Egy hét múlva szenzációs áron adhatja el vagy ki a lakását!
Az egyetemi ponthatárok kihirdetésével pörög fel igazán az egyetemvárosi lakások és albérletek piaca. Az ingatlanok tovább drágultak, az elmúlt évben a frekventált fővárosi kerületekben átlag 25-30%-os, az érintett vidéki városokban átlag 10-12%-os volt az áremelkedés.
Július 26-án hirdetik ki az egyetemi ponthatárokat. Idén több mint százezer diák adta be jelentkezését, a korábbi évek tapasztalatai alapján a jelentkezők több mint 70%-a bejut valamely szakra. A legnépszerűbb célpontok a hagyományos egyetemvárosok: Budapest, Szeged, Pécs, Győr, Debrecen és Miskolc. Az egyetemistalakások ára 5-7 milliótól kezdődik, albérlet van havi félmillióért is, a felvételt nyertek pedig jól teszik, ha megfontolják, mit posztolnak a közösségi médiában.
Egyetemvárosi rangsor
A vidéki egyetemvárosok közül Miskolc a legolcsóbb, a borsodi megyeszékhelyen 120 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Egy fokkal drágábbak az ingatlanok Pécsett (170 ezer Ft) és Szegeden (185 ezer Ft), míg Debrecenben (235 ezer Ft) és Győrben (260 ezer Ft) már mélyen a zsebbe kell nyúlni. Ráadásul a garzonok átlagára fajlagosan magasabb, pedig a gyereküknek lakást vásárlók körében népszerűek a kislakások. Vidéken ezek ára az OTP Ingatlanpont kínálata alapján 5 milliótól, a fővárosban 7-8 milliótól kezdődik, ám a legolcsóbbak általában felújítandók és közlekedési szempontból rosszabbak. A tehetősebb szülők gyakran nagyobb lakást választanak, hogy friss gólyaként a felnőtt életbe belekóstoló gyermekük lakótársakat fogadhasson, így a bérleti díjból jut rezsire és egy kis zsebpénzre is.
A belváros leginkább befektetési célpont
Hol vásárolnak lakást a fiatalok Budapesten és hol az idősebbek? Mely területeket „foglalták el’ a befektetők a fővárosban? Az egyik ingatlanközvetítő hálózat utána járt mekkora lakást kaphatunk a pénzünkért az egyes kerületekben és ezek mely vásárlói típust vonzzák leginkább.
Facebookon néznek utána az albérlőknek
Az albérletet kereső fiatalok dolgát megnehezíti, hogy a lakástulajdonosok egyre inkább odafigyelnek, hogy kinek adják ki lakásaikat. Nem példanélküli, hogy csak olyan bérlőnek adják ki, akinek ellenőrizték közösségi médiás profilját, publikus aktivitását, esetleg munkahelyét.
„A friss egyetemisták helyzetét tovább nehezíti néhány nagyvárosban, például Győrben, Kecskeméten vagy Székesfehérváron, hogy az élénk iparélet miatt a piacon egyébként is hiány van az eladó illetve kiadó ingatlanokból. A nagy kereslet hatására az árak emelkedése ezeken a helyeken idén is meghaladhatja a 10%-ot” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A piaci dobogós ingatlanközvetítői tapasztalatai szerint, akiknek a gyermeke távolabbi városba megy felsőoktatási intézménybe, magasabb arányban keresnek fel ingatlanpiaci szakembert, arra hivatkozva, hogy a közvetítők tisztában vannak a reális árazással és a lokációval.
Drága az ingatlanvásárlás
Hazánkban több mint 7 évnyi (7,6) átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 m2-es új lakás vásárlására szánja el magát, míg a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb, mint fele ennyi ideig (3,3 év) kell takarékoskodni. A Deloitte ötödik alkalommal publikálja Ingatlan Index tanulmányát, mely idén 19 országra vonatkozóan elemzi a lakáspiac 2015-ös évét.
Az EU-ban 2015-ben 1000 lakosra nézve 485,1-ről 486,5-re nőtt a lakóingatlanok száma. Így már összesen 244,3 millió lakás áll az európai polgárok rendelkezésére. Lakosokra vetítve a legtöbb ingatlan Portugáliában található (az európai átlagnál 15%-kal több), a második helyen Spanyolország szerepel (az európai átlagnál 10%-kal több). A 2015-ös adatok alapján Lengyelország az egyik sereghajtó 363 ingatlannal, Magyarországon ez a szám 448 ingatlanra növekedett a tavalyi 446-os számról, ami 8%-kal marad el az európai átlagtól.
