Fogápolás terén utolsók vagyunk
Egy kutatás szerint a 45 év feletti lakosság 64%-a nem rendelkezik egy természetes foggal sem. Ez is jól mutatja, mennyire le vagyunk maradva fogápolás terén, pedig egy kis odafigyeléssel könnyen megelőzhetnénk a bajt. A nem megfelelően ápolt fogak az egész szervezetünkre kihatnak.
A technológia és a tudományok fejlődésével már a fogorvosi szakma is hihetetlen eredményekre képes: nemrég például arról lehetett hallani, hogy Kínában egy robot végzett fogorvosi implantációt. Persze a legjobb még mindig az, ha nem a fogorvosoktól várjuk a csodát, hanem mi magunk is mindennap teszünk a fogaink egészségéért. Európában ebben a skandináv országok járnak az élen: az Eurobarometer adatai szerint az Európai Unió tagállamai közül elsősorban ők büszkélkedhetnek a legnagyobb arányban azzal, hogy még megvan az összes természetes foguk (körülbelül 50%-nak). Ez a szám Magyarországon sajnos már csak 19%, ami annyit tesz, hogy csak minden ötödik magyarnak van meg az összes foga: ezzel az utolsók vagyunk az EU-tagországok között (az EU-s átlag 41%). Mint kiderült, a fogvesztés már korántsem csak az idősebbek gondja, hiszen a rögzített fogsort használók negyede 60 év alatti itthon. A KSH adatai szerint ráadásul csak 2014-ben több mint 7 millió fogászati beavatkozás történt az országban.
Cukorbetegség, szívbetegség, stroke
A fogászati termékek egyik vezető vállalataként a 3M már hosszú évtizedek óta hívja fel a figyelmet a szájhigiénia fontosságára. „Sokan még mindig nem fektetnek kellő hangsúlyt a szájápolásra. Bár szép számmal veszik igénybe az esztétikai célokat szolgáló fehérítést és fogszabályozást, még mindig óriás probléma, hogy rengetegen elhanyagolják az alapos napi fogmosást, illetve a fogselyem használatát” – mondja Fábián Andrea, a 3M Marketing Scientific Affaires and Educational Managerje.
A legtöbben bele sem gondolnak, hogy a fogaink egészsége milyen szorosan összefonódik a szervezetünk egészségével: a fogak és az íny elhanyagolása akár a cukorbetegség vagy a szívbetegség kockázatát is növelheti. Bár a szív és az ínybetegségek közti összefüggéseket még kutatják, feltételezik, hogy a szánkban található baktériumok a véráramba kerülve gyulladáshoz, illetve a szívbetegségek és a stroke kockázatának növekedéséhez vezethetnek.
Terhesség esetén egy komolyabb fogbetegség akár koraszülést vagy az újszülött születési súlyának csökkenését is eredményezheti, mivel a baktériumok a véráramba kerülést követően elérhetik a babát. Ráadásul a terhesség közben felszabaduló hormonok ínygyulladást okozhatnak, ezért ilyenkor talán még fontosabb, hogy megfelelően ápoljuk a fogainkat, és rendszeresen menjünk fogorvoshoz. Ritkábban bizonyos rákos megbetegedésekkel (például pajzsmirigy-, tüdő- és mellrák) is kapcsolatba hozzák a fogproblémákat, bár ezt a területet még kutatják.
