A nők jobban bíznak az állásuk stabilitásában
A fiatalok, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat, ugyanakkor a vizsgált demográfiai mutatók körében egyre kisebb különbségek tapasztalhatóak az adott szegmensekre vonatkozóan - mutat rá egy felmérés.
A tavalyi év azonos időszakához képest 6 százalékponttal nőtt, ezzel 66 pontos értéket vett fel 2017 nyarán a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe, így az időszakonként tapasztalható ingadozások ellenére továbbra is egy stabilan emelkedő tendenciáról beszélhetünk. A mérőszám azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra. Emellett azt is figyelembe veszi, hogy az alkalmazottak milyen lépéseket tennének munkahelyük megtartása érdekében, amennyiben az veszélybe kerülne. Ezt várja az Y generáció a vállalatoktól című írásunk rámutat, mi kell ahhoz, hogy a fiatal munkavállalók itthon találják meg a számításukat. De nem mindenáron - derül ki a felmérésből.
Míg 2015 nyarán 37, egy évvel később 40, idén már 44 pontot vett fel a skálán az az érték, amely megmutatja, hogy a munkavállalók saját megítélésük szerint milyen könnyen találnának új munkahelyet egy esetleges állásvesztés esetén. Ugyanakkor az áprilisi adatfelvételhez képest 3 pontos csökkenés tapasztalható, ami az addigi folyamatos emelkedéshez képest némi megtorpanást jelez. Összességében elmondható, hogy az átlagos magyar munkavállaló úgy érzi, ha ugyan nem is könnyen, de nem is nehezen találna magának új munkahelyet.
A magyar munkavállalók negyedévről-negyedévre jobban bíznak az állásuk stabilitásban és úgy érzik, hogy ha azt el is veszítenék, akkor is könnyebben találnának új, számukra megfelelő munkát” – mondta el Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatója. A férfiak 65, a nők 71%-a érzi úgy, hogy több mint 5 évig megmarad a munkahelye. A diplomások körében ez az arány egyébként 70%, míg a fővárosban élők körében 75%.
Az index
A BNP Paribas Cardif biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet. Azért hozták létre, hogy mérni lehessen: mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, tehát a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget.
Azon munkavállalók közül, akik ennél rövidebb időre látják biztosnak a munkahelyüket, 39% szerint az őt alkalmazó cég meg fog szűnni, 36%-uk azt is állította, hogy be fog olvadni egy másik vállalatba, 32% pedig a csökkenő létszámot is említette. A megkérdezettek 38%-a a saját pozícióját érzi fenyegetve 3 éven belül oly módon, hogy a céget, illetve a szervezetet átalakítják, 32%-uk pedig attól fél, hogy egy várható leépítés során fognak megválni tőle.
Iskolai végzettséget tekintve továbbra is a diplomások alkotják a legbizakodóbb csoportot 69 ponttal, utánuk 66-65 ponttal következnek a legalább érettségivel, illetve szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállalók. A legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők ugyan 63 ponttal zárják a sort, de körükben még így is egy meredek, 23 pontos növekedés tapasztalható tavaly óta.
A szektorok szerinti bontás tekintetében nem figyelhető meg érdemi különbség, a közigazgatásban, az iparban és a mezőgazdaságban tevékenykedő dolgozók egyaránt 66 pontot értek el, míg a kereskedelemben lévők némileg bizakodóbbak (67 pont).
Lakóhely szerinti bontásban a budapestiek és a falvakban élők a legoptimistábbak 67-67 ponttal, őket követik enyhén lemaradva a városokban élők 66 ponttal. Mindhárom csoportban növekedett a bizalmi index 2016 hasonló időszakához képest, a fővárosban 2, a városokban 6, míg a falvakban élők körében 10 ponttal. A régiók szerinti bontásnál nem igazán figyelhető meg érdemi különbség, Nyugat-Magyarországon enyhén optimistábbak az emberek a munkahelyükkel kapcsolatban (69 pont) az ország középső és keleti felén élőkhöz képest (67-64 pont), ugyanakkor mindhárom régióban stabil, 5, 4 és 8 pontos növekedés volt tapasztalható az elmúlt egy évben.
