Világszerte több nő küzd alvászavarokkal, mint férfi
Eric Schmidt, a Google anyavállalatának elnöke szerint a siker kulcsa az alvás. Az nyugati melófüggő társadalomban túlzásba visszük testünk és szellemük kizsigerelését. Nemzetközi adatok is alátámasztják, hogy az álmatlanság már-már népbetegség. Újabban a fejlődő világban is.
Az amerikai közéletben egyre több bizniszguru és mogul szólal fel annak érdekében, hogy megértesse az üzleti élet szereplőivel: az elegendő mennyiségű és kielégítő minőségű alvásra szükség van. Néhány éve Arianna Huffington lett a téma szószólója, aki könyvet is írt a témában. Most Eric Schmidt, a Google anyavállalata, az Alphabet elnöke is csatlakozott a bizniszcelebek kórusához. Szerinte a kialvatlan menedzser a legrosszabb munkaerő egy cégnél, mert hibákat vét és rossz döntéseket hozhat. Ezzel az egyén és a vállalkozás termelékenysége is sérül.
Olvassa el ezt is:
Hírességek meghökkentő alvási szokásai
Rosszul alszik? Beteg is lehet!
A Business Insider kajánul hozzátette, hogy Schmidt azért azt csak nem vallotta be a sajtónak, hogy ő maga mennyit alszik. A National Sleep Foundation szerint 7-9 óra az ajánlott minimális időtartam.
"Olvastam sztorikat híres emberekről, akik keveset alszanak. Az igazán sikeres emberek titka az, hogy tudják, mire van szüksége a testüknek és akkor alszanak, amikor szükségük van rá", írta Huffington. Úgy véli, az emberek többsége nem alszik eleget.
A technológiai szektor tele van sztorikkal olyan menedzserekről, akik este az asztaluknál alszanak, mert annyi a munkájuk, hogy azzal spórolnak időt, nem mennek haza.
Álmatlanság, alvászavar: világszintű probléma
Eddig azt gondoltuk, hogy a túlterheltség, a rohanás és az alvás romló minősége csak a nyugati világ túlhajszolt polgárait sújtja. De az első átfogó vizsgálat a fejlődő országokban, melyet a University of Warwick végzett, rácáfolt erre a sztereotípiára. Ott is éppúgy bajuk van az álmatlansággal -aminek egyik oka a stressz-, mint nekünk.
A kutatásban a University of Warwick kutatói mellett résztvettek egy ghánai és egy dél-afrikai egyetem munkatársai is. Az adatgyűjtést az alvási szokásokról 8 helyszínen folytatták, Ghanán, Tanzániában, Kenyában, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Bangladesben, Indiában, Vietnamban, Indonéziában - minden esetben vidéki lakosok körében. (24 434 nő és 19 501 férfi alvási szokásait vizsgálták.)
Becsléseik szerint közel 150 millió ember szenvedhet álmatlanságtól a fejlődő országokban, vagyis az ottani lakosság közel 16,6 %-a, ami nem sokban marad el Kanada és az USA 20 %-os arányától.
Sőt, a harmadik világ egyes országaiban magasabb az alvászavarokkal küzdők aránya, mint Észak-Amerikában. Bangladesben alszanak például a legnyugtalanabbul a nők (a megkérdezettek 43,9 %-a), ez majdnem duplája a nyugati országok rátájának a női lakosság körében. Indiában és Indonéziában számít a legkevésbé neuralgikus pontnak az emberek életében az alvás.
Maguk a kutatók is meglepődtek az eredményeken és a University of Warwick sajtóközleményében nem rejtették véka alá, hogy a bajok nagyobbak, mint ahogy azt eddig gondolták.
A kutatók természetesen megpróbáltak összefüggéseket vonni a szociális, társadalmi, vagyoni tényezők és az álmatlanság között, hogy valószínűsíteni tudják, mi lehet a jelenség oka.
- Az alvászavarok gyakoribbak a nők és az idősebb emberek körében.
- A depresszió és a szorongás a fejlődő országokban is szerepet játszanak az alvászavarok megjelenésében, ahogy arra már a nyugati világban végzett kutatások is rámutattak.
- Azokban az országokban, ahol a társadalom nem kis hányada HIV-pozitív és még a megélhetése előteremtésének a súlya is a beteg ember vállaira nehezedik, a kettős teher szintén hozzájárul az álmatlanság kialakulásához.
- Az alvászavar gyakoribb az alacsonyabb iskolázottságú embereknél, mint a magasan képzetteknél.
- Az álmatlanság sokkal inkább jellemző az egyedülállókra, mint azokra, akik partnerrel élnek.
- Akik azt nyilatkozták a kutatás során, hogy életminőségük, életszínvonaluk alacsony, náluk is nagyobb hányadban fordul elő álmatlanság.