Van orvosság a kövérség ellen
A gyermekkori elhízás előfordulása 2010 óta hazánkban nem változott, de még mindig minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott és az arány jelentős régiós különbségeket mutat – derül ki az OGYÉI adataiból.
Az elmúlt 40 évben tízszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma világviszonylatban: míg 1975-ben 11 millió, 2016-ban már 124 millió gyermek küzdött súlyproblémákkal – a The Lancet tudományos folyóiratban megjelent közlemény az eddigi legnagyobb esetszámú epidemiológiai vizsgálat eredményeit mutatja be 31,5 millió, 5-19 éves gyermek mért adatai alapján.
A vizsgálatban, melyet az Imperial College London és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetett, több mint 1000 kutató működött közre, köztük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) munkatársai. Az eredmények szerint Magyarországon a 6-8 éves gyermekek több mint 20%-a (fiúk 20,5%, lányok 21,9%) túlsúlyos (ami az enyhébb forma) vagy elhízott (ami a súlyosabb kórkép).
A testsúlyfüggő betegségek megelőzésében elsődleges a súly- és zsírfelesleg, és ezen belül a zsigeri zsírtömeg csökkentése. A fogyás érdekében mindenképp fokozzuk a fizikai aktivitásunkat! Több testmozgás, kevesebb ülés, heti 150 perc közepes intenzitású testmozgás beillesztése az életmódba a megelőzés eszköze, heti 300 perc közepes intenzitású testmozgás pedig a fogyás ütemét is felgyorsítja. Fontos az ún. spontán fizikai aktivitás (hétköznapi életvitellel összefüggő mozgásadag ) növelése napi rendszerességgel és persze az egészségtudatos táplálkozás, ami mérsékelt kalóriabevitel mellett a megfelelő zöldség-, és gyümölcsfogyasztást, valamint a rostbevitelt jelenti.
Arról kevesebb szó esik, hogy az elhízás nemcsak testi tünet, hanem pszichoszomatikus betegség, tehát összefügg bio-pszicho-szociális tényezőkkel is. A környezeti hatások – például a táplálkozási szokásainkat befolyásoló családi, munkahelyi hatások, a beszerezhető élelmiszerek minősége, a napi mozgásmennyiségünkre ható szocioökonómiai tényezők, a reklámok –, a pszichés állapotunk, az érzelemvilágunk, a stressztűrő képességünk vagy akár a tudatalattinkban megbúvó segítő vagy korlátozó hiedelmeink ugyanis minden testi működésünkre hatással vannak, akár betegség kialakulásához is hozzájárulhatnak, illetve maguk a tünetek, betegségek is visszahatnak a lelkiállapotunkra - emeli ki Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász, a MediFat igazgatója..
Ezért a pozitív életszemlélet, a megfelelő stresszkezelés meditációval, relaxációval, vagy egyéb módszerekkel is javítja az életminőséget, ezáltal segíti a súlytöbblet leadását.
Ezzel Magyarország jelenleg a lányoknál világviszonylatban a túlsúly viszonyában a 200-as listán 99. (első három: Nauru, Palau, Cook-szigetek), az elhízás viszonyában pedig 85. helyen áll (első három: Nauru, Cook-szigetek, Palau). Fiúknál a túlsúly viszonyában hazánk valamivel kedvezőtlenebb helyzetben van, az 50. helyet foglalja el (első három: Nauru, Palau, Amerikai Samoa), míg az elhízás viszonyában az 54. helyen áll (első három: Cook-szigetek, Nauru, Palau). Szétnézve a régióban, ezzel az eredménnyel olyan országokat „utasítunk magunk mögé”, mint Németország, Franciaország vagy Belgium, akik mind előttünk szerepelnek a listán (ebben az esetben minél hátrébb vagyunk a listán, az eredmény annál kedvezőbb). A listát erre a linkre kattintva érhetik el!
Látszik a javulás
Ezek a számok mind jelentős javulást mutatnak a korábbi évek eredményeihez képest. Ez annak köszönhető, hogy míg a világ számos országában a gyermekkori elhízás előfordulása nő, nálunk 2010 óta nem változott. Ez persze nem jelenti azt, hogy „hátradőlhetünk”, mert ez a 20 százalékos arány még mindig nagyon magas, minden ötödik kisiskolás gyermek túlsúlyos vagy elhízott!
A gyermekkori túlsúly és elhízás előfordulása az egyes régiók között nagyon jelentős különbségeket mutat: a legtöbb túlsúlyos és elhízott gyermek Dél-Dunántúlon (27,2%), míg a legkevesebb Közép-Magyarországon (18,1%) él. Tovább elemezve az eredményeket, elsősorban az elhízásnál (ami a súlyosabb kórkép) találunk jelentős eltérést, itt a legalacsonyabb (Közép-Magyarország) és legmagasabb (Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország) előfordulási arányok között majdnem kétszeres a szorzó. Vagyis leegyszerűsítve csaknem kétszerannyi elhízott kisiskolás él Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon, mint az ország középső részén. A régiós különbség markánsabb fiúknál, mint lányoknál.
Magyarországon számtalan olyan rendelkezés és program van érvényben, amelyek célja, hogy az iskolai környezet egészségesebbé váljon, a gyermekek egészségesebben táplálkozzanak. Az OGYÉI·ide sorolja a 2008. évi XLVIII. törvényt, amely tiltja az üres kalóriákat népszerűsítő reklámtevékenységeket a nevelési és oktatási intézményekben, a 2011. évi CXC. törvényt, mely előírja a napi testnevelésórát, az 50/2012. (V. 25.) VM rendeletet, ami ingyenesen biztosít gyümölcsöt a programban résztvevő oktatási intézmények számára, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletet, mely tiltja a népegészségügyi termékadó hatálya alá eső termékek forgalmazását az oktatási és nevelési intézményekben, a 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendeletet, ami az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, meghatározza az élelmiszerekben maximálisan megengedhető transz-zsírsav tartalmat és a 37/2014. (IV.30.) EMMI rendeletet, mely biztosítja, hogy a közétkeztetésben résztvevő minden fogyasztó, – különös tekintettel a gyermekekre – az élettani szükségletének megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerekkel legyen ellátva.
Megelőzés nélkül nincs eredmény
A hatékony megelőzés rendkívül nagy jelentőséggel bír, hiszen az elhízás már gyermekkorban is számos krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát növeli (pl. cukorbetegség 4,5-5,5 szeres kockázat, aszthma +23%, magas vérnyomás, depresszió). Emellett a gyermekkori túlsúly és elhízás nagy valószínűséggel felnőtt korban is súlyproblémákat eredményez: a túlsúlyos serdülők 80%-a túlsúlyos felnőtt lesz! További jelentős probléma, hogy a túlsúly és az elhízás kezelése és a következményesen megjelenő betegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára. Az Európai Unióban az egészségügyi költségvetés körülbelül 7%-át fordítják az elhízással kapcsolatos betegségek kezelésére.
Még több olvasnivaló ebben a témában:
Itt az alkalom a fogyókúra megkezdésére
Lehangoló adatok a magyarokról
Az elhízás és a rák kapcsolata
Az OGYÉI számos olyan projektben részt vesz, mely a gyermekkori elhízás megelőzését hivatott szolgálni, ám fontos és nem lehet elégszer hangsúlyozni: a szülők és a pedagógusok támogatása, együttműködése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a gyermekkori elhízás folyamatát. A The Lancet tudományos folyóiratban megjelent adatok azt bizonyítják: Magyarország jó úton jár. Az OGYÉI táplálkozástudománnyal foglalkozó szakértői folyamatosan figyelik más országok jó és bevált gyakorlatait, illetve sok esetben utat mutatva másoknak, igyekeznek tenni a gyermekek egészségvédelme érdekében.
Mikor mondjuk valakire, hogy túlsúlyos vagy elhízott?
A gyermekeknél bonyolult meghatározni, hogy ki számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak. (Itt olvashat a rettegett és áhított testtömegindexekről részletesen.) Jelenleg hazánkban háromféle definíció van érvényben: az Egészségügyi Világszervezeté (WHO), az Elhízás Elleni Nemzetközi Akciócsoporté (IOTF), és a magyarországi szakirodalomban bevett módszer. Számolási elveik hasonlóak, a testtömegindex (TTI, testsúly kg-ban/testmagasság négyzete méterben) meghatározásán alapulnak. A kategóriák határértékei viszont életkoronként és nemenként eltérőek. Vegyünk például egy 7 éves kisfiút, akinek a TTI-je 19,5 kg/m2: ő a magyar és az IOTF besorolás alapján túlsúlyos, de a WHO definíció szerint elhízottnak számít. Egy azonos korú kislány ugyanilyen TTI értékkel viszont a WHO szerint túlsúlyos. Ugyanakkor, ha a kisfiú nem 7 éves, hanem 10, akkor ebben a korban ez a TTI normális.
