2024. április 18. csütörtök
Andrea és Ilma napja

Megelőzhető a téli elhízás egy új táplálkozási ajánlással

Megelőzhető a téli elhízás az új magyar táplálkozási ajánlással, az okostányérral, amelynek már a "gyermekváltozata" is megjelent - hangsúlyozta Miháldy Kinga dietetikus az M1 aktuális csatorna műsorában. Ma Magyarországon minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott.

Miháldy Kinga azt javasolta, az elfogyasztott élelmiszerek fele zöldség és gyümölcs legyen, például sütőtök vagy cékla. Mivel télen kevesebb a napsütéses óra, fontos a D-vitamin bevitele is - jegyezte meg. A folyadékbevitelt sem szabadna csökkenteni a meleg időszakokhoz képest, hiszen ilyenkor is ugyanannyit kell inni, az igény ugyanis nem változik lényegesen, mindössze kevésbé kívánjuk a folyadékot. És bár sötétben nehezebben veszi rá magát az ember, hogy sportolni induljon, a megfelelő mennyiségű testmozgás elengedhetetlen az egészség megőrzése érdekében.  A szakember szerint ha a magányos tevékenység helyett társaságit választunk, növelhető a motiváció.

 

Regionális különbségek

10511.jpgA gyermekkori túlsúly és elhízás előfordulása az egyes hazai régiók között nagyon jelentős különbségeket mutat: a legtöbb túlsúlyos és elhízott gyermek Dél-Dunántúlon (27,2%), míg a legkevesebb Közép-Magyarországon (18,1%) él. Tovább elemezve az eredményeket, elsősorban az elhízásnál (ami a súlyosabb kórkép) találunk jelentős eltérést, itt a legalacsonyabb (Közép-Magyarország) és legmagasabb (Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország) előfordulási arányok között majdnem kétszeres a szorzó. Vagyis leegyszerűsítve csaknem kétszer annyi elhízott kisiskolás él Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon, mint az ország középső részén. A régiós különbség markánsabb fiúknál, mint lányoknál. 

Az elhízás már gyermekkorban is számos krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát növeli (pl. cukorbetegség 4,5-5,5 szeres kockázat, asztma +23%, magas vérnyomás, depresszió). Emellett a gyermekkori túlsúly és elhízás nagy valószínűséggel felnőtt korban is súlyproblémákat eredményez: a túlsúlyos serdülők 80%-a túlsúlyos felnőtt lesz! További jelentős probléma, hogy a túlsúly és az elhízás kezelése és a következményesen megjelenő betegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára. Az Európai Unióban az egészségügyi költségvetés körülbelül 7%-át fordítják az elhízással kapcsolatos betegségek kezelésére. 

 

A D-vitamin és az elhízás

A D-vitamin legfontosabb funkciója a kalcium- és foszfátháztartás egyensúlyának biztosítása. Az utóbbi években felismerték, hogy hatása nem korlátozódik a csontanyagcserére, hanem szerepet játszik pl. a szervezet immunfolyamataiban.  A D-vitamin  D3-vitamin (kolekalciferol) és a D2-vitamin (ergokalciferol) formájában fordul elő legnagyobb mennyiségben a szervezetben.  A D2-vitamin forrásai bizonyos zöldségek, élesztők, gombák. A D3-vitamin túlnyomórészt a bőrben, napfény (UV sugárzás) hatására képződik, kisebb mértékben tartalmazza: halolaj, halak (tőkehal, lazac, makréla), tojássárgája, D-vitaminnal dúsított tejtermékek, máj. A D-vitamin szint nem elsősorban az étrendünktől függ: a magyar átlag étrenddel kb. 80 NE-t viszünk be naponta”-mutatott rá Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, aki szerint a lakosság 95%-a D-vitamin hiányos a tél végére. Hogy mi ne tartozzunk ebbe a hányadba, már a tél elején érdemes odafigyelni a pótlásra!

 

Már csak azért is, mert a D-vitamin hiánya negatívan hat a testsúlyunkra is. Gajdács Ágnes ezt a vitamin leptin szintünkre gyakorolt hatásával magyarázza: "a szervezetünkben a  fehér zsírszövetünkben termelődő leptin hormon visszacsatoló feladatkört tölt be,  a zsírraktárak teltségi állapotáról tájékoztatja a központi idegrendszerünket. A leptin szint egyébként nemcsak a zsírsejtek számával, hanem azok méretével is  összefüggést mutat. A leptin ezen kívül a jóllakottság észlelésében is szerepet játszik,  csökkenti az étvágyunkat, ha már eleget ettünk. Ha a D- vitamin szintet rendezzük, akkor a leptin visszacsatolásos mechanizmus normalizálódik.”