Epigenetika: több generációtól is örököljük őseink történetét
Hogy miként fejtett ki hatást a környezet az őseinkre, annak nyomai több generációval később is visszhangoznak az utódok génjeiben. A szentjánosbogaraknál 14 generációra kiterjedő információ landol az utódban. És ehhez nem kell, hogy a DNS szekvenciája megváltozzon. Ez az emléköröklődés.
Őseink traumái, képességei és érzései továbbszállnak az utódok számos generációjára. Mi is az epigenetika? A wikipedia magyar nyelvű változata így definiálja: "Az epigenetika a modern biológiában a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával. A vizsgálat arra a kérdésre keres választ, hogy a környezeti tényezőknek a szülőkre gyakorolt hatása milyen változásokat okoz az utódok génkifejeződését tekintve." De nemcsak a szülőkről van szó. Nagyszülőkről, dédszülőkről, ükszülőkről, ük-ükszülőkről, és így tovább.
Az epigenetika tárgyköre arról szól, hogy mely génjeink fejeződnek ki és milyen mértékben. Ezek a módosulások azonban nem változtatják magát a DNS szerkezetét.
Az epigenetikus hatások változnak életünk során és számos tényező befolyásolhatja őket, a környezetünk, az életvitelünk, az életkorunk vagy valamely betegségünk kifejlődésének állapota (kora vagy előrehaladott fázisban van-e).
Sejtmemória
A tudósok korábban úgy vélték, hogy az epigenetikai hatások elmúlnak az egyén halálával. Vagyis nem öröklik azokat az utódai. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az epigenetikai információk is átadódnak egyik generációról a másikra. Sőt, ezt nemcsak a szüleinktől kapjuk, hanem akár az ük-ük-ük-üknagyszüleinktől is. Valójában olyasmiről van szó, hogy a sejtnek van egyfajta epigenetikus memóriája. Sejtmemória ez, családi gyökerekkel összekötve.
Hogyan jutottunk e felismeréshez?
- 2011-ben Zoë Migicovsky és Igor Kovalchuk a Frontiers in Genetics tudományos folyóiratban érveltek amellett, hogy az epigenetika szerepet játszik az életképes utód létrehozásában. Vagyis az öröklődés nemcsak a DNS szerkezetéről szól, amit a szüleink örökítenek ránk.
- 2014-ben a Santa Cruzban működő University of California kutatói bebizonyították, hogy az epigenetikus nyomok átöröklődnek az új generációkra.
- 2016-ban a Tel Aviv University tudósai azt állították, rájöttek, mi az a mechanizmus, amely mentén ez az átörökítés megtörténik.
- 2017-ben a spanyolországi European Molecular Biology Organization (EMBO) a Science folyóiratban ismertette, a szentjánosbogarakban hogyan öröklődnek tizenennegyedik generáción át az epigenetikus emlékek.
Pszichológiától a génekig: emléköröklődés
Még több a génekről:
Kiküszöböli a génhibákat a legújabb génszerkesztő technológia
Milyen géneket kaptunk a Kárpát-medence ősembereitől?
Génterápiában segít a virtuális realitás
Az evolúció folytatódik: változnak az emberi gének
A pszichológia tudományából ismerős lehet az olvasónak a családfaállítás módszere. Az őseink, a minket megelőző generációk látens, ki nem élt vagy éppen kiélt tulajdonságai és vágyai, az általuk átélt traumák és tapasztalatok ott zengenek az egyén tudatalattijában. Mármint az utódéban. Akár több generációval később is.
Erre az állításra rímelnek a fentebb felsorolt epigenetikai felfedezések.
Tudósok most azon morfondíroznak, hogy vajon ezek az epigenetikai emlékek kezelése segítségül hívható-e a súlyos betegségek, mint például a rák vagy az Alzheimer gyógyításában, amennyiben epigenetikus emlékek is bejátszanak e kórok kialakulásába. Ami egyelőre szintén eldöntendő kérdés. Ez a neuropszichiátria kutatási területe.
Az orvostudomány ma úgy tartja, hogy az ember géntérképének csak 20 %-át ismertük meg, a benne lévő információk 80 %-át egyszerűen még nem értjük, nem tudjuk kódolni, nem tudjuk mit jelentenek, miért vannak ott.
(Futurism)