„Ne vásárolj többet, ne főzz többet és ne szedj ki többet, mint amennyit meg tudsz enni maradék nélkül!”
Az EU 28 tagállamának háztartásai összesen 46,5 millió tonna élelmiszerhulladékot termelnek évente, ez hozzávetőleg 9 db Gízai nagy piramist tesz ki. Ma Magyarországon évente 1.8 millió tonna élelmiszert dobunk ki, ami fejenként 180 kg élelmiszer.
Népegészségügyi mutatókban a magyarok nem állnak jól, keveset mozgunk, és nem megfelelően táplálkozunk. A Merőkanál elnevezésű honlapon a diákok szavazhatnak a legkedveltebb menza ételekről, amelyek receptjét közzé is teszik. A közétkeztetést egy feloldásra váró konfliktus feszíti. Ideális esetben a közétkeztetés rendszerének átdolgozása úgy történne meg, hogy a döntéseket a szülők hozzák meg. Csökkent az ismert élelmiszereredetű megbetegedések száma – hangzottak el NÉBIH és a VIMOSZ közös szervezésében megvalósult „Jó példák és felelősségvállalás a közétkeztetés szereplőitől” című szakmai konferencián.
Az iskolákban a gyerekek étkezésre fordított ideje nem elégséges az egészséges táplálkozáshoz, továbbá az étkezésre fordított rövid idő is hozzájárul az élelmiszerpazarláshoz. A felmérés egyértelműen mutatja, hogy a szükséges iskolai étkezésre 45 percet kellene fordítani, melyből 25-30 nettó perc jutna magára az étel elfogyasztására.
Ma Magyarországon másfél – kétmillió ember részesül közétkeztetésben, ahol főként jó minőségű, hazai alapanyagokból dolgoznak” – mondta el a konferencia megnyitójában Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. Bevezetőjében kihangsúlyozta, hogy a színvonalas ellátáshoz fejleszteni szükséges az infrastrukturális hátteret. Fontos a képzés, a tudásszint emelése, valamint tanulni kell egymás sikereiből. Ennek érdekében a tárca gasztro rendszerváltást kíván beindítani a közétkeztetésben.
Dr. Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke a konferencia vezérgondolataként felvázolta, hogy a NÉBIH milyen módon járul hozzá az egészségesebb iskolai étkezéshez, a minőségi közétkeztetéshez, valamint az élelmiszerhulladék csökkentéséhez. Mint elmondta, ma Magyarországon évente 1.8 millió tonna élelmiszert dobunk ki, ami fejenként 180 kg élelmiszer. E hatalmas mennyiség 1/3-a a magyar háztartásokban képződik. Ezért is indították útjára a Maradék nélkül programot, mely egyfelől szól a szakmai szereplőkhöz, a felnőtt lakossághoz és kulcsszerepe van a gyerekek szemléletformálásához.
Gál Pál Zoltán VIMOSZ elnök kiemelte, hogy közös céljuk egy egészséges új nemzedékek felnövése, ebben csatlakozta a kormányzat elképzeléseihez is, amely család- és gyerekbarát programot kíván folytatni. Ennek segítésére született az ágazat szociális felelősségét felismerve az Európai Uniós iskolai étkeztetési ajánlás. Ezen ajánlást a FoodServiceEurope iránymutatásnak szánja az Európai Unió területén működő iskolák étkezési ellátásában érintett ajánlatkérő szervek és szerződéses közétkeztetési vállalkozók számára. A FoodServiceEurope ezzel az uniós iskolai étkeztetési ajánlással kívánja segíteni az iskolai étkeztetés minőségének javítását, valamint az egészséges étkezési szokások elsajátítását és fenntartását. Ennek anyagi és infrastrukturális hátterét is biztosítani szükséges.
A konferencia vendége volt dr. Riccardo Garosci, az olasz Oktatási Minisztérium mellett működő Iskola és Étel Bizottság elnöke, a 2015-ös milánói Expo oktatási felelőse. Előadásában körbejárta, hogyan tanítják az olasz gyerekeket az egészségesebb étkezésre, a gyerekeken keresztül hogyan tudják ezeket az üzeneteket eljuttatni a szüleikhez, családjukhoz, s a pedagógusok bevonásával milyen oktatási programokat indítottak az élelmiszerhulladék elkerülésére.
Páger Zsolt, a Hungast Csoport üzletfejlesztési igazgatója bemutatta legújabb kutatási eredményeiket, amelyet az étkezési idő társadalmi jelentőségéről készítettek. Ebben világosan látszik, hogy az iskolákban a gyerekek étkezésre fordított ideje nem elégséges az egészséges táplálkozáshoz, továbbá az étkezésre fordított rövid idő is hozzájárul az élelmiszerpazarláshoz. A felmérés egyértelműen mutatja, hogy a szükséges iskolai étkezésre 45 percet kellene fordítani, melyből 25-30 nettó perc jutna magára az étel elfogyasztására.
Sáfár Ferenc, a BioGastro Kft. ügyvezető igazgatója a bioélelmiszerek felhasználásáról beszélt. Kihangsúlyozta, hogy az egyik legszigorúbb bio minősítő rendszer Magyarországon van. Állami segítség nélkül azonban a biogazdaságok nem tudnak nagy mennyiségben gazdaságosan termelni a magyar piacra. Ez is nehezíti azt a törekvést, hogy a hazai közétkeztetésben nagyon szerepet kapjanak a bioélelmiszerek.
Dr. Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára a Családok Éve kapcsán megemlítette, hogy kiemelten fontos feladat a társadalmi szemléletformálás a családok jelentőségéről. Beszéde végén kitért rá, hogy népegészségügyi mutatókban a magyarok nem állnak jól, keveset mozgunk, és nem megfelelően táplálkozunk. Ez ellen kell tenni és ehhez nyújtanak segítséget.
Dr. Cserháti Zoltán, az OGYÉI, Élelmezés- és Táplálkozástudományi Főigazgatóságának főigazgató-helyettese kapcsolódva az előző témához leszögezte, hogy az OGYÉI elkötelezett a közétkeztetés minőségi javítása mellett. Ennek érdekében létrehozták a Merőkanál nevű honlapot, amelynek célcsoportja a tanulók, pedagógusok, szülők, közétkeztetők. A honlapon a diákok szavazhatnak a legkedveltebb menza ételekről, amelyek receptjét közzé is teszik. Idén tavasztól indul az Egészséges Táplálkozást Ösztönző Iskola Program.
Dr. Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa ismertette kutatási eredményeiket a helyi termékek nagyobb mértékű felhasználásával kapcsolatban. Előadása elején felhívta a figyelmet arra, hogy a közétkeztetést egy feloldásra váró konfliktus feszíti. Míg egyrészről nagy mennyiségben előállított ételtömegre van szükség, a piacnál nagyobb árverseny mellett, addig törekedni kell a minél változatosabb, egészségesebb, ízletesebb éltelek előállítására. Erre csak akkor van lehetőség, ha a közétkeztetést egy társadalmi szempontból fontos területként kezeljük.
Dr. Kasza Gyula, a NÉBIH elnöki megbízottja bemutatta a NÉBIH kezdeményezéseit az élelmiszerhulladék csökkentése ügyében. Előadását egy megdöbbentő adattal indította: az EU 28 tagállamának háztartásai összesen 46,5 millió tonna élelmiszerhulladékot termelnek évente, ez hozzávetőleg 9 db Gízai nagy piramist tesz ki. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részletes programot dolgozott ki a probléma kezelésére, és a hatékony nemzetközi együttműködésnek köszönhetően 2018 októberében Magyarország ad otthont a Nemzetközi Food Waste Platform konferenciának.
Szakos Dávid, a NÉBIH kommunikációs referense bemutatta az iskolai edukációs programjukat. Az élelmiszerlánc-biztonsággal és fenntartható élelmiszerfogyasztással kapcsolatos ismeretek mára a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Óvodai programok, iskolai programok és oktatási programok szerepelnek NÉBIH palettáján. Hosszú távú célok között szerepel a pedagógusok továbbképzése, folyamatos szakmai segítségnyújtás a pedagógusoknak, tananyagok gondozása valamint az érdeklődés fenntartása.
Salamon Eszter, az Európai Szülők Egyesületének elnöke előadásában ismertette a szülői jogokat, valamint a szülők szerepét az intézményi étkeztetésben. Számos nemzetközi példát bemutatva rámutatott arra, hogy a család és az intézmény együttműködése elengedhetetlen ezen a területen. Fontosan tartotta kiemelni, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a kisgyermekes szülők segítésére az étkezési szokások megváltoztatása érdekében, továbbá rámutatott arra, hogy ideális esetben a közétkeztetés rendszerének átdolgozása úgy történne meg, hogy a döntéseket a szülők hozzák meg.
Zoltai Anna, a NÉBIH Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztály osztályvezetője beszámolt a Minőségvezérelt Közétkeztetési Program tapasztalatairól, amelynek egyik legfontosabb eredménye, hogy az ismert élelmiszereredetű megbetegedések száma csökkent. Továbbá az ismert adatokból kiolvasható még, hogy miközben a strukturális feltételek fejlesztése, a beruházások megtörténtek, a humán erőforrás fejlesztése elmarad; hiányzik a dolgozók hatékony képzése.
