Ha allergiás a szülő, a gyermek is az lesz?
Az allergiás betegségek családi halmozódása nagyon gyakori. A statisztikák szerint a szülők allergiája esetén 50-80%-ban a gyermekeiknek is lesznek valamilyen allergiás tünetei. Hogyan jelezhető előre, illetve hogyan kezelhető célzottabban, a családból hozott allergia?
Dr. Ragó Zsuzsanna, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet kutatás-fejlesztési vezetője rögtön egy példával világít rá az összefüggésekre.
A 6 éves Julinak tavaly szénanáthás, valamint enyhe asztmás tünetei jelentkeztek május – június - július folyamán, a pázsitfüvek virágzásakor. Húgánál, Panninál már 6 hónaposan ekcémát (allergiás bőrbetegséget) diagnosztizáltak, majd egyévesen ételallergiája is kialakult. Az édesapjuk szintén allergiás, tinédzser kora óta könnyezés, szemviszketés, orrfolyás, torokviszketés zavarja a nyár végi, ősz eleje időszakban. Az édesanya egészségesnek érzi magát, bár az utóbbi években kerüli a liszt tartalmú ételeket, és azóta jobban érzi magát, mert megszűntek a hasi puffadásos panaszai.
Nemcsak a gyermekeknek, hanem minden allergiás családtagnak javasolt a teljeskörű allergológiai szakorvosi kivizsgálás. Hiába régóta felismert és tudott a betegség, annak stádiumát (az állapot pontos meghatározását), a rizikók becslését és specifikusabb kezelések indítását a klasszikus allergiavizsgálatokat kiegészítő molekulárisallergiadiagnosztika
Ez annyit jelent, hogy a beteg kórtörténete, valamint a vizsgálatok eredményeinek tükrében:
- légúti allergiákban (Julinál és az édesapánál) a hagyományos tüneti gyógyszerek mellett/helyett célzottabban kezdhető el a gyógyulást segítő allergénimmunterápia,
- a diéták meghatározása (az édesanyánál) pontosabbá válik, szigorúbbá tehető vagy enyhíthető.
- az életveszélyes állapotok kockázata esetén (pl. súlyos ételallergiában) felírható az életmentő adrenalint tartalmazó autóinjektor.
Javasolt cikkeink:
Egyik évszak sem múlik el allergiaszezon nélkül
Mit ne együnk, ha pollenallergiások vagyunk?
Mit jelent a keresztallergia, és miért olyan veszélyes?
Az allergiás betegségek (pl. szénanátha, allergiás asztma, ekcéma, ételallergia) kivizsgálása kiegészülhet táplálék intoleranciák (pl. laktóz érzékenység), glutén szenzitivitás kimutatásával és kezelésével. Ezt követően folyamatos ellenőrző vizsgálatokkal a betegek szoros nyomon követése következik, ahol figyelemmel kísérjük a változásokat - azaz a javuló, stagnáló vagy romló tendenciákat. A modern laboratóriumi módszereknek köszönhetően előre tudjuk jelezni a gyógyulás ütemét, a további rizikókat, és szükség esetén terápiamódosítást végzünk.
A kivizsgálási folyamat és a gondozás során nagyon fontos a jól működő orvos-beteg kapcsolat, ez pedig akkor alakulhat ki, ha az orvos segít abban, hogy a páciens megértse betegségének természetét, annak lefolyását, a vizsgálatok szükségességét, a gyógyulási esélyeket, az esetleges rizikókat, a veszélyes állapotok elhárításának folyamatát. A legkorszerűbb diagnosztikai és kezelési eljárásokkal együtt mindez hozzájárul a betegek állapotának, életminőségének gyorsabb javulásához, a mielőbbi tünetmentes állapot eléréséhez.
