2017. október 19. csütörtök
Nándor napja

Nem számítunk sportos nemzetnek

A magyar lakosság 44 százaléka sosem sportol, aki viszont mégis, az is kevesebb mint egy órát szán átlagosan hetente erre – derült ki egy uniós felmérésből. Az aktív testmozgást végzők sem viszik túlzásba az edzést, és a sporttal együtt jár a sérülésveszély is.

Nem számítunk sportos nemzetnek: az Eurobarométer 2014-es felmérése szerint a magyarok 44 százaléka sosem sportol, miközben 28 uniós tagállam polgáraira vetítve 42 százalékos ez az arány. Ám még az aktívak sem viszik túlzásba a testedzést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint: az átlagos magyar mindössze heti 50 percet fordít erre. A férfiak átlaga valamivel több mint egy óra, a nőké mindössze 21 perc. A KSH szerint a legnépszerűbb sporttevékenységek listáját a kerékpározás vezeti, majd ezt követi a labdarúgás, a futás és az úszás. (Itt olvashat arról, hogy mit sportol Koko.)

Honfitársaink jelentős súlytöbblete és „kirívóan rossz egészségi állapota” alapvetően két tényezőre vezethető vissza: egészségtelenül táplálkozunk és nem mozgunk eleget. Étrendünket továbbra is a sok zsír, a magas só- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása dominálja, miközben az emberek kétharmada az ajánlottnál kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt. Az átlag magyar naponta minimum 5 órát ül és mindössze 10 percet sportol. A híres-hírhedt napi ajánlott 10 000 lépés helyett – ami a minimum mozgás lenne – mindössze 7000 lépést tesz egy nap.

9220.jpg

 

Fő a mértékletesség

Az Amerikai Fiziológusok Szövetségének éves konferenciáján tették ismertté annak a kutatásnak az eredményeit, ami a sport és a csontritkulás összefüggéseit vizsgálta. Ugyan előzetes eredményekről van szó, tehát további vizsgálatok szükségesek, de az biztosnak tűnik, hogy az állandó edzés nem tesz jót a csontoknak. Azoknál az embereknél, akik heteken át keményen edzettek gyakoribb volt a gyulladás és annak a fehérjének a szintje is emelkedett, ami gátolja a csontnövekedést. Azok, akiknél viszont voltak pihenéssel teli hetek, nem álltak elő olyan tényezők, melyek veszélyt jelentettek volna a csontokra. 

A sporttal együtt jár a sérülésveszély: az NN Biztosító saját felmérése szerint a megkérdezettek 15 százalékát sporttevékenység közben éri baleset. Egy súlyosabb sérülés akár elhúzódó kórházi kezeléssel és a lábadozással járhat, amihez jövedelemkiesés társulhat. A KSH Egészségügyi Statisztikai Évkönyvének 2015-ös kiadása szerint a sportsérüléseket leggyakrabban ellátó sebészeti és baleseti sebészeti osztályokon a kezelés átlagosan 4,8 napig tart ugyan, ezek után azonban még hetekig tartó otthoni lábadozás várhat a betegekre.

„A 2016-ban bevezetett NN Baleseti felépülés biztosítás fokozódó népszerűségéből az rajzolódik ki, hogy ügyfeleink egyre tudatosabban készülnek arra a kellemetlen esetre, ha a családfenntartó jövedelme egy baleset miatt kiesik” – nyilatkozta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője. A társaság felmérésében szereplők mindössze 44 százaléka mondta, hogy nem rendelkezik balesetbiztosítással, de közülük minden második rendelkezett ilyen konstrukcióval korábban. A baleseti felépülés biztosításból alig egy év alatt 10 ezret értékesített a biztosító.