2017. október 19. csütörtök
Nándor napja

Van olyan reptér, ahol robotok fogadják az utasokat

Az Incheon (Dél-Korea) nemzetközi repülőtéren az utazókat robotok igazítják útba (Airport Guide Robot), amelyek a reptéren cirkálva nyújtanak információkat és segítséget a látogatóknak. A padlók kifogástalan tisztaságáért sem hús-vér emberek felelnek.

9557.jpgA dél-koreai repteret használó évi mintegy 57 millió utazó élvezheti július 21-től a robotizált szolgáltatásokat. Bár a robotok hivatalosan most állnak próbaüzembe, a reptéren gyakran megforduló utazók számára már február óta megszokott látvány lehet a jelenlétük, akkor kezdődött ugyanis a bétatesztjük. Az LG mérnökei az elmúlt öt hónap során finomhangolták a robotok működését, a bétateszt-időszakban szerzett tapasztalatok és adatok alapján javítva a teljesítményükön. Ez is bizonyítja, a robotok ma már nem csak a sci-fi regények lapjain léteznek, elterjedésük a jelen egyik legfontosabb kihívása: a mesterséges intelligencia és a robotika exponenciális sebességű fejlődése teljesen meg fogja változtatni a mindennapjainkat.

 

Nem minden automatizálható 

Sok ember attól tart, hogy a jövőben minden feladatot robotok fognak végezni. Arra, hogy ez mennyire helytálló, szintén nem volt könnyű választ adnia Slavoj Musileknek: „Egy biztos, a robotok sosem tudják helyettesíteni az emberi kreativitást, érzékeket, intelligenciát, vagy a döntéshozatali képességeket. Ezeknek mindig jelentős szerepe lesz az ipari termelésben, így valószínűleg a teljes automatizáció sosem fog megvalósulni.” Meg kell látni a lehetőséget a robotokban, hiszen nagymértékben megkönnyíthetik az emberek munkáját, felszabadítják őket olyan feladatok alól, amelyeket nehéz, fárasztó, vagy veszélyes elvégezni. Az együttműködő robotok, mint nevük is mutatja, nem a humán munkaerő leváltására jöttek létre, hanem az emberi feladat elvégzésének segítésére. 

Úton a 4. ipari forradalom felé

A hangfelismerő platformmal ellátott Airport Guide Robotok a reptéren használt négy leggyakoribb nyelven – koreaiul, angolul, kínaiul és japánul – értenek, így az utazóknak szóbeli segítséget képesek nyújtani. A robotok a repülőtér központi szerverére csatlakozva tudják tájékoztatni az utasokat egyebek mellett az egyes járatok beszállási idejéről, vagy az éttermek, üzletek elhelyezkedéséről. A beszállókártya gyors beolvasásával a robotok akár a késésben lévő, vagy eltévedt utazókat is el tudják kísérni, hogy még időben elérjék a megfelelő beszállókaput.

A takarítórobotok egyesítik magukban a már jól ismer LG HOM-BOT robotporszívók erőteljes tisztítási teljesítményét, autonóm navigációs rendszerét és az akadály-kikerülő képességeket, így közterületen is bevethetők. Ezek a robotok felderítik a leggyakoribb takarítást igénylő helyeket, elhelyezkedésüket adatbázisban tárolják el és kiszámolják a hozzájuk vezető legrövidebb utat.

A repülőtéri robotok bemutatásával az LG azon kezdeményezését mutatja be, amelynek lényege, hogy az üzleti növekedésének jövőbeli motorjává fejlesztené fel kereskedelmi robot üzletágát. Jelenleg a vállalat robotüzletága két szektorból áll, az otthoni és a kereskedelmi részlegből. Az otthoni eszközök közé tartozik a HOM-BOT robotporszívó és az új Hub Robot, míg a kereskedelmi üzletág az olyan, különleges tervezésű robotokból áll, amelyek a reptereken, szállodákban, bankokban és más, közösségi használatú terekben nyújtanak szolgáltatásokat.

 

Mi lesz veled, emberke?

A robotok térhódítását látva vajon jogosan tartanak az emberek munkahelyük megszűnésétől? A közelmúltban több kutatóintézet is foglalkozott ezzel a témával, de a szakemberek sem értenek egyet abban, hogy ténylegesen elveszik-e az emberek munkáját a robotok vagy csak átalakítják.

Hazánkban nemrégiben több kutatás is vizsgálta a kérdést, hogy hány állás lenne kiváltható automatizálással. Ezen munkalehetőségek számát körülbelül 500 ezerre teszik, ezek egyharmada az iparhoz, egyötöde pedig az irodai, adminisztrációs munkákhoz kapcsolódik. Tehát a kutatók szerint a magyarországi foglalkoztatottak 12%-a lehet érintett, derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) felméréseiből. A jelentésekből az is látszik, hogy jelenleg két nagyobb probléma jelentkezett a magyar munkaerő-piacon: az egyik a munkaerőhiány, a másik az egyre nagyobb mértékű robotizáció. A feldolgozóiparban tevékenykedő cégek 70%-a, míg a szolgáltató szektor 40%-a nevezte meg a munkaerőhiányt, mint a termelést korlátozó tényezőt. A kutatások szerint bizonyos munkahelyek megszűnése a növekvő automatizálásnak lesz köszönhető.