Gazdasági kérdés az egészség
A gazdaságra is hat az emberi erőforrások állapota, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért versenyképességi kérdésnek tekinti az oktatás és az egészségügy helyzetét – idézte az MTI Baksay Gergelyt, az MNB Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának vezetőjét.
Baksay Gergely közölte, hogy a jegybank a versenyképességet befolyásoló területek elemzését követően javaslatokat készített (erről ITT olvashat részletesen a Patikablogon) és mutatott be. Az MNB szerint – mint fogalmazott – az egészségben leélt életszakasz meghosszabbítása a gazdaságnak és az embereknek ugyanúgy érdeke, ezért támogatni kell az életkornak megfelelő szűrővizsgálatokat, a munkahelyi és a tömegsportot, támogatásokkal kell ösztönözni a befizetéseket az egészségpénztárakba. Sürgette emellett az egynapos műtétek kiterjesztését, az otthoni gyógyulást, az állami ösztönzők mellett pedig kiemelte az egyéni felelősség szerepét az egészség megőrzésében.
Baksay Gergely megjegyezte, hogy Magyarországon kétszer annyi munkanap marad ki betegség miatt, mint Ausztriában, az egészségben leélt életszakasz pedig nemcsak a nyugati államok, hanem Csehország vagy Lengyelország átlagához képest is rövidebb. A jegybank folytatja a versenyképességi észrevételek kidolgozását, javaslatait pedig eljuttatja a döntéshozókhoz – mondta az MNB-igazgatóság vezetője.
Az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban című 2017-es bizottsági jelentés Magyarországra vonatkozó része kiemeli: az elmúlt 15 évben tapasztalt javulás ellenére a várható élettartam Magyarországon továbbra is évekkel elmarad a legtöbb uniós országhoz képest. A magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, az egy főre jutó egészségügyi költés csupán körülbelül az uniós átlag fele. Magyarország az egyik olyan uniós ország, ahol a legmagasabb a gyógyítással elkerülhető halálozások arányszáma, ami azt jelzi, hogy bőven van javítanivaló a hatásos egészségügyi ellátáshoz való időbeni hozzáférés és a megelőzés terén.
