2024. április 25. csütörtök
Márk, Márkó és Márkus napja

Kiderül az Insta- és Twitter-fiókunkból, ha depressziósak vagyunk

A depresszió szó szerint átszínezi a világképünket. Tudósok kimutatták, hogy akiknek önbizalomhiányuk van és szoronganak, azok sötétebb szűrőket raknak a képeikre a közösségi média két platformján. És másfajta fotókat posztolnak.

Ha valakinek önértékelési problémái vannak és szorongástól szenved, az sötétebb színű képeket fog posztolni az Instagramon és a Twitteren, derült ki a Harvard University és a University of Vermont közös kutatásából.

 

Fekete-fehérben látják a világot

A mentálisan egészséges, lelkileg kiegyensúlyozottabb egyének olyan szűrőket használnak az Instán, amik melegebb árnyalatokkal, világosabb tónusokkal látják el a fotókat. Ilyen például a Valencia filter.

A depresszív emberek körében a legtöbbet használt szűrő az Inkwell, ami fekete-fehérré alakítja a képeket. Aki a színeket kifakító filtert használ gyakran, az is depresszióra hajlamos.

 

Szomorú szelfi-hipotézis

10613.jpgA szomorú emberek gyakrabban posztoltak emberi arcokat mutató fotókat, de náluk kevesebb volt az egy képre jutó arcok aránya. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a társas interakció csökkent az életükben, vagy több szelfit készítenek magukról. Ez utóbbit, vagyis a "szomorú szelfi" hipotézist azonban még nem tudják megerősíteni a kutatók.

A szomorú embereknél ritkábban volt látható mosolygó, vidám arcokat mutató fénykép is.

 

Pixelelemzéstől a lélekelemzésig

Az elemzést és az összegzést mesterséges intelligenciával végezték. Az algoritmusok az esetek 70 %-ában azonosítani tudták, ha a júzer depresszív. A mesterséges intelligencia ilyen magas fokú pontossága a diagnózisban azért is meglepő, mert a háziorvosok átlagban csak a depressziós esetek 42 %-át képesek felismerni.

 

A kutatás egyik vezetője, Chris Danforth -aki egyébként matematikus- úgy látja, a mesterséges intelligencia segíthet a már meglévő vagy kialakulóban lévő mentális betegségek azonosításában. Nemcsak az eredményes diagnózisok arányának növelésében, hanem abban is, hogy a páciensnél hamarabb ismerjék fel a problémát és a betegség korábbi fázisában juthasson el szakorvoshoz.

 

Jobban ismer minket a komputer, mint a haverjaink

A vizsgálatban önkéntesek próbálták meghatározni, hogy az eléjük helyezett fotókat vajon egészséges vagy depresszív egyének tették-e közzé. Vélhetően az alanyok barátai voltak ők, mert Danforth azt nyilatkozta: "Nyilvánvalóan jobban ismered a barátaidat, mint a komputer. De talán nem is vagy olyan jó abban, hogy az Instagramon szörfölve észrevedd a depressziót."

Az alanyok által adott ítéleteket vetették aztán össze a komputer ítéleteivel, s az algoritmusok túlteljesítették az embereket. 70 %-ban helytálló diagnózist adtak.

Sőt, a komputer már korábban is képes volt észrevenni a depressziót, mielőtt az orvosok diagnosztizálták volna azt az egyénnél. Ami arra utal, hogy a közösségi média tulajdonképpen diagnosztikai segédeszközzé válhat a jövőben.

Arról nem szól a fáma, hogy végül hogyan állapították meg a kutatók, hogy valaki tényleg mentális bajoktól szenved, vajon maguktól a depresszív emberektől kérdezték meg vagy a pszichiáterüktől?

A statisztika azonban világossá teszi: 43 950 fotót vizsgáltak 166 felhasználótól, akik közül 71-nek volt olyan "előtörténete", amiben szerepelt a depresszió.

Korábbi hasonló kutatások inkább szóalapúak voltak, a Twitter- és Facebook-posztok szövegeit vizsgálva próbáltak rájönni algoritmusokkal, ki depressziós és ki nem.

 

(Press Association, The Independent, The Verge)

Ritmus a Facebookon

Legolvasottabb a rovatban