Egy art deco épület sztorija
A belváros egyik legkülönlegesebb „A” kategóriás irodaházát adják át idén a Markó utca 9.-ben, amely eredetileg transzformátorházként funkcionált, de mára új identitást kapott. A műemléki védettséget élvező art deco épület historikus karaktere megmaradt, sőt, sajátos belsőépítészeti megoldásokkal egészült ki.
Az 1930-ban épült, eredetileg Lipótváros elektromos alállomásaként funkcionáló, art deco épület ma országos szintű műemléki védelem alatt áll. A három éve indult Markó Irodák 9 projekt célja volt, hogy a transzformátorház megtartsa impozáns formáját és stílusát, a belső terek pedig modern megjelenést és új funkciókat kapjanak.
Transzformátorházból irodaház
A merev irodai skatulyák helyett – a sajátos térkapcsolatok kihasználásával – a teljes épületben inspiratív környezetet alakítottak ki. A terek sokfélesége, a megvilágíthatóság, a galériák, a zöld teraszok és télikertek is mind hangsúlyozzák a tér játékosságát.
„Az épület legfőbb értékei: a tömege, a homlokzatai és ezek aránya. Ezért a helyreállítás legfontosabb szempontja – a bérlők igényeinek kiszolgálása mellett, és tiszteletben tartva a tervező gondolatait – az épület eredeti karakterének megőrzése volt. A műemlék-minősítéssel együtt járó és egyéb technikai kompromisszumokat az építész az adottságok ötletes kihasználására cserélte” – összegezte Kőszeghy Erzsébet, ingatlangazdálkodási vezető, a fejlesztő társaság képviselője.
A Markó 9. egykor
A Markó utca 9. alatti lipótvárosi elektromos alállomás Györgyi Dénes és Román Ernő „építészpáros” nevéhez fűződik, de a ház terveit a szakirodalom Györgyi Dénesnek (1886-1961) tulajdonítja. Eredetileg Lipótvárosi elektromos alállomás céljára épült 1929-30 között (Budapest Székesfőváros Elektromos Művei 30 kV alállomásaként); aránylag sértetlenül átvészelte a II. világháborút és az 1956-os forradalmat. Eredeti funkcióját 1990-ig látta el, majd a 1992-es átépítéstől – kiváló telekadottságai miatt – az Általános Értékforgalmi Bank használta bankfiókként. Ekkor bővítették az emeletek számát és alakították ki a komoly széfrendszert. A legutóbbi átalakítás 1997-ben zajlott, amikor üvegezett lépcsőházat és tetősík-ablakokat kapott az art deco stílusú épület.
A Markó utcai transzformátorház jelentősége a korabeli társai között nem volt elsődleges, de építész-tervezője mégis olyan alkotást hozott létre, ami kiemeli a korabeli, hasonló funkciójú épületek közül. Klinkertégla homlokzatát modern szellemben vertikális háromszögletű falpillérek tagolják, megadva ezáltal a front ritmusát. Ez az architektúra, hangsúlyos sarokmegoldása és ipari jellegű sávablakai a korszak észak-német téglaépítészetével, de az amerikai iparépületekkel is hasonlóságot mutat. A funkcionális elvek kiváló reprezentánsa ez a kissé archaikus, de stílusában modern épület – amely a szakirodalom szerint „a logikus városépítő gondolkodás eredménye”.
Az épületet 1978-ban műemlék jellegűvé nyilvánították, 1995-ben műemlékké minősítették, jelenleg pedig országos védettségű műemlék és Budapest műemléki jelentőségű területének része. Az ingatlant 2014. novemberében vette meg a Bonemo Kft. és indította útjára a Markó Irodák 9 projektet.
