolgalmi jogtól.
A fentieken felül az elmúlt évek építkezést ösztönző intézkedései, mint a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) bővítése, az áfa visszaigénylés lehetősége, az egyszerű építési bejelentés, illetve a kedvező hitelkörnyezet is támogatta az új családi ingatlanok építését.
„A budapesti ingatlanárak jelentős emelkedése miatt sokan döntenek úgy, hogy eladják korábbi, belvárosi lakásukat és annak árából külső, kertvárosi kerületekben, vagy a pesti agglomerációban – akár CSOK-kal kiegészítve – kezdenek el saját, nagyobb és komfortosabb családi házat építeni vagy építtetni.” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „A használt ingatlanok – főleg vidéken – kevésbé népszerűek, ezért akár nagyon vonzó áron lehet jó minőségű házhoz jutni.
Dübörög a CSOK
A bankok várakozásai szerint idén a CSOK-igénylések száma és a folyósított összeg is emelkedik. Ezt igazolják az első négy hónap adatai is. Az ügyfelek többsége továbbra is használt lakás vásárlásához kér csokot, de új lakás vásárlásához is egyre többen igénylik a támogatást - írja közleményében az MTI.
Az UniCredit Banknál 2017 első négy hónapjában éves szinten mintegy 40 százalékkal emelkedett a csok-kérelmet benyújtó ügyfelek száma, és immár megközelíti a hétszázat. Április végéig több mint egymilliárd forint támogatást folyósított a bank, ami jelentős emelkedés a tavalyihoz képest. A Takarékbank tájékoztatása szerint a takarékok és az FHB Bank fiókjaiban az első négy hónapban 1535 sikeres csok-igényt regisztráltak, több mint háromszor annyit, mint az előző év azonos időszakában. A folyósítás összegét - ami elérte az 5,2 milliárd forintot - pedig megötszörözték a tavalyi első négy hónaphoz képest. A Takarék csoport tagjai az elmúlt két évben 8160 csok-kérelemre szerződtek 23,5 milliárd forint összegben, a csok iránt érdeklődő ügyfelek száma április végén elérte az 53 ezret. Az MKB Banknál tavaly április végéig 240 csok-igénylést fogadtak be, idén ugyanebben az időszakban pedig 370-et. A folyósítások összege a tavalyi első négy havi 214 millió forinttal szemben idén április végéig 937,5 millió forint volt (ez a korábban befogadott ügyleteket is tartalmazza). Az MKB az adatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a 2016. február 10-i jogszabály-módosítások miatt tavaly sok kérelmet csak a módosítás után lehetett befogadni, és a folyósítások átfutási ideje is lényegesen hosszabb volt.
Az OTP Banknál használt lakásra vették fel eddig a legtöbben (76,5 százalék) a támogatást, amit az építés követ 16 százalékkal, majd az új lakás vásárlás 6 százalékkal, míg bővítésre mindössze 1,5 százalék igényelte a támogatást. Az MKB Banknál 2017 első négy hónapjában 58,8 százalék használt lakásra, 12,5 százalék újépítésűre, 28,7 százalék építésre és bővítésre adott be csok-igénylést.
Az UniCredit Bank tapasztalatai szerint az igénylők nagyobb részben meglévő gyermekek után igényelték a támogatást, főként ugyancsak használtlakás-vásárlási célra, a befogadott kérelmek döntő többsége erre irányult. Ugyanakkor emelkedik az új lakások vásárlására/építésére irányuló igények száma is. Jellemzően a kétgyermekesek kérik a nekik járó támogatási összeget használt, illetve új lakás esetében is, melynek összege 1,43 millió, illetve 2,6 millió forint.
2017: az újépítésű ingatlanok éve lesz
Az OTP Bank idén a lakáspiac mintegy 20 százalékos növekedésére számít, ezen belül az új építésű lakások értékesítési arányának emelkedésére. Úgy látják, változatlanul komoly az érdeklődés az otthonteremtési támogatások iránt. Az ügyfelek többsége még a szükséges dokumentáció begyűjtésénél tart, a kérelmek számát korlátozhatja a piacon lévő új lakások viszonylag alacsony száma - közölték az MTI érdeklődésére.
A Takarékbank szerint a CSOK-igénylések növekedését a tavaly ősszel módosított, kedvezőbb csok-feltételek mellett a lakáspiac dinamikus felfutása is húzza. Ha a jelenlegi ütem folytatódik, a tavalyihoz hasonló adatok várhatók a Takarék csoportban: legalább hatezer befogadott kérelem és 15-20 milliárd forintnyi folyósítás - közölték.
Az UniCredit Bank is a tavalyinál több igénylésre, így magasabb folyósított összegre számít, de várakozásaik szerint idén is a használtlakás-vásárláshoz kapcsolódó hitelkérelmek lesznek többségben, ugyanakkor az új lakások esetében is emelkedésre számítanak a magánépítések és az új társasházi projektek számának gyarapodásával. A CIB is jelentős érdeklődésre számít, főleg az új építésű lakások elkészültével, melyek idén és jövőre kerülnek átadásra.
