A magyarok kétharmada dolgozna nyugdíjasként
A magyaroknak alig több mint harmada vonulna teljesen vissza a nyugdíjkorhatár elérése után. Ez sokuknál csak álom: vagy betegek, vagy nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Előrelátó, gondos stratégiával azonban megelőzhető az időskori nyomorgás.
A magyarok átlagosan 65 évesen szeretnének nyugdíjba menni, és még 15 évet terveznek nyugdíjasként élni: ez összhangban áll a szabályozás 2010-es változásával, amely szerint a nyugdíjkorhatárt 2022-ig lépcsőzetesen megemelik 65 évre a korábbi 62,5-ről.
Tekintse meg az összehasonlító alkalmazást élet- és nyugdíjbiztosításra!
Csak keveseknek adatik meg a fokozatos visszavonulás lehetősége, derült ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából.
- A magyar munkavállalóknak csak 35 %-a akarja a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal abbahagyni a munkát.
- 31 % azok aránya, akik más formában, például részmunkaidőben vagy megbízási szerződéssel szeretnének továbbra is dolgozni, de csak addig, amíg végleg nyugdíjba nem mennek.
- 19 % szintén valamilyen formában folytatni szeretné a munkát, ám nyugdíjasként végig dolgozni szeretne.
- 7 % pedig a nyugdíjas éveiben végig ugyanúgy tervezi folytatni a munkát, mint annak előtte.
Az időskori munkavállalás lehetőségei ugyanakkor a legtöbb munkahelyen még korlátozottak Magyarországon.
- Tízből három dolgozónak semmiféle lehetősége nincs lépcsőzetesen nyugdíjba vonulni.
- További 17 százalék nem tudja, van-e egyáltalán ilyen lehetőség.
Megalakulhatnak a nyugdíjas szövetkezetek
Egy jogszabályváltozásnak köszönhetően július 1-től a diákszövetkezetek mintájára megalakulhatnak az idősek rugalmas foglalkoztatását lehetővé tevő közérdekű nyugdíjas szövetkezetek, mivel egyre nagyobb az igény a foglalkoztatásramunkáltatói és munkavállalói oldalon is. A teljes cikket ITT olvashatja el.
Akik előtt nyitva áll ez az út:
- 26 %-uk részmunkaidőben tevékenykedhetne.
- 17 %-uknak nyílna lehetősége időseknek megfelelő állás betöltésére.
- A nyugdíjkorhatár elérése után pedig csak 13 % dolgozhatna tovább.
- Átképzésre 13 százaléknak lenne lehetősége.
- Egészségügyi ellátást 10 %-uk, pénzügyi tanácsadást pedig 8 %-uk igényelhetne a munkáltatójától.
Leszázalékolták őket
A felmérés szerint a magyar nyugdíjasok 33 százaléka a tervezettnél hamarabb volt kénytelen nyugdíjba menni, melynek több oka lehet.
-30 %-nál a megromlott egészségi állapot miatt képtelenség továbbdolgozni.
-24 %-nál a munkanélküliség játszott be a visszavonulásba.
Szűkös nyugdíjasévekre kell számítani
Az, hogy a nyugdíj melletti munka lehetősége foglalkoztatja a lakosságot, egyáltalán nem véletlen: az Aegon felmérése szerint a magyarok 74 százaléka úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.
Az összes, felmérésben részt vevő ország átlagát nézve „csak” 50 százalékos a pesszimisták, viszont a magyarnál jóval magasabb, 25 százalékos a biztonságos öregkorban bízók aránya.
Jövedelemremények
A magyarok nyugdíjaskori jövedelmük 55 százalékát az államtól, 30 százalékát saját megtakarításaikból, 15 százalékát pedig munkáltatójuk segítségével remélik előteremteni.
A világ más országaiban az időskori anyagi biztonság megteremtésében jóval hangsúlyosabb a munkaadók szerepe és jóval kisebb az államé. A felmérés összes országának eredményét átlagolva az látszik, hogy a nyugdíjaskori jövedelemnek csak 46 százaléka jöhet az államtól, 24 százaléka a munkáltatóktól. Hogy pontosan mihez kezd majd magával idős korában, arról a magyar munkavállalók 47 százalékának van elképzelése, 42 százalékviszont azt vallotta, hogy fogalma sincs, hogyan boldogul majd nyugdíjasként.
Előtakarékoskodás
A magyarok negyede tesz félre rendszeresen idős korára, 12 százaléknak viszont saját bevallása szerint eddig sem és ezután sem lesz ilyen célú megtakarítása. Azoknak, akik rendszeresen tesznek félre, sokkal kedvezőbbek az időskori kilátásaik, mint akik ezzel a problémával egyáltalán nem foglalkoznak.
A rendszeres megtakarítással rendelkezők 60 százaléka tisztában van azzal, milyen fontos, hogy megalapozza nyugodt időskorát, 65 százalékuk pontosan tudja, eddig mekkora összeget gyűjtött össze, ám csak negyedük biztos abban, hogy előrelátásuk meghozza majd az eredményét.
A magyar munkavállalók kevéssel több, mint fele (54 százalék) rendelkezik nyugdíjstratégiával, szemben az 58 százalékos nemzetközi átlaggal. Ennek ellenére mindössze 6 százalékukat hívhatjuk nyugdíjstratégának, akinek van írásbeli nyugdíjterve.
Ez messze elmarad a nemzetközi átlagtól (14 százalék), ami már önmagában is nagyon alacsony.
Mit tehetünk?
A nyugdíjfelkészülés fontos része életünknek. Ki kell dolgozni egy stratégiát és le kell írni a tervet, amely tartalmazza a nyugdíjas évekre vonatkozó célokat. Elengedhetetlen a minél korábban megkezdett rendszeres megtakarítás is, amelyhez érdemes segítséget kérni egy baráttól, rokontól vagy pénzügyi szakembertől, és érdemes használni online kalkulátorokat is.
Fontos továbbá, hogy legyen vészhelyzeti terv is az esetleges hiányok pótlására, vagy arra az esetre, ha a tervezettnél korábban kell valakinek nyugdíjba mennie. A biztosítás erre az esetre hatékony védőhálót biztosíthat a betegség, keresőképtelenség, vagy a partner halálakor kieső jövedelem pótlására.
Képességeink folyamatos fejlesztése ugyancsak fontos ahhoz, hogy naprakészek maradjunk a munkaerőpiacon, mert az állami nyugdíjból nem lehet majd megélni.