Alzheimer Világnap - Csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata
Szeptember 21. az Alzheimer Világnap immár hatodik éve. A globális kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a demenciával élők drasztikusan növekvő számára, és a betegség globális stigmatizációjára. Az idei kampány szlogenje: „Ne felejts!”.
Kapcsolód cikkeink:
Újabb magyar sikerek az Alzheimer-kór kutatásában
A demencia és a prosztatarák összefügg?
Témája a demencia korai felismerésére, a korai diagnózisra és a megelőzésre fókuszál, mivel az Alzheimer-kór és az egyéb demenciák képezik a XXI. század legkritikusabb demográfiai kihívását és legjelentősebb egészségi és társadalmi krízisét. A betegség előfordulása közvetlen összefüggést mutat a népesség globális elöregedésével, mivel a magas életkor az Alzheimer-kór legfőbb rizikófaktora. Jelenleg csaknem 900 millió 60 év feletti ember él a Földön (ADI, 2015). 2050-re a világ népességéből 2 milliárd ember lesz 60 év feletti (WHO, 2012), illetve 1,5 milliárd lesz 65 év feletti (ENSZ, 2011).
Az előrejelzések szerint 2015-2050 között a magas jövedelmű országokban élő idősek száma 56%-kal fog növekedni, a közepesen magas jövedelmű országokban 138%-kal. A közepesen alacsony jövedelmű országok esetében ez az arány 185%, míg az alacsony jövedelmű országokban 239%-kal emelkedik. A várható élettartam növekedés hozzájárul a számok gyors emelkedéséhez, és kapcsolatba hozható olyan gyakrabban előforduló betegségekkel, mint például a demencia.
Billen a mérleg
Magyarországon 2007-ben megváltozott a helyzet, azóta több a 60 év feletti, mint a 20 év alatti lakos. Jelenleg a lakosság már most közel ötöde 60 év feletti azaz minden ötödik ember, minden hatodik pedig 65 év feletti. A demográfusok szuperkorú társadalmakról, olyan országokról beszélnek, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka 65 év feletti. Hazánkban a 65+ évesek létszáma 2013-ban már elérte az 1,7 milliót. A népességben ennek a korcsoportnak az aránya 17 százalék. A 2016. évi KSH mikrocenzus szerint 2016-ban a 65+ évesek létszáma már meghaladta az 1,8 milliót, így a népességben az arányuk 19 százalékra nőtt. A KSH interaktív korfája szerint pedig már 2021-ben 20,45 százalék lehet a 65 év felettiek aránya. A közel 2 millió szuperkorúból várhatóan 1,2 millió lesz nő és 750 ezer férfi. 2060-ig a 65+ -osok létszáma 2,4 millió főre emelkedik, a népességen belüli aránya pedig eléri a 30 százalékot.
Világméretű kiadások
A 2016. évi Alzheimer Világjelentésben található becsült globális társadalmi és gazdasági költségek a 2010. évi Alzheimer Világjelentés felfogását követik. Minden országban személyre lebontva becsültük meg a költségeket, ezt megszoroztuk a feltehetően demenciában szenvedőek számával az adott országban. A személyenkénti költségeket 3 alkategóriába sorolták:
- az orvosi ellátás közvetlen költségei
- a szociális ellátások költségei (fizetett otthoni szakápolás, ápoló otthonban történő gondozás-ápolás)
- az informális, családi ápolás költségei
A demencia várható globális költsége 2018-ban eléri az egy milliárd dollárt, és ez meghaladja a világ legnagyobb vállalatainak, köztük a Google, az Exxon és az Apple piaci értékét is.
A költségek eloszlása a három alkategóriában (orvosi ellátás, szociális ellátás, otthoni ápolás) nem változott alapjában véve. Az orvosi ellátás körülbelül 20%-a a világméretű demencia költségeknek, amíg a szociális ellátások és az otthoni ápolás költségei 40-40%-ot tesznek ki. A relatív hozzájárulás az otthoni ápolás költségeihez a legnagyobb az afrikai régiókban, a legkisebb Észak- Amerikában, Nyugat-Európában és néhány dél-amerikai országban. A szociális ellátásra vonatkozóan pont az ellentéte igaz a fentieknek: az afrikai régiókban a legkisebb a hozzájárulás, míg a legnagyobb Észak-Amerikában és Nyugat-Európában.
A demencia gyakorisága
Az ADI becslései szerint 2017-ben 50 millió ember él demenciával. Ez a szám 20 évente csaknem megduplázódik, 2050-re eléri a 131,5 milliót, ha a hatékony kockázatcsökkentési stratégiákat és az orvostudomány új módszereit nem alkalmazzák világszerte. A demenciával élő emberek 58%-a a Világbank besorolása szerinti közepes vagy alacsony jövedelmű országokban él. 2050- re ötször annyi ember fog demenciával élni ezekben az országokban, mint jelenleg. Ez az arány a magas jövedelmű országokban kétszer annyi lesz.
Becslések szerint évente 10 millióan betegszenek meg, ami 3 másodpercenként jelent egy új esetet. Ez a becslés majdnem 30%-kal magasabb, mint a WHO 2012. évi Demencia Jelentésében (Dementia: a public health priority) közölt becslés. Az Európai Unióban jelenleg 10,5 millióra tehető a demenciával élők száma, 2050-re eléri a 18.7 milliót. Magyarországon 250 ezerre tehető a betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké - vagyis szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké a többszöröse -, akiknek életét gyökeresen változtatja meg a betegség.
A demencia nem válogat és nincsenek társadalmi, gazdasági, földrajzi, etnikai határai, így bárki áldozatává válhat, társadalmi körülményektől, szociális és kulturális háttértől függetlenül mindenkit érinthet, így egyre többünk családtagjait és barátait is. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely a demencia esetek 50-60%-át okozza. Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolják, csakúgy, mint a környezetük, elsősorban a gondozóik életét. Az ADI 2011. évi adatai szerint a gondozók 40-75%-a jelentős pszichológiai betegséggel küzd, 15-32%-a depresszióval.
Az 50 millió beteg 75%-át hivatalosan nem diagnosztizálták, 4-ből 3 esetben nincs hivatalos diagnózis, ezért sokan nem kapnak gyógykezelést, tájékoztatást, ápolást vagy támogatást.
Szinte az összes járvány méretű demenciát prognosztizáló jelentés feltételezi, hogy a demencia kor- és nem-függő gyakorisága nem változik idővel, illetve hogy csak a társadalom elöregedése irányítja a várható növekedést.
Nem várható, hogy a trend ugyanaz lesz a világ összes régiójában vagy egy országon belül a népesség különböző alcsoportjaiban. Ezt a tapasztalatok számos betegség esetében igazolják, ilyenek például a szívbetegség, elhízás, cukorbetegség vagy a rák esetében. A krónikus betegségeket illetően a hosszú távú tendencia nagymértékű változatossága a közegészségügy fejlesztésében, az egészségügy jobb elérhetőségében és az erősödő egészségi rendszerekben és szolgáltatásokban tett előrelépések különbözőségét tükrözi. (World Alzheimer Report 2015, a teljes Alzheimer Világjelentés letölthető az ADI weboldaláról: www.alz.co.uk/worldreport2015).
